A jövő tervezéséhez kell a népszámlálás

– A népszámlálás Magyarországon 1870 óta tízévente történik, és a kérdések sem nagyon változtak – kezdte dr. Tóth Péter. – Mára van egy 150 évre visszavezethető adatbázisunk, amely számos kutatásnak és döntéshozatalnak szolgál alapjául. 

– Mire használható ez az adatbázis? 

– Ezek az adatok az állam működésének a legfontosabb információforrásai. A következő évek döntései erre épülnek – hangsúlyozta.
– A népszámláláson beérkező adatokat használják a jövőben a fejlesztésekhez, a stratégiákhoz és a közigazgatás megszervezéséhez – hangsúlyozta Tóth Péter szociológus, egyetemi docens. 

– Az egyik legfontosabb adat, hogy hányan vagyunk jelen pillanatban Magyarországon. A népszámlálás pontos képet ad erről országosan a települések szintjén, illetve a nagyvárosok esetében településrészenként is. 

– Ezek miért nem derülnek ki a lakcímnyilvántartásból? 

– Azért, mert az emberek költöznek, és vagy bejelentik az új lakóhelyüket, vagy nem. Arról például nincs adatunk, aki elköltözik Magyarországról és külföldön hal meg. De nincs információnk azokról a külföldiekről sem, akik beköltöznek, de nincsenek bejelentve. 

– Miért fontos azt tudni, hol élnek az emberek? 

– Minden településnek van egy állandó népessége (ezt tartalmazza a lakcím adatbázis), és egy lakónépessége. Ez utóbbi az, amit a népszámlálásból lehet megtudni. Beletartoznak a legalább 3 hónapja életvitelszerűen itt élő külföldiek, az egy évnél rövidebb ideig külföldön tartózkodó magyar állampolgárok és a hajléktalanok is. Az állandó népesség a bejelentett lakcímek szerinti adat, a lakónépesség pedig azokat takarja, akik munka, tanulás vagy egyéb ok miatt költöztek egy adott helyre, de nem jelentették be azt lakóhelyüknek. Nagyon érdekes számadat lesz, hogy hányan vannak bejelentve, és hány embert találnak még meg pluszban. Mosonmagyaróvárnál például mindig nagy kérdés, hogy ott a munkásszállókon hány ember él. De például a Széchenyi Egyetem kollégiumait is végig fogják járni a biztosok, és az ott lakókat is megszámolják.

– Mi olvasható ki a népszámlálás adataiból? 
– Olyan összefüggések derülhetnek ki a felmérésből, mint például, hogy a csok-­támogatásoknak milyen hatása van. Hol van több bővítés vagy építés. Ezeket a jövőbeni stratégiák kidolgozásához tudják felhasználni. Egy másik nagyon fontos kérdéskör a vizsgálat szempontjából, amikor máshol lakik és máshol van a munkahelye valakinek. Az ingázásra vonatkozóan csak a népszámlálás adataiból vannak információink. Ezért kell tudni a lakóhely mellett azt is, hogy hol dolgoznak az emberek. Ez fontos adat több szempontól: hatással van az infrastruktúra, a tömegközlekedés fejlesztésére. A munkanélküliségre vonatkozóan is számos következtetés vonható le. Sok álláskereső miután kikerül rendszerből, nem jelenik meg a statisztikában. A népszámlálásból kiderül, hogy mennyien vannak azok, akiknek nincs munkájuk, de nem is álláskeresők.

– Mire használhatók az összegyűjtött adatok? 
– Gyakorlatilag az összes fejlesztési dokumentum, amelynek része valamilyen helyzetelemzés, a népszámlálási adatokból indul ki. Miért? Mert települési és városrészi szinteken teszi elérhetővé ezeket. Például ha a városnak van egy integrált településfejlesztési stratégiája, akkor azt városrészi szinten kell elkészíteni. Ehhez tudni kell, hogy az adott városrészben hányan laknak, milyen a korosztályi megoszlás. Nem mindegy, hogy elöregedő, vagy fiatalodó városrészről beszélünk. Számít az épületek kora, állapota, a lakások komfortfokozata. Ezeket figyelembe véve lehet kijelölni a fejlesztéseket. Ehhez az elemzésekhez a népszámlálási adatok adják a kiindulási alapot.

 

Fotó: r. Á.

Olyan összefüggések derülhetnek ki a felmérésből, mint például hogy a csoknak milyen hatása van.