Interjú Széles Sándorral - Magyarországnak az orosz–ukrán háborús konfliktusból ki kell maradnia

– A világjárvány előtt több specifikusan megyei vészhelyzetre kellett forgatókönyvet írnia. Most pedig az orosz–ukrán konfliktus érezteti hatását Győr-Moson-Sopron megyében. Mit tud ehhez hozzáfűzni?

– Győr-Moson-Sopron megyét már többször többfajta váratlan esemény is kihívások elé állította, de ez idáig minden nehéz időszakot eredményesen tudtunk zárni. Így bízom benne, hogy az elmúlt napok, illetve hetek eseményeit is hamarosan magunk mögött tudjuk majd hagyni. Gondoljunk csak a 2013-as nagy hóhelyzetre, az amiatt elrendelt kamion­határstopra, ugyanez év nyarán Győrújfalu evakuálására az árvíz miatt, vagy 2015-ben a megyén átvonuló migrációs hullámra, amikor is napi tíz­ezer ember koordinálása volt a feladat. Nem mehetünk el szó nélkül a koronavírus okozta krízishelyzet mellett sem, ami szintúgy emberpróbáló feladat volt. Szerencsére elmondhatom, a megyei társszerveknél is remek szakemberek tevékenykednek, akik szaktudásukkal járultak hozzá sikere­­­inkhez.

Az ukrajnai események okán a napokban Győrben járt a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára, Soltész Miklós is. Államtitkár úrral és a segélyszervezetek képviselőivel egyeztettünk a keleti szomszédunknál jelentkező, ennek okán a megyénkbe is beszűrődő feladatokról, tennivalókról. Egyetértettünk abban, hogy Magyarországnak az orosz–ukrán háborús konfliktusból ki kell maradnia, a legfontosabb, hogy megvédjük a magyar embereket és védelmet nyújtsunk az ukrán háború elől menekülőknek. Felkészültünk az ellátásukra, képesek vagyunk gyorsan és hatékonyan szembenézni ezzel a kihívással is. A kormányhivatalok és hazai segélyszervezetek munkatársai is azon munkálkodnak, hogy maximális segítséget tudjanak nyújtani a magyaroknak és nem magyaroknak egyaránt. Éppen ezért is hozta létre első lépésként a Kormány a Híd Kárpátaljáért elnevezésű segélyprogramot. A 1357-es segélyvonalon keresztül érkező felajánlások sok ezer embernek nyújtanak támogatást.

Köszönhetően a segélyszervezeteknek, az önkormányzatoknak és a civil segítőknek, a segítségnyújtás megyénkben is rendezetten folyik. Győrben és Hegyeshalomban infó- és segítőpont nyílt, ahol a szükséget szenvedőket azonnali tájékoztatással, vízzel és élelemmel látják el. Komoly csapatmunkával a lakhatásuk is biztosított. Példaértékű, amit láthatunk: az egész ország összefogott, hogy segítsen.

– A Kormány úgy döntött, kivezeti a járványügyi korlátozások többségét. Ez biztosan könnyebbség.

– Mivel a járvány ötödik hulláma a végéhez közeledik, a koronavírus-járvány miatti korlátozások döntő többségére már nincs szükség, megszűnik a maszkviselési kötelezettség is. A Kormány és a kormányhivatal által működtetett megyei oltási munkacsoport is folyamatosan dolgozott az elmúlt hónapokban, hogy a megyében élők hozzájuthassanak az oltáshoz. Az oltás továbbra is elérhető a megyében élőknek a kórházi oltópontokon és a háziorvosoknál.

– Ha nincs krízishelyzet, a szürke hétköznapokon „csak” a megye közigazgatását kell üzembiztosan működtetnie. Kormánymegbízottként az állam érdekeit képviseli és a jogállamiságot védi, így biztosan a napi hírekkel, friss adatokkal kezdi a napját. Jól gondolom?

