Gólyafiókákat gyűrűztek a komáromi Vásártérnél

Mintegy százéves hagyománya van Magyarországon a gólyák gyűrűzésének, hiszen ez egy kiváló módszer a szakemberek számára, hogy adatokat szerezzenek a fokozottan védett fehér gólyákról. A gyűrűzéssel nyomon követhető a madarak vonulása, életkora, illetve az, hogy a telelést követően ugyanabba a fészekbe térnek-e vissza, amit korábban elhagytak.

A Duna–Ipoly Nemzeti Park munkatársai június 21-én a vármegye minden olyan településén gyűrűztek, ahol fehér gólyák fészkelnek. Bátky Gellérttől megtudtuk, hogy az utóbbi tíz év adatait nézve igen sikeres költési év volt az idei, Tárkányban ugyan nem születtek fiókák, ott csak záptojásokat találtak, azonban a nagyigmándi és az ácsi fészekben is 4–4 kismadár lapult, míg Komáromban a vásártéri fészekből három egészséges fiókát hoztak le darus kocsi segítségével. 

„A fiókák 3–4 hetesek lehetnek. A fészekanyagot rendben találtuk, se damil, se bálamadzag nem volt benne, ami veszélyt jelenthet a madarakra. A fiókák két-két gyűrűt kaptak. Az egyik alumíniumból készült és életük végéig a madarakon marad, a másik egy színes, műanyag gyűrű, ami azt segíti, hogy messziről is megfigyelhessük a fehér gólyákat. A szülők most még hordják az ételt és a vizet a kicsiknek a fészekbe, majd az első repülésre augusztusban kerül sor, ami egy kockázatos dolog. Ezt követően, szeptemberben indulnak el a gólyák, akik Dél-Afrikáig vonulnak és akár 10 ezer kilométert is megtesznek” – mondta el Bátky Gellért. 

A látványgyűrűzés sokakat vonzott a vásártéri fészekhez, az itt lévő gyerekek pedig nevet is adtak a fiókáknak, Harmat, Bíborka és Felhő névre keresztelték őket.