A szemét nem tűnik el magától Győrben – interjú a GYHG vezetőivel

Jó és rossz hír

– Mozgalmas napokon vannak túl. Rossz hír, hogy több konténer lángolt a héten Győrben. Mit tudnak a gyújtogatásról?

Reizer Bálint: – Három hagyományos sziget és két ruhagyűjtő konténer borult lángba. Az elkövetőt elfogták a lakosság segítségével. A kár több százezer forint.

– Akad jó hír is. A legújabb győri süllyesztett szelektív sziget bemutató ürítését a héten tartották. Mik az első tapasztalatok?

R.B.: – A süllyesztett szigetek projektje másfél éve kezdődött a gyárvárosi Tompa utcában. Ez alapján döntöttünk a bővítésről. A szelektív szigetek közismert problémái azonban önmagában a süllyesztett konténerektől nem fognak megoldódni. Ehhez komoly összefogásra van szükség a szolgáltató, az önkormányzat és a győriek részéről. Hangsúlyozni kell: a szelektív szigeteket a jövőben kizárólag a lakosság vegye igénybe, ne a kereskedelmi egységek tulajdonosai.

Szemléletváltás

– A süllyesztett szigeteknél előjöhet olyan probléma, ami a hagyományos győri szelektív szigeteknél általános gond? Az emberek gyakran rosszul használják ezeket, sőt, a szelektív szigetekhez jelentős mennyiségű kommunális hulladékot raknak le.

Koronika Tamás: – Győrben jelenleg 43 százalékban szennyezettek kommunális hulladékkal a szelektív szigetek. Az elmúlt évtizedben a konténerek jelentős részéről letörték a tetőt, így zsákonként be tudták rakni a hulladékot és a vegyes, háztartási szemetet is. Ez a harang alakú edényeknél nehezebb, a süllyesztett szigeteknél pedig a bedobónyílás mérete jóval szűkebb, mint az első generációs edényeknél.

– Ez azt is jelenti, hogy a rossz szemlélet miatt könnyebb dugulást okozni a süllyesztett konténereknél. Volt már erre példa?

R.B.: – Egyelőre húsz szelektív szigetet alakítottunk át süllyesztettre a városban. Az egyiknél rövid időn belül banánosdobozokkal tömítették el az ürítőt. Aki ezt tette, nem vette a fáradságot arra, hogy összehajtsa a dobozokat. Az említett példából látszik: rengeteg munka vár ránk a szemléletformálás terén is. Az a KEOP-os támogatás, amely révén több mint 300 új, harang formájú gyűjtőedény érkezett, s a városban 60, Győr környékén 40 szelektív sziget újulhat meg, hangsúlyt fektet a környezettudatosság fejlesztésére is. Ez nem megy egyik napról a másikra, de rajtunk nem fog múlni, hogy a következő korosztályok jobban figyeljenek a zöldszempontokra.

60 milliós kampány

– Az említett beruházások mikor indulnak?

K.T.: – A héten kezdődnek a bejárások a kijelölt helyszíneken, a kivitelező hamarosan átveszi a munkaterületet. A Győr Nagytér­ségi Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás által nyert fejlesztési projekt keretében a szemléletformáló kampányra 60 millió forint fog rendelkezésre állni. Jó jel, hogy a térségben lévő településekről a polgármesterek érdeklődtek a hatékony szelektív szemétgyűjtésről. Akik ezt az irányt képviselik, ott a helyi oviba, iskolába eljut a szelektív szemétgyűjtés fontossága.

Kevesebb sziget, nagyobb kapacitás

– Az első győri szelektív gyűjtőknek az is hátrányuk, hogy túl sokszor kell üríteni azokat. Ez se nem gazdaságos, se nem zöldmegoldás. Az új, süllyesztett szigeteket kevesebbszer látogatja majd a kukásautó?

R.B.: – Az első hetekben mindennap megyünk, a kezdeti időszakban felmérjük a gyűjtők telítettségét. A Tompa utcai adatok alapján valószínű, hogy az új, süllyesztett szelektív szigeteknél elegendő lesz heti háromszori ürítés. Mindemellett a húsz új szigeten külön-külön felmérjük az igényeket, figyelembe vesszük a helyi sajátosságokat, azt, hogy hányan élnek a közelben. Így az első időszak tapasztalatai alapján döntünk az ürítések számáról, a szükség szerinti szigetbővítésről.

