Rákosi viperák költöztek a Hanságba - A fokozottan védett hüllőből ma már csupán néhány száz egyed lelhető fel - videó, fotók

Újabb félszáz egyeddel bővült a rákosi vipera állomány a Hanságban. Ma Magyarországon csak itt és a Kiskunságban él a fokozottan védett hüllő.

Mészely Réka

Ugyan marása enyhén mérgező, nagyon minimális az esély, hogy rákosi viperára bukkanjunk Győr-Moson-Sopronban. Fotók: Kerekes István

Ugyan korábban még Ausztriától Bulgáriáig előfordult, ma már csak hazánkban és Erdélyben él rákosi vipera. Elsősorban az élőhelyek szűkülése miatt apadt számuk: csökkentek a gyepfelületek, a beerdősülés mellett a gyepek felszántása, utak kialakítása és a települések terjeszkedése miatt. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 2004-ben a LIFE-Nature keretében egy hosszútávú védőprogramot indított be, ennek részeként jött létre a Rákosivipera-védelmi Központ a Kiskunsági Nemzeti Parkban. A kunpeszéri központban szaporítják a rákosi viperákat, hogy aztán visszatelepíthessék őket.

Rákosi viperák költöztek a Hanságba - fotók: Kerekes István

Szerdán 52 egyed érkezett onnan, hogy a Fertő-Hanság Nemzeti Park hansági területén új otthonra leljenek, egy speciálisan számukra bekerített helyen.

– A Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság 2009-ben a korábbi vipera LIFE projektben négyszáz hektáron végzett gyeprekonstrukciót, mely során sikerült a gyepeket jó állapotba hozni. Itt a Hanságban kerítéssel védjük a területet, hogy kizárjuk a ragadozókat. A rákosi vipera aktív védelmét húsz éve kezdtük meg, élőhelykezeléssel, rekonstrukcióval, mesterséges szaporítással, és mára az állomány kezd önfenntartóvá válni – tudtuk meg Takács Gábortól, a Fertő-Hanság Nemzeti Park természetmegőrzési szakreferensétől, a projekt helyi koordinátorától.

Halpern Bálint, a rákosi vipera védelmi LIFE-projektvezetője tájékoztatása szerint most 52 viperát engedtek szabadon, közülük hat nőstény várandós, illetve hármat jeladóval láttak el.

Egerer Anna, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület kommunikációs munkatársa az egyik viperával.

– A jeladókat a Fővárosi Állatkertben egy műtét során helyezték el a viperák testüregében. Az eszközök segítségével tudjuk követni merre mozognak, mennyire hagyják el a területet. Egyébként eddigi tapasztalatunk szerint egy hektáron belül mozognak. Heti egy-két alkalommal fogjuk majd őket megkeresni. Testhőmérsékletük is rögzíthető, amiből aktivitásukra következtethetünk – részletezte Halpern Bálint, aki a telepítés során a viperák szaporodása mellett sok egyéb érdekességről is beszámolt. Mint megtudtuk, jellemzően 15-20 évig is élhetnek, a kutatóközpontban jelenleg egy 2008-as egyed a legidősebb.

Ugyan marása enyhén mérgező, nagyon minimális az esély, hogy rákosi viperára bukkanjunk.