Covid-oltással indul a tanév – interjú Horváth Péterrel

„Szerdáig van lehetőségük a szülőknek jelezni az iskola felé, hogy kérik-e gyerekük számára a koronavírus elleni védőoltást” – hívta fel a figyelmet Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar győri elnöke. A 12–17 éves korosztályban eddig közel 200 ezren regisztráltak a vakcinára hazánkban.

Szeghalmi Balázs

Mint ismert, hazánkban a 12-15 éves fiatalok is megkaphatják a Pfizer oltóanyagot. Az oltási kampány több százezer tanulót érint: a 12-17 éves korosztályban eddig csaknem 200 ezren regisztráltak oltásra és 162 ezren már meg is kapták legalább az első dózist.

Horváth Péter szerint a diákok oltásához szükséges dokumentumokat az iskolák már megkapták, így az oktatási intézmények honlapjairól rövid időn belül letölthetők a nyilatkozatok.

Ésszerű döntés

– Hogy áll az iskolai oltások szervezése?

– Az augusztus 20-i ünnep előtt derültek ki a pontos szabályok, amelyekről a tankerületek minden iskolába küldtek leírást. Az iskolai oltások két időpontban: vagy augusztus 30–31-én, vagy szeptember 2–3-án történnek a 12. életévüket betöltött diákoknak. Akik eddig nem éltek a védőoltás lehetőségével, számukra kiváló alkalom ez a pótlásra.

– A 16–18 éves középiskolásoknak volt már lehetőségük felvenni a védőoltást májusban. Aki eddig nem tette meg, miért most gondolná meg magát?

– Nyomást senkire nem szabad helyezni. Ideális esetben a gyerekek és szüleik rájönnek arra, hogy csak az oltás véd a koronavírus súlyos szövődményeitől, illetve a vakcina segítségével élhetünk normális életet. El tudom képzelni, hogy azokban az osztályokban, ahol a tanulók jelentős része kapott már az oltást, ott azok a diákok is kedvet kapnak a védelem megszerzéséhez, akik korábban nem regisztráltak.

Iskolai oltópontok jöhetnek létre pár napra

– Mit mutatnak a megyei számok, átlagosan hány tanuló védett az osztályokban?

– Változó a kép, különbséget kell tenni az általános és középiskolai osztályok között. A révais gólyatáborban – miután egyeztettünk erről a szülőkkel – megkérdeztük leendő elsőseinket az oltásról. A felmérésből az derült ki, hogy 83 diák oltással érkezik a közösségbe, 18-an kérik most az oltást, míg 59-en nem. A százhatvan elsős több mint hatvan százaléka védett lesz legkésőbb október közepére.

– Az iskolai oltás megszervezése kisebb településeken nem lesz egyszerű. Főleg annak tükrében, hogy a diákok Pfizert kapnak, a vakcina hűtéséről gondoskodni kell.

– Az a felmérés, ami a héten kezdődött el az iskolákban, pontosan azt hivatott feltérképezni, hogy az oktatási intézményekben hányan jelentkeznek az oltásra. Ha alacsony a szám adott iskolában, akkor szóba jöhet oltópontok kialakítása nagyobb intézményekben. Ide el kell majd vinni az oltást kérő diákokat. Ez pluszszervezéssel jár, de mindannyiunk közös érdeke, hogy az összes jelentkező hozzájusson a vakcinához.

– A pedagógusok is élhetnek az oltás lehetőségével a tanév elején?

– Igen. Akik nem jelentkeztek tavasz elején, számukra, illetve minden iskolai dolgozónak biztosított az oltóanyag.

Jelenléti oktatásban bízva

– Egy esztendeje, az előző tanév előtt azt nyilatkozta, hogy a középiskolások esetében el kellene gondolkodni a digitális oktatáson. Akkor a második hullám, most a negyedik hullám előtt vagyunk, jelentős különbség azonban, hogy egy éve még nem állt rendelkezésre az oltóanyag.

– Bízom benne, hogy az új tanév hagyományos keretek között zajlik majd az első naptól az utolsóig. Az elmúlt két tanévben bebizonyosodott, hogy a digitális oktatás általános iskolában elsőtől negyedik osztályig a legjobb tanítói szándék ellenére sem tud olyan hatékony lenni, mint jelenléti oktatásban. Sajnos benne van a pakliban most is, hogy teljes osztályok karanténba vonulnak majd. Azt sem tartom elképzelhetetlennek, hogy azok a diákok, akiknek nincsen védettségük, kénytelenek lesznek rövidebb időszakokat otthon, önállóan készülni.

A tanárképzés fejlesztéséről és a pedagógusbérekről

– Nyár elején választották meg a Nemzeti Pedagógus Kar élére másodjára. Ennek a ciklusnak fontos kihívása a tanárképzés korszerűsítése. Hogyan áll ez a folyamat?

– A tanárképzés van terítéken, az óvodákban dolgozók, a tanítók, a gyógypedagógusok és konduktorok képzésének átalakítása nem került szóba. Jelenleg három év után választhatnak a tanárjelöltek, hogy általános iskolában vagy középiskolában akarnak dolgozni. A mostani elképzelések egységes, ötéves képzést tennének lehetővé, vagyis a hallgatók nem érnének elágazáshoz három év után. A strukturális váltás mellett fontos tervezett újítás, hogy a tanárjelöltek már az első évben szerezzenek iskolai tapasztalatot, gyakorlatorientált képzésben legyen részük.

– Ahhoz, hogy az egyre aggasztóbb tanárhiányt orvosolni lehessen, időszerű a pedagógusok bérének emelése. E téren sikerült előrelépni?

– Azon túl, hogy az oktatás vezetői elvi szinten egyetértenek abban, hogy mielőbb szükséges a tanárbérek emelése, konkrétumokról egyelőre nem tudok beszámolni.