Nem repült el, várja a tavaszt a gólya Dunakilitiben - videó

Magyarországon 2004/2005 óta telel át rendszeresen néhány fehér gólya. Ezek a madarak a megfigyelési adatok szerint nem egészségügyi okból, hanem a természetes alkalmazkodási viselkedés részeként maradnak itthon a vonulás helyett. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) arra hívja fel a figyelmet, hogy az itthon maradó fehér gólyák alapvetően nem szorulnak emberi segítségre, etetésre, befogásuk és meleg helyen történő átteleltetésük is teljesen felesleges.

- Úgy néz ki, hogy idén is van egy próbálkozó madár Dunakiliti térségében, amely december elején tűnt fel. Eddig nálunk téli gólya miatt nem kellett cselekednünk. Mi a központi előírások alapján járunk el, vagyis nem szükséges sem beavatkozni, sem megijedni - mondta Győrig Előd, a megyei gólyakoordinátora. Kifejtette: Győr-Moson-Sopronban elég ritka a téli gólya. Több év is kimaradhat áttelelő gólya nélkül, ami normális is bizonyított áttelelés a 2013-as, 2014-es télen volt Farádon. Azóta volt néhány megfigyelés Fertőújlakon, de azok nem valószínű, hogy nálunk teleltek át. Sokszor mozognak télen is, ami mutatja hogy nincs bajuk. 

Majdnem kézből etethető

Szekeres Szabolcs dunakiliti háza udvarának rendszeres vendége ezekben a napokban egy gólya. - Minden nap jön, rakok ki neki halakat, a halpucolás maradékát. Tíz éve a házam vendége, de ez az első, hogy télen is látom - ad hírül lapunknak. - Állítólag nyáron a párja nekirepült egy magas feszültségű vezetéknek, ott pusztult el. Az ember közelségét jól viseli, egy-két méterre megközelíthető, szinte kézből lehet etetni. Bízom benne hogy a segítséggel nem ártok, éppen ezért próbálok olyan kaját adni neki, amit meg tud emészteni: egérfogóból egér, tepertő. A környéken pedig sok a pocok.

Ha elrepül, egészséges

Az Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület tájékoztatása szerint az áttelelő gólyák egészségi állapotáról a legegyértelműbb visszajelzést a röpképesség vagy ennek hiánya ad. A tetőgerinc, a kémény vagy a fészek magasában álldogáló madárról már ránézésre tudni lehet, hogy röpképes, egészséges. Ha napokon keresztül olyan helyen látunk gólyát földön ülni, ahol nincs számára táplálék, egészségi állapota úgy ellenőrizhető, ha lassan felé sétálunk – amennyiben felrepül, akkor minden rendben van (fontos, hogy ezt csak valóban szükséges esetben alkalmazzuk, mert a felrepülés nagyon energiaigényes). Az itthon maradó fehér gólyák között egyre több lehet a „veterán”, azaz az olyan madár, amely sikeresen túlélt legalább egy áttelelést. Ez azért fontos, mert ezek a sikeres és egyre finomodó túlélési stratégia birtokában vághatnak bele a következő áttelelési kalandba.

Inkább maradnak

Az áttelelő fehér gólyák viselkedésének magyarázata az lehet, hogy az itthon maradó példányok kevésbé kockázatosnak érzik az itthon maradást, mint az oda-vissza akár 20 ezer kilométeres, hosszú távú vonulást. Ezt segíti, hogy rendkívül változatos táplálkozású madarak, elsősorban rovarokat esznek, de férgeket, pajorokat, halakat, kétéltűeket, kígyókat, békákat, kisrágcsálókat, a talajon talált énekesmadár-tojásokat és -fiókákat is fogyasztanak. Ezért amikor a vizek befagynak és a rovarok sem mozognak, az áttelelő példányok a téli álmot nem alvó egereken, pockokon élnek, melyekre a szántókon, gyepeken vadásznak.

Vendég nálunk

Magyarország mai fészkelőmadár-állományának jelentős része (a fehér gólya is) még mindig olyan afrikai fajnak tekinthető, ami csak költeni jár hozzánk, élete nagyobb részét úton, illetve Afrikában tölti.