Járvány

2020.04.09. 10:36

Helyzet- és jövőkép a korona idején – interjú Dr. Dézsi Csaba András polgármesterrel

Egy hete van hatósági karanténban feleségével Győr polgármestere, naponta ellenőrzik a rendőrök, hogy betartják-e a lakhelyelhagyási szabályt. Dr. Dézsi Csaba Andrásnál egy negatív teszt után, múlt hét szerdán mutatták ki, hogy koronavírussal fertőzött. Azóta otthonában gyógyul és dolgozik.

Varga Ottó, Werner Krisztina

– Az első két napon inkább nyaralásérzetünk volt, szinte tünetmentesek voltunk – mondta kérdésünkre, hogyan telik a gyógyulási idő. – A harmadik-negyedik napon a feleségem rosszabbul lett, majd én is. Nehezen vettük a levegőt és folyamatos nyomást éreztünk a mellkasunkban, a hátunkban. Fél nap után javult a helyzet, de másnap újra jelentkeztek a tünetek, aztán napról napra jobb lett. Az élet persze nem állt meg, komolyan elkezdtünk a költségvetés különböző variációin dolgozni.

Önfegyelemre is tanít a járvány

– Egy olyan egészségügyi veszélyhelyzetben, mint a koronavírus, nagyobb éberséggel irányít valaki orvosként egy várost?

– Ebben a helyzetben az, hogy orvos vagyok, több szempontból jó. Nemcsak azért, mert tanultam járványügyi és epidemiológiai ismereteket, vagyis van egy alaptudásom ezen a téren, de talán azért is, mert higgadtabban, reálisabban tudom értékelni a jelenlegi helyzetet. A kórházzal, az egészségügyi szakszemélyzettel, az operatív törzs egészségügyi tagjaival félszavakból megértjük egymást, pontosan tudjuk, hogy ki, mit, miért mond és ennek mi a jelentősége, súlya. És ezt talán érthetőbben és hitelesebben is tudom kommunikálni a városlakók felé. A kommunikációban az is nagy segítségemre van, hogy 20 évig voltam szerkesztője a Kisalföld Gyógy-ír mellékletének.

– Március 20-tól indult az önkormányzati segélyalap, amit a koronavírus elleni küzdelemre hoztak létre. Hol tart a gyűjtés?

– Több mint 35 millió forintnál. Folyamatban van lélegeztetőgép beszerzése, FFP2-es maszkokat már vittünk több helyre is. Elsőrendűen fontosak a kórház részéről felmerülő igények, de felmérjük, hogy társadalmi szinten miben segíthetünk. Egy bizottság dönt arról, hogy a támogatások megfelelő helyre kerüljenek. Volt már olyan ötlet, hogy adjunk maszkokat a lakosságnak, ahogy azt néhány önkormányzat is tette, de ez csak látszatintézkedés és reklámfogás lenne, hiszen ha nem mosható, akkor néhány nap után el kell dobni. A maszkokat első körben nekünk oda kell koncentrálni, ahol az első ellátási vonalban dolgoznak emberek: az egészségügybe, szociális ellátóhelyekre, a közellátásba, a tömegközlekedésbe. Otthon, boltba járáshoz varrógép nélkül körülbelül tíz perc alatt lehet készíteni többrétegű, mosható, vasalható maszkot egy rossz pólóból. Az embernek ilyen helyzetben kicsit öntevékenynek is kell lennie, hiszen ezzel és az otthon maradással tudja kivenni mindenki a részét ebből a közös, vírus elleni harcból. Egy kicsit önfegyelemre is tanít minket ez a járvány. Remélem, hosszú távon jót fog tenni az emberiségnek a mostani helyzet, mert az emberek újra jobban figyelnek egymásra és önmagukra. Nagyon rossz dolog a járvány, de optimista emberként a pozitív hozadékait is próbálom észrevenni.

Európa jövője a nemzetállamok összessége

– Budapest és Pest megye után ebben a megyében van a legtöbb igazoltan fertőzött. Ez jelent-e valamilyen új intézkedéseket Győrben?

– Győr-Moson-Sopron megye az osztrák és a szlovák határhoz is közel van, a határ menti forgalom lehet az egyik ok. Ezzel együtt én azt hiszem, hogy ezek a számok még mindig a kezelhető kategóriába tartoznak és az intézkedések pontosan úgy szigorodnak, ahogy ezt az adott járványhelyzet megköveteli.

– Ezt most orvosként vagy politikusként mondja?