– Gondolhatná, ám a napomat a Bibliával kezdem. Mindennap hajnali két és három óra között megkapom a „Napi igét” és a „Mai igét”, és így ébredés után közvetlenül ez az első két üzenet, amit elolvasok. Utána jöhet a munka. Ha nem a jó Isten igéjével kezdem a napom, akkor nagyon könnyen rossz irányt vehet a döntéssorozatom.

– Ha nincs vészhelyzet, a szürke hétköznapok mégiscsak abból állnak – ahogy miniszterelnök úr fogalmazta –, hogy „a közigazgatásnak nincs más létjogosultsága és mértéke, mint az emberek és a haza szolgálata. A magyar állam legjobban működő szerve a középszintű közigazgatás”. E tekintetben milyen megyei tapasztalatai vannak?

– A veszélyhelyzet olyan, mint a sportoló életében az olimpia. Nagyon ritkán van, de ha ott van, akkor a tudása legjavát kell adnia, és nem hibázhat. Mert ha elesik vagy mulaszt, akkor az addigi munkája dugába dől. Ha egy ilyen helyzetben ott nem összeszokott, nem cselekvőképes a rendszer, akkor elbukunk.

Harminchárom éve veszek részt a közéletben, a politikában és a társadalmi életben. Ebből fakadóan nagyon kevés ember van, akit vagy szakmai síkon, vagy közéleti síkon ne ismernék. Országgyűlési képviselőink remek munkát végeznek, a szakmai szervezetek élén kiváló szakemberek vannak. Győr-Moson-Sopron megyében ideálisan működik az államigazgatási kollégium is. Ez az a fórum, ahol a megyei államigazgatási vezetők rendszeresen összejönnek, ahol meg tudják beszélni azokat a jogértelmezési, vezetéselméleti problémákat és kihívásokat, amivel egy-egy szervezet szembesülhet. Ebben a bizalmi légkörben bárki bárkihez nyíltan fordulhat. Ez az ismeretség az alapja annak, hogy ha valami rendkívüli esemény történik, akkor pontosan tudjuk, kinek mi az erőssége, ki miben erős, és egymást támogatni tudjuk. Ezt a bizalmi kört a jelen helyzetben is maximálisan ki tudja a megye aknázni.

– Jelentősen megszaporodtak a kormányhivatal feladatai. Avasson be, kérem, a döntési mechanizmusba.

– A mi munkánk nagyon szigorúan a jogszabályokra korlátozódik. Nagyon minimális az az eset, amikor egyedi döntést lehet hozni. Az elmúlt tizenegy évben nem született olyan döntés, amit revideálni kellett volna.

– Munkáját, gondolom, az is dicséri, hogy jelentős fejlődésen esett át a megye.

– Győr-Moson-Sopron megye szerencsés a tekintetben, hogy számos, nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás is megvalósult, illetve megvalósul. Elég csak a Modern Városok Programot említenünk, melynek keretében több fejlesztés is történt. Győrben jelenleg az élményfürdő felújítása, Sopronban pedig a Fő téri Múzeumnegyed kivitelezése zajlik. Befejeződött a soproni Csik Ferenc Uszoda felújítása, illetve megvalósult a belváros történelmi homlokzatainak helyreállítása is. Szintén a Modern Városok Program keretében kerül sor az Innovációs Technológiai Centrum megépítésre. Jelentős turisztikai fejlesztésként említhető meg a Fertő tavi vízitelep teljes megújítása. A fejlesztés részeként közösségi terek jönnek létre, emellett új utak, kikötők, horgászhelyek épülnek majd.

Hazánk egyik, ha nem a legjelentősebb barokk kastélya, a fertődi Esterházy-kastély körüli munkálatok ütemszerűen folynak. Csornán is zajlik az élet, az 1976-os megszüntetését követően a Csornai Járásbíróság idén év elején újra megkezdte munkáját. Az ország első rendészeti integrált központja is megyénkben épül, ahol egymással szorosan együttműködve dolgoznak majd a rendvédelmi szervek, a rendőrség, a katasztrófavédelem és az Alkotmányvédelmi Hivatal is. Az elkészült épület a Győr-Moson-Sopron Megyei Rendőr-főkapitányság tulajdonába fog kerülni. Ez a soproni fejlesztés is állami támogatásból valósul meg, 10 milliárd forint értékben.

