Harc a normális életért – Győri főorvost kérdeztünk az új koronavírus mutációkról

– Hogyan lehetséges, hogy éppen Angliában alakult ki az új mutáció?

– Nem biztos, hogy ott alakult ki, de ott észlelték először, mivel rendkívül fejlettek a vírusdetektálási módszereik. Közben egy még újabb, dél-afrikai mutációról is tudunk már. Különbség közöttük, hogy a vírus támadófehérjéjében az angliai mutáció során egy, a dél-afrikai mutáció során három génszakasz változott meg.

– Mi a magyarázata annak, hogy az új angliai és dél-afrikai mutáció során a vírus fertőzőbb lett?

– A vírus támadófehérje-tüskéje, amellyel a szöveteinkhez kötődik, olyan, mint egy racsnis csavarkulcs, ahol a kulcs a fehérje, a csavar az emberi hámsejt. Ha megnézünk egy csavarkulcsot, rovátkákat látunk, melyek a csavar fejét szorosan fogják. Az angliai mutáció kapcsán egy, a dél-afrikai mutáció kapcsán három pluszrovátka keletkezett, így a csavar fejét szorosabban fogja a kulcs. Ezért a vírus is jobban ragad a hámsejthez, ezáltal nagyobb eséllyel kerül be a sejtbe. Innentől a vírus olyan feladatba kezd, mint egy fénymásológép, csak nyomja saját magáról a kópiákat. A jobban tapadó vírus több kópiát nyom, hamarabb szét-esik, több lesz a megfertőződött sejt, így a beteg több vírust ürít, azaz fertőzőbb. Ugyanakkor tudni kell, hogy minél nagyobb a közösségi terjedés mértéke, annál nagyobb esély van arra, hogy a vírusmásolódás során hibák, azaz mutációk alakulnak ki. A vírus érdeke az, hogy fertőzőbb legyen, hogy saját magát még sikeresebben sokszorosítsa. Nem érdeke azonban, hogy halálosabb legyen, mivel ebben az esetben a fertőzött kevésbé sikeresen tudja terjeszteni a kórt.

– Mennyiben érinti a koronavírus elleni oltóanyagok hatékonyságát?

– Jelenlegi tudásunk szerint az oltóanyag hatékonyságát az új mutációk nem érintik. Változatlanul 90 százalék feletti hatékonysággal akadályozzák meg a fertőzés kialakulását és 100 százalékban a súlyos klinikai lefolyású betegséget. Ez azt jelenti, hogy a beoltott egyén nem hal meg koronavírus-fertőzésben. A szervezet vírus elleni védekezése rendkívül összetett dolog. Sok ponton támadja a vírust a szervezetünk és a vírus sok pontja ellen készülnek antitestek, ennek bizonyos százalékát képesek elkerülni a vírusok. A vakcina szükséges és hatásos, hogy milyen mértékben, azt a jövő mutációi döntik el. A jelenlegi 3. generációs oltóanyag-gyártási technológiával – és ez még inkább aláhúzza Karikó Katalin kutató és munkatársai munkásságának jelentőségét – nagyon gyorsan, akár 6–12 hét alatt adaptálhatjuk a vakcinát az új mutációhoz.A védőoltások 90 százalék feletti hatékonysággal akadályozzák meg a fertőzés kialakulását.