Remek termés várható - Hétezer hektáron vetettek el szóját idén Győr-Moson-Sopronban

– Idén az időjárás kegyes volt a szójatermesztőkhöz, csapadék és napsütés egyaránt volt, ráadásul a fehérjealapú növények támogatása is emelkedett valamivel. A magyar szója értékét külön növeli, hogy GMO-mentes, tehát nem génmódosított, miközben a tengerentúli szójatermékek döntően ilyenek – tájékoztatott elöljáróban Szabó Lajos vármegyei főfalugazdász. A főfalugazdász azzal folytatta: a szója szubtrópusi növény, de a mérsékelt égövön is megterem, a meleget és a csapadékot kedveli. Az éghajlat változásával hazánkban is nagyobb teret nyerhet termesztése, szinte újra reneszánszát éli. Fontos fehérjeforrás, amelyet emberi és állati fogyasztásra, ipari célra egyaránt vetnek. Főleg akkor válik népszerűbbé idehaza, ha a külföldi fehérjeforrás ára növekszik. 

Mindenki átlag felett 

– Mi száz hektáron termeltünk szóját, a terméseredményünk 4,28 tonna lett hektáronként, ami üzemi rekord – közölte Bóna Szabolcs, a Rábapordányi Mezőgazdasági Zrt. igazgatója. – A partnereink szintén jelentős területen termesztettek szóját, és mindenki hektáronkénti 3,5 tonnás átlag felett takarított be. Ezzel a növény a jelenlegi 130–140 ezer forint per tonna felvásárlási árral jövedelmező, ami idén nem sok növényről mondható el. 

A vetésszerkezeten is múlik a jövedelem 

Mint hozzátette, az idei év jól mutatja, hogy a klasszikus árpa, búza és kukorica vetésszerkezettel nem lehet jövedelmet realizálni, hiszen abból mindig jelentős export­árualapot termelnek hazánkban. Búzából 2–3 millió tonna, kukoricából 2–4 millió tonna a felesleg évente, ami egy hasonló