A munkahelyteremtés, illetve a hazai gazdaság élénkítése jegyében Győr-Moson-Sopron megye nagyvárosaiban ipari parki fejlesztések valósulnak meg. Kormánymegbízottként kiemelt feladataim közé tartozik a Danube Intelligent Grid projekt koordinálása is. Az említett projekt fontos célkitűzése, hogy jelentős mértékben tegye lehetővé a megújuló villamosenergia-termelő csatlakozását, növelje az ellátásbiztonságot és az ellátás minőségét, elősegítse újabb felhasználók hálózati csatlakozását, egyben csökkentse a negatív környezeti hatásokat is. Az intelligens technológiák terén szerzett tapasztalatok megszerzése és hasznosítása Északnyugat-Magyarországon és Nyugat-Szlovákiában előnyös lesz a villamosenergia-rendszer érintett felhasználói, az elosztók és az átviteli rendszerirányítók számára is.

A megye két egyeteme is nagyon jó irányba halad, megtalálták a saját szerepüket, lehetőségüket. Jelentős fejlesztési forrásokat nyertek el, ezzel is erősítve a megyét. Mindaz, amit most felsoroltam, ékes bizonyítéka annak, hogy a magyar gazdaság működik, a gazdaságvédelmi intézkedések kifejtették hatásukat, soha ilyen jó gazdasági évet nem zárt az ország, mint tavaly. Hiába küzdött a világ a koronavírus-világjárvánnyal, az erőfeszítéseinket siker koronázta.

– Van még egy fontos feladata a kormánymegbízottnak: az önkormányzatok felett álló szerv, aki képviseli a törvényességet, ellenőrzést is gyakorolhat az önkormányzatok felett. Mennyire dolgoznak törvényesen megyénk polgármesterei és mennyire működnek törvényesen az önkormányzatok?

– A kormányhivatal és a kormánymegbízott az önkormányzatok törvényességi őre, a törvényességi felügyeletet a kormányhivatal végzi. Minden önkormányzat szabályzatban rögzíti a működésére vonatkozó szabályokat, aminek a betartatását a törvényekkel megerősítve a kormányhivatal kell hogy végezze. Ahol jogszabályi ütközést látunk, ott vagy információkérés útján tisztázzuk a helyzetet, vagy jogszabálysértés esetén törvényességi felhívással élünk. Az elmúlt tizenegy évben kirívó törvényszegést azonban nem tapasztalt a kormányhivatal.

– Ha nincs egyetértés, akkor jön a Kúria.

– Igen. Kilencvenkilenc százalékban az önkormányzatok a kormányhivatal felhívására eleget tesznek a felhívásnak. Itt azonban nem kell extrém dolgokra gondolni. Legutóbb Győr városának változtatási tilalommal kapcsolatos döntését nem láttuk jogilag kellően megalapozottnak, és a tisztázó beszélgetések sem vezettek eredményre. Közösen azt a döntést hoztuk, hogy a Kúria döntsön az ügyben. Végül a kormányhivatalnak volt igaza.

– Adott önnek annyi szépséget, örömöt és eredményt szakmailag ez a tizenegy év a kormánymegbízotti pozícióban, hogy lenne kedve a folytatáshoz?

– Ha ez a tizenegy év nem lett volna az életemben, sokkal szegényebb lennék. Olyan új ismereteket, új embereket hozott az életembe, akikkel ha nem találkoztam volna, sokkal sivárabb lenne az életem és szűkebb a látóköröm. De hatvanéves vagyok, és ilyenkor illik elgondolkodni azon, hogy folytatom-e, vagy keresek új, más jellegű kihívásokat.