– Politikusként, magyar emberként azt látom, hogy a miniszterelnöknek azt a vízióját, hogy Európa jövője a nemzetállamok összessége, ez a helyzet is igazolja. Amint Európában komoly probléma adódott, mindenki azonnal lezárta a határait és kizárólag a nemzetállamok, az egyes országok közötti kapcsolatok kezdtek el működni. Mindenki a saját népét védi, azok is, akik eddig azt mondták, hogy mindenki egyaránt fontos számukra. Nyilván kritika mindig érhet minden intézkedést, elméletben mindig lehet mindent jobban csinálni, de én azt tapasztalom – orvosként is –, hogy nálunk jól működik a rendszer és szerencsére a magyarok eléggé fegyelmezettek. Ez egy nagyon kemény próbája annak, hogy az emberek mennyire képesek bizonyos vészhelyzetek mentén észszerűen viselkedni. Büszke vagyok a győriekre, hogy lelkileg és a gyakorlatban is helytállnak minden fronton. Akinek dolgozni kell, az a munkahelyén áldozatkészen, akinek pedig otthon kell maradni, az is fegyelmezetten teszi, amit tennie kell. Idősek, felnőttek és gyerekek egyaránt.

Fotó: Csapó Balázs

Kultúrnegyed a város szélén

– Nemcsak a közösségi média miatt, de az már a kampány előtt és alatt is látszott, hogy meglehetősen önálló alkat, nehezen beskatulyázható, hogy úgy mondjam, nem szívbajos. És ez az ETO-ügyben is megnyilvánult. Véletlen volt, hogy pont egy olyan szimbolikus ügyben jött ez elő először, mint a foci?

– Nincs ebben szimbólum, ahogy minden mást, ezt is a munka oldaláról közelítem meg. Szerintem a miniszterelnök sem gondolja ezt másként. Minden anyagi, technikai, infrastrukturális lehetőséget próbál megadni annak a sportnak, ami a világon a legnépszerűbb. Egyébként minden olimpiai sportág magas szinten támogatott azért, hogy a magyar sportolók megfelelő körülmények között tudjanak felkészülni. Én csak annyit tettem hozzá a győri, profinak mondott labdazsonglőrök esetében, hogy oké, ha már adott minden, akkor tessék dolgozni és nem tovább követelőzni. Szerintem mindannyian jó focit várunk el. Ha ez felkavarta kicsit az állóvizet, akkor már tettem valamit. Volt már olyan az orvosi munkámban is, amit én csináltam először. Nekem az a meglepő, hogy ez meglepő. Számomra most sokkal fontosabb az a tény, hogy az egészségüggyel kapcsolatban folyamatosan negatív társadalmi vélemények fogalmazódtak meg az elmúlt évtizedekben. Lám-lám, most, amikor nagyon nagy bajba került az ország, tényleg objektíven láthatják a helyzetet, akkor a teljesítményük alapján az emberek megtapsolják az egészségügyi dolgozókat és ez fantasztikus dolog. Én csak azt szeretném, ha lenne okunk megtapsolni a focistáinkat is.

– Még nem körvonalazódik időben, de egyszer biztosan vége lesz a járványnak. Hogyan tovább?

– Nem csak az önkormányzat, az egész ország komoly kihívások előtt áll. Átgondolt kormányzati lépések kellenek, nekünk azokhoz kell alkalmazkodni és a réseket megtalálni, amik maradnak a pajzson és azokat is befoltozni. Át kell gondolnunk az intézményhálózatunkat, újra kell tervezni a költségvetésünket, mik a működéshez szükséges és kevésbé szükséges feladatok. Az is kérdés, hogy mivel tervezhetünk. Mik lesznek azok a bevételek, amik a városnál maradnak, mik lesznek azok, amik központosításra kerülnek. Szűk esztendők fognak jönni. Patikamérlegen kell egyensúlyozni, de úgy, hogy a szociális hálót minél sűrűbbre tudjuk fonni.

– Megjelent a kormányhatározat a Magyar Közlönyben, amely a Modern Városok Programját érinti. Az állatkert a 2 milliárd forint központi támogatáson túl 880 millió többletforrást kap új konferenciaterem építésére. Egy másik határozatban kijelölte a miniszterelnök az emberi erőforrások miniszterét, hogy vizsgálja meg a Győri Nemzeti Színház komplex megújításának lehetőségét és forrásigényét, valamint az önkormányzat bevonásával vizsgálja meg egy új hangversenyterem építésének, fenntartásának lehetőségét és forrásigényét.

– A Modern Városok Programmal örököltem egy adottságot, ami nagyon nagy beruházásokat foglal magába, azonban új vízióim vannak ezzel kapcsolatban. Az én logikám egy kicsit más, mint az eddigi volt a városvezetésben. Azt mondom, hogy gondoljuk át az egész városi stratégiát. Milyen városban akarunk élni a jövőben? Az állatkert beruházása már folyik, onnantól ismerem a helyzetét, hogy az állatvédők be akarták zárni a kilencvenes évek elején, mert nyomorúságos körülmények között voltak az állatok. Dr. Andréka György fantasztikus munkát végez ott. Ezzel szemben azt tapasztalom, hogy a színház ormótlan épületét nem annyira szeretik a győriek. Felmerül a kérdés, hogy mennyire érdemes toldozni-foldozni így egy színházat rengeteg pénzért, ami ezáltal még vagy ötven évig rontaná a városképet. Szerintem érdemes lenne egy új kulturális központot létrehozni Győr városában. Az Árkád mellett van a Rába-gyár tulajdonában lévő nagy, üres állami terület, a Mosoni-Duna partján, gyönyörű természeti környezetben. Ott meg lehetne építeni egy hangverseny- és konferenciatermet, ami nagyon kellene már Győrnek, egy vadonatúj, modern színházat és egy rockkoncertekre is alkalmas ifjúsági és művészeti közösségi teret kiállítótermekkel, próbatermekkel, klubokkal. Nem utolsósorban elegendő parkolóval. Így a színházat és a balett-társulatot sem kellene ideiglenesen, áldatlan körülmények közé évekre kitelepíteni.

– Milyen funkciót kapna a színház?

– Lehet, hogy most eretnek dolgot mondok, de vizsgáljuk annak a lehetőségét, hogy lebontanánk a színházat és helyette egy nagy zöld parkot hoznánk létre a belvárosban, ami alatt van három szint garázs. Az egész projekt így zöldmezős beruházásként nem kerülne többe, mint a színháznak a felújítása, ami soha nem lenne tökéletes.

– A színház kivitelezési tervei elkészültek, jól értem, hogy minden zéró pontról kezdődne?

– Igen. Az egész egy nagy problémahalmaz, mert például a jelenlegi épület energetikailag katasztrofális. Ha megújítjuk, akkor is az marad. Úgy tudom, hogy sajnos a színház felújításának tervezésénél a balett és a színház vezetőjének a véleménye nem nyomott túl sokat a latban.

– Mindezt a Kisalföldből fogják megtudni az érintettek?

– Nem szoktam titkolni a vízióimat, mindig őszintén elmondom. Ezt is számos helyen elmondtam már. Sok mindenre nyitott, beszélgetős ember vagyok. Nyilván sok embernek új lesz most a Kisalföldből, de akik érintettek, azoknak ez nem lesz új. Megmondom őszintén, nem is mindenkinek tetszik. Nem gondolom azt, hogy Dézsi Csaba András egyedül fogja kitalálni Győr város jövőképét. Azt gondolom, hogy a győriekkel közösen fogjuk megálmodni.

Egyenrangú beszélgetésekben a jövő

– Bárcsak ott toporognánk már, hogy kezdjük el. Először az idei költségvetést kell újraszámolni…

– Most is azon dolgozunk. Ha a kormány stratégiáját nézzük, akkor az előremenekülés, csakis a munka és a beruházások útja működhet. Bízom abban, hogy hamar beindul Győrben a gazdaság. Vannak olyan beruházások a Modern Városok Programban, amik olyan stádiumban vannak, hogy eldőlt: épülnek. Az egyik ilyen az élményfürdő, ott már lezajlott a pályázat az építkezésre. Nincs benne döntési lehetőség. Most már csak attól függ, hogy a pénz megérkezik-e az önkormányzat számlájára. Erre jelentősebb saját forrást nem kívánok áldozni.

– Ilyennek képzelte a polgármesterséget?

– A koronavírust és a veszélyhelyzetet nem terveztem… De amúgy alapvetően van egy válságmenedzser alkatom, hiszen kardiológusként is az a dolgom, hogy ha belecsöppenek egy sürgősségi, váratlanul súlyos szituációba, azt megoldjam. A Jóisten úgy döntött, hogy most egy ilyen egészségügyi, társadalmi feladatot tesz a vállamra, és a csapatunkkal most ezt kell megoldanunk. Az egy kicsit váratlanul ért, hogy sokan még ebben a helyzetben sem tudnak átlépni a pártszimpátiájukon vagy éppen unszimpátiájukon. Van egy széles, úgymond „ingadozó réteg”, aki amúgy mindig eldönti, mi történjen a politikában, és ez az ingadozó réteg most úgy döntött, hogy segíteni akar és valóban hasznos tanácsokat tudnak adni. Nagyon köszönöm nekik a hozzáállásukat. Amúgy is aktív vagyok a közösségi médiában, megtanultam, hogy az itt adott tanácsok nem felesleges dolgok, komolyan kell venni, minden egyes ötlet, javaslat, figyelemfelkeltés hasznos lehet. Kommunikálni kell az emberekkel, beszélgetni velük egyenrangú partnerekként minden helyzetben, ez viszi előre a dolgokat. Nem csak vészhelyzetben.

Ezek is érdekelhetik