– Az új, süllyesztett szigetekkel – a jelenlegi hússzal és a tervezett további negyvennel – nő a hulladéktárolási kapacitás Győrben?

K.T.: – Ha a tervezettekkel is számolunk, akkor a lakosság az eddigi szelektív szigetekhez képest hatvan százalékkal nagyobb tárolókapacitást vehet majd igénybe. A különbség jelentős: a hagyományos szigeteken – jelenleg 164 sziget van a városban – egyetlen gyűjtőedénybe egy köbméter szemét fért. A süllyesztett szigeteknél három köbméteres edényekkel dolgozunk.

Gócpontok

– Azt is hallani, hogy több felszíni szelektív szigetet felszámolnak Győrben. Ha jól sejtem, olyan gócpontokra „kerül lakat”, ahol sok gond volt, állandóan „kifolyt” a szemét az edényekből.

K.T.: – 30 szelektív szigetet számolunk fel az elkövetkező hetekben. Ezek között lesznek olyanok, amelyek rosszul működtek. A jövőbeli munka önkormány-zati képviselők javaslatainak figyelembevételével történik, lesz olyan helyszín, ahová új, süllyesztett szigetet tervezünk, akad olyan is, ahol harang alakú edényeket állítunk csatasorba. A 20 új földbe sülyesztett sziget esetében, a 30 hagyományos szelektív sziget felszámolása után, is 60 százalékos tárolókapacitás-növekedésről beszélhetünk Győrben.

R.B.: – Ahhoz, hogy a kommunális hulladék lerakása véget érjen a szelektív szigeteknél, szükség van a szankciók szigorítására is. Azok, akik fittyet hánynak a szabályokra, a lakosság elenyésző részét képezik. A „művük” viszont sokak szemét bántja. A notórius szemetelők esetében indokoltak a súlyos büntetések. Ez nem győri sajátosság lesz, Németországban is így járnak el azokkal szemben, akik megszegik a szelektív hulladékgyűjtés írott és íratlan szabályait.

60 lakásra egyetlen 120 literes kuka

– A GYHG tevékenységi köre nemcsak Győr, a megye határán is túlmutat. 112 település tartozik a társasághoz. Utóbbi fronton sem egyszerű helytállni.

K.T.: – A GYHG attól más a többi közszolgáltatóhoz képest, hogy a kukák ürítése alapján számlázunk. Három megyében végezzük a közszolgáltatást, célunk, hogy mindenhol magas színvonalat nyújtsunk. Látni kell ugyanakkor, hogy a jelenlegi finanszírozási környezetben ez komoly kihívás.

R.B.: – Olyan javaslatokat tettünk le Győr polgármesterének asztalára, amelyekben kiállunk a győri és a városkörnyéki hulladékgazdálkodás korszerű szemlélete, vívmányai mellett. Több ponton szükséges azonban a rendszert reformálni, hogy a jövőben jobban, hatékonyabban szolgáljon valamennyiünket. Ezek a lépések érdeksérelemmel fognak járni, bár az eddig is nonszensz volt például, hogy 60 lakásos társasházat egyetlen 120 literes kukával át lehetett adni. Polgármester úr látja a gondokat, amelyekkel küzdünk, maximálisan támogatja a törekvésünket.

Fizetésemelés három lépésben

A Győri Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. jelenleg a Győr-Szol Zrt. 100 százalékos tulajdonában állt, a vállalatot a győri önkormányzat megvásárolta és a jövőben önálló cégként működteti. A Győr környéki hulladékgazdálkodásban dolgozók nagyobb megbecsülése érdekében három lépcsőben a fizikai és a szellemi munkatársak fizetését emelik idén.

Arra a kérdésünkre, hogy mennyivel, konkrét választ nem kaptunk, Koronika Tamás annyit közölt: „próbálunk közelíteni a versenyszféra fizetéseihez”. Utóbbi feladat sem könnyű, hisz járvány nélkül a magánszektor is küzd a hivatásos gépjárművezetők hiányával.