Megújult a Jézus Szíve-templom Csornán, márciusban szentelik újra

Befejeződött a csornai Jézus Szíve templom belső felújítása. A munka költsége 50 millió forint volt, aminek nagy részét a püspökség támogatásából, illetve a hívek áldozatvállalásából fedezték, tudtuk meg Varga Balázs plébánostól. Újbóli felszentelését március 29-én tartják. Az ünnepségen, ha egészsége engedi, ott lesz Bognár Józsefné is. A 94 esztendős Rozika néni talán az egyetlen, aki a templom alapkőletételekor is jelen volt, 1936. november elsején. Arra is emlékezett, hogy akkor időkapszulát rejtettek el a falban.

– Az egyházmegyei gazdasági bizottság támogatását kértem a felújításhoz, amit meg is kaptunk. A pénzt híveink adományai egészítették ki. Júniusban kezdődött a munka és november 13-án, a templom felszentelésének évfordulóján tarthattuk meg az első misét a megújult környezetben. Addig hétköznapokon az oratóriumban miséztünk, vasárnap és ünnepnapokon a premontrei atyák vendégszeretetét élveztük, amiért ezúton is szeretnék köszönetet mondani – fogalmazott az elmúlt hónapokról Varga Balázs plébános. Hozzátette: március 29-én, vasárnap Veres András győri megyés püspök szenteli fel újra az épületet.

A rekonstrukció során a múlt üzenetét is megtalálták a templomban. A szentély falában, egy szarkofágból ugyanis egy rézhenger, benne pedig díszes levél került elő. Az elődök szóltak vele az utódokhoz és fogalmazták meg benne gondolatai-

kat. Bognár Józsefné Rozika néni kisgyerekként vett részt a templom alapkőletételén és pontosan emlékezett mindenre. Az ő elmondása alapján találták meg az egyházközség elöljárói az időkapszulát.

– Diáklányként a lányiskola zászlaját tartottam az ünnepségen. A templom tele volt, az előkelők székeken ültek fent, ahol most a visszamiséző oltár van, a nép pedig lent, a félkész falak között állt. Elhangzott néhány beszéd, aztán elővettek egy árkus papírt és felolvasták róla a szöveget. Végül egy rézcsőbe tették, behegesztették és egy ládában a falban helyezték el. Két kőműves falazta be és azonnal be is vakolták. Kis keresztekkel jelölték meg a helyet – idézte fel a 84 évvel ezelőtt történteket Rozika néni. Jól emlékezett, hiszen a mostani felújításkor éppen az általa megjelölt helyről került elő az irat. Olvasható benne néhány sor a templomépítés előzményeiről, felsorolja a vármegye egyházi és politikai vezetőit, a község és egyházközség elöljáróit. A végén pedig egy fohászt fogalmaztak meg az 1936-os csornaiak: „Magyarország ezen időben szörnyen meg van csonkítva, az ország kétharmadát ellenség tartja megszállva. Jézus Szentséges Szíve! A Te tiszteletedre készül ez a templom, áldd meg községünket! Magyarország Patronája, Boldogságos Szűz Mária, könyörögj érettünk, hogy Szent István halálának 900. évfordulóján a templomunkat felszentelhessük és szent István királyunk koronája ismét az egységes boldog Magyarországra vesse sugarait. Amen.” Az óhajnak csak az első része teljesült.

– Nagy öröm volt a templomépítés akkoriban, a helyiek is adakoztak. Sokáig őriztünk mi is egy emléklapot, mely igazolta, hogy Turi Vince, az édesapám harmincnyolc pengővel járult hozzá az építkezéshez. A templom abban az időben modernnek számított, egy kicsit szokatlan is volt, de mi büszkék voltunk rá. Emlékszem a keresztek felhúzására is. Az is nagyon megható ünnepség volt. A férfiak kézben vitték oda a tornyok alá és darukkal húzták fel. Méltóságteljes emlék ez – folytatta Bognár Józsefné. Rozika néni még nem látta a megújult templomot, a lábai „nem engedik”, hogy megnézze. Bízik azonban benne, hogy a márciusi újraszentelésen ott lehet.

A felújítás során a szarkofágot eredeti helyén hagyták. A réztokba a régi írás mellett elhelyeztek egy saját üzenetet, az egyházközségi tanácsadó testület névsorát, illetve a Kisalföldnek azt a példányát is, mely a templomfelújításról is beszámol.