Közlemény

2022.11.06. 13:05

A győrszentiváni civilek nem adják fel

kisalfold.hu

Fotó: Szentiváni Öko Szeglet Egyesület

Szívügyünk Szentiván Mozgalom közleménye:

A győrszentiváni civilek nem adják fel

Augusztus óta bizonytalanságban élnek Győrszentiván lakosai. Győr legnagyobb városrésze mellett, a kertek alatt ugyanis különösen veszélyes gyár építése van előkészületben. A Szívügyünk Szentiván Mozgalom tagjai az elmúlt három hónapban számtalan közérdekű adatigénylést nyújtottak be, rengeteg levelet írtak a döntéshozóknak, de érdemi válasz nem érkezett.  Ezért az aktivisták a békés demonstráció, a lakossági fórum és az adománygyűjtő rendezvény után közösségi búzavetést szerveztek, melyre a többi érintett település és Győr lakóit várták.

A mozgalom eddigi eredményei sokatmondóak. Teltház a győri Városháza által szervezett lakossági fórumon, 5585 tiltakozó aláírás összegyűjtése 6 nap alatt, 500 fő és 4 traktor a demonstráción, 1000 lakos a fórumon, 2900 követő a mozgalom facebook oldalán és 16 millió Ft közösségi adomány légszennyezettségi mérésre. Ezek a számok is bizonyítják az érintettek egységes véleményét, nem akarnak tűz- és robbanásveszélyes, bűzös és zajos ipari terület mellett élni. A helyiek féltik az ivóvíz tisztaságát és a talajvíz minőségét, amit a kertjeikben öntözésre használnak, aggódnak a levegő szennyeződése miatt és tartanak attól, hogy a magasabban fekvő, 4 millió m2 lebetonozása után az esővíz a városrész irányába folyna, elöntve a pincéket és az udvarokat, amire eddig is volt már példa. A szennyezés azonban nem áll meg a Győrszentiván táblánál, a közeli Töltéstava, Pér, Gönyű, Győr-Szabadhegy, Győr-Gyárváros és Likócs lakosai, valamint a győri Ipari Parkban dolgozó több ezer ember ugyanúgy érintett az ügyben. Hogy pontosan mi a terv ezzel a jó minőségű földterülettel, arról hiteles információ nincs, a sorok közül egy akkumulátorgyár terve olvasható ki.

Fotó: Szentiváni Öko Szeglet Egyesület

A mozgalom aktivistái jelenleg a győri önkormányzat által megkezdett légszennyezettségi mérés mellett több okból kifolyólag saját mérés indításán dolgoznak. Az önkormányzati mérés rövidebb ideig zajlik, mint a jogszabályi előírás, így nem minden érték esetében mutatható ki határérték-túllépés, másrészt sok részlet rejtve maradt a szakmai alapon megfogalmazott közérdekű adatigénylésre kapott válasz után is a mérés paramétereire vonatkozóan. Összesen több mint 16 millió Ft áll rendelkezésre, hogy minden szükséges komponensre elvégezzék a vizsgálatot, illetve ellenőrizzék a talajvíz minőségét is. Cél a jelenlegi állapot felmérése. Amennyiben megfelelőek lesznek az eredmények, úgy azok kiindulási pontként szolgálhatnak a következő mérésekhez. Amennyiben határérték-túllépés lesz kimutatható a közelben található Ipari Park kibocsátása miatt, akkor ez alapján cselekvési terv összeállítása kezdeményezhető a lakosok egészségvédelme érdekében.

Nemrég rajzpályázat is kiírásra került, melyben a gyerekeket szólították meg. A felhívás szerint a szentiváni természet szépségéről vártak alkotásokat, melyeket díjaznak és ki is állítanak majd. A pályázat célja, hogy erősítse a közösséget és felhívja a figyelmet azokra az értékekre, melyek a beruházással veszélybe kerülhetnek.

A legutóbbi megmozdulás egy közösségi összetartó rendezvény szervezése volt, melyet a tervezett gyár helyén, a jelenlegi földekre szerveztek az aktivisták. A programban jelképes, közösségi búzavetés is szerepelt, abban a reményben, hogy azon a területen még sok évig hozhat kalászt a búza. Az érintett földterület méretét mutatja, hogy az itt termett búza Győr lakosságának 58%-át tudja ellátni kenyérrel egy éven át. Ezért is nehezen érthető, hogy amikor az Alföldön súlyos aszály tapasztalható, hogyan engedheti meg magának Magyarország egy ilyen jelentős mezőgazdasági terület elvesztését.

A búzavetés után egy szív alak köré állt fel a megjelent kb. 1000 tiltakozó, 13 mezőgazdasági munkagép és néhány lovas, ezzel is kifejezve, hogy szívügye a családja biztonsága és egészsége, a közösség és a következő generációk sorsa, valamint a termőföld megőrzése. A békés összejövetelen  beszédet mondott Szabó Andrea a Szentiváni Öko Szeglet Egyesület elnöke, Kun Zoltán természetvédelmi szakértő és Grafné Ostorharics Ágnes földtulajdonos.

Elhangzott, hogy Győrszentiván már odaadta a legjobb minőségű földjeit, a Natura2000 területét és az azóta védetté nyilvánított Szentiváni Tölgyes egy részét. Tudomásul vették a logisztikai központ és a keleti elkerülő út megépítését. Ez az a pont, ahol megálljt kell parancsolni az ipar terjeszkedésének az életterük és a jövő generációk egészségének védelme érdekében. Egy cél van: szülessen döntés arról, hogy a földek megmaradnak, nem kell ipari övezetben élnie a családoknak, nem kell elhagyniuk szeretett otthonaikat, barátaikat, rokonaikat, a gyermekeknek nem kell új óvodát, iskolát keresni, nem kell egy élet munkáját hátrahagyni, mert a beruházás nem valósul meg. A beszédek rávilágítottak arra a gyakran elhangzó, beruházás melletti érvre és egyben tévedésre, hogy Győr mindig is iparváros volt, ezért van szükség az ipari terület további bővítésére. Történeti léptékben Győr volt mezőgazdasági, kereskedelmi, egyházi, katonai és oktatási központ is, csak az utóbbi évtizedekben dominált az ipar a városban. Közös kincsünk, a víz is szóba került. Amennyiben akkumulátor gyártást terveznek itt, annak vízigénye a jelenlegi technológia mellett nagyon magas. Erre a beruházás támogatóinak válasza az, hogy ez itt Győrben nem lehet probléma, hiszen Győr a folyók városa és a Szigetközi talajvízkészlet is rendelkezésre áll. Az elmúlt 30 év klímamodelljei azt mutatták, hogy Magyarország különösen kitett a sivatagosodás veszélyének, amit az idei országos, rendkívüli aszály is bizonyított. A vízkészleteinkkel való bölcs gazdálkodás esetében a sorrend az, hogy először jön az ember, vagyis az ivóvíz, majd a természet és a mezőgazdaság. Az ipar vízigényének kielégítése csak ezek után következhet. Ezért is veszélyes olyan iparágakat fejleszteni, amelyek különösen vízigényesek. A termőtalajról is szó esett. A föld az ökoszisztéma része, szenet köt meg a légkörből, vizet raktároz és a gazdáknak munkát, a vadászoknak vadat ad. Ha ezt egyszer leburkolják, mindez örökre elveszik. A honfoglaló magyarok által választott és átörökített területért a mi generációnk is felelős. Ahogy őseinknek, nekünk is tovább kell adni a magyar földet az utánunk jövőknek, ez közös feladatunk.

A szónokok felolvasták a debreceni és gödi sorstársak biztató üzeneteit is, hiszen az ott élők is érintettek egy hasonló helyzetben, akkumulátorgyárakat telepítettek otthonaik közvetlen közelébe."

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában