Átadták a Pro Urbe díjakat Kisbéren

Id. Magdalics Gyula 1934. július 8-án született Budapesten, majd 1940-ben költöztek Kisbérre. 1974-ben választották meg a Kisbéri Pártbizottság titkárának. Időközben elvégezte a pártiskolát, s a politikai gazdaságtan szakosító főiskolát is. 1977-ben a Kisbér nagyközség tanácselnökévé választották. Nyolc évig dolgozott tanácselnökként. Polgári védelmi parancsnoki munkájáért többször Honvédelmi Érdeméremben részesült. Tevékenysége során a település köztiszteletnek örvendő, tekintéllyel rendelkező vezetőjévé vált. A tanácsi feladatok megoldásában higgadt, nyugodt, kiegyensúlyozott emberként ismerték meg. Tevékenysége során jelentősen előrehaladt a közös települések vízellátása, megkezdődött a szennyvízhálózat építése. Épült egy új 16 tantermes általános iskola, körzeti tornacsarnok, és fejlődött az óvodai ellátás is. Gyermek körzeti rendelőt építettek, üzemorvosi munkahelyet létesítettek. A lakossági ellátás érdekében korszerű piacot hoztak létre. Jelentős eredményeket ért el az egészségügyi, az oktatási, a közművelődési intézmények és egyéb létesítmények felújításában, korszerűsítésében, a közvilágítási hálózat bővítésében, közlekedési feladatok fejlesztésében, járdák és utak építésében. Megoldódott az intézményes szemétszállítás is. Tisztelt és elismert vezetője volt az apparátusának. Részt vett Kisbér város címere és várossá nyilvánításának előkészületeiben is. 1985-ben kiváló munkájáért érdeméremben részesült. 1985–1989-ig a pártbizottság első titkárának választották. 1989-ben vonult nyugdíjba. Nyugdíjasévei kezdetén továbbra is aktívan dolgozott más területen. 

Dr. Bozori Endre volt Kisbér városi jogú nagyközség utolsó tanácselnöke és Kisbér város első polgármestere. Ezen megbízatásait három választással, összesen 13 évig végezte. Fontosabb általa kezdeményezett és irányított tevékenységek: a tornaterem tornacsarnokká alakítása, az Ászár–Kisbér közötti kerékpárút megépítése, az új tanácsház építése. Jelszava volt, hogy a városépítést a föld alatt kell kezdeni. Ennek jegyében indult az új önkormányzati tevékenység. Így a jelentős felbontásokkal járó nagyközépnyomású gázvezeték kiépítése Bábolna és Kisbér között, a Matávval való közös vállalat alapítása és a térség 20 településének modern, üvegszálas digitális telefonhálózattal való ellátása, a nagytó tisztítása és új meder kialakítása. A nagytó vízminőségének megőrzése miatt 100 millió forintos német környezetvédelmi pályázati támogatásból megkezdődött a város teljes területének csatornázása is. Az ő szolgálati ideje alatt került sor a római katolikus templom teljes belső felújítására és az összes freskó restaurálására, emellett létrejött a Kisbéri Rendőrkapitányság. 

20 évig volt a megyei önkormányzat ügyrendi bizottság elnöke, ahol nem csupán Kisbér, de az egész térség érdekeiért lobbizott. 2010 és 2014 között Kisbér város önkormányzati képviselőjévé választották. Egész munkássága alatt törekedett a pártatlan, Kisbér fejlődését és a kisbéri emberek boldogulását segítő intézkedéseket hozni. Korrekt, kitartó és eredményes munkássága elismeréseként a Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt kitüntetésben részesült.