Ahol a múlt megelevenedik

2022.04.20. 14:41

Nemzeti emlékhely lett a győri Káptalandomb

Az Országgyűlés 2020. március 24-i ülésén nemzeti emlékhellyé nyilvánította a győri Káptalandombot és a vár megmaradt részeit. A nemzeti emlékhelyek sorában a győri helyszín a huszadik. Ezt megelőzően a győri vár szerepelt az emlékhelyek sorában.

Munkatársunktól

Fotó: Nagy Gábor

Fotós: Nagy Gábor

Elkészült a nemzeti emlékhely megjelölésére szolgáló sztélé, melyet pénteken avatnak ünnepélyes keretek között – tudtuk meg Cseh Sándortól, a Győri Egyházmegyei Vagyonkezelő Központ igazgatójától. A történelmi emlékhely a Káptalandomb bekapcsolásával kapta meg a nemzet megjelenítését szimbolizáló megnevezést.

A győri nemzeti emlékhely egy városnegyed, amelynek kiemelkedő, a törvény által is nevesített épületei a vár megmaradt részein túl, a domb központjában elhelyezkedő Nagyboldogasszony-székesegyház, a Püspökvár, a Brenner János Hittudományi Főiskola, valamint az Egyházmegyei Kincstár és Könyvtár, azaz a régi papnevelde.

A Káptalandomb szakrális jellegének bizonyítéka, hogy nagyrészt a mindenkori megyéspüspök e helyről irányította az egyházmegye hit- életét. Az ismételten megújult, teljes fényében hamarosan tündöklő Nagyboldogasszony-székesegyház háromszoros búcsújáróhely. Szent László hermája, a Könnyező Szűzanya kegyképe, Boldog Apor Vilmos püspök szarkofágja előtt fejezheti ki hódolatát a hívő ember. E szakrális ereklyékhez kapcsolható még sok egyházi méltóság, akik a nemzet történelmében meghatározó szerepet játszottak. Nem véletlen, hogy elődeink több alkalommal megteremtették annak a lehetőségét, hogy e helyszínen létrejöjjenek megtörténhetetlen találkozások, itt találkozott több alkalommal a Szent László-herma a Szent Jobbal vagy a Szent Koronával.

A kulturális színtér része a felújított hat kiállítótér, ahol állandó és időszaki kiállításokon kerülnek bemutatásra a Győri Egyházmegye legértékesebb szakrális kincsei, de megjelennek a kortárs művészet szakrális témájú alkotásai is.

Történelmi események a Káptalandombon

A győri vár Szent István uralkodása óta az általa alapított győri egyház- megye központja volt. A kereszténység védőbástyájaként a törökök elleni csatában 1594-ben ugyan elesett, de négy év múlva Pálffy Miklós és Adolf Schwarzenberg seregei visszafoglalták. Szent László hermája 1606-ban került Győrbe, a tiszteletére tartott körmenet az 1763-as földrengés óta élő hagyomány. A belső vár a kanonokok fokozatos ideköltözésével a XVIII. század közepén hathatósan bővült. A Szent Korona e területen többször talált menedéket. A II. világháború eseményei e helyet is érintették. Itt kapott halálos sebet, majd halt vértanúhalált a győri lakosok védelme során Boldog Apor Vilmos, a Győri Egyházmegye 73. püspöke. Szent II. János Pál pápa 1996-os látogatása során itt imádkozott a vértanú püspökért és 1997-ben a Nagyboldogasszony-székesegyházat basilica minor rangra emelte.
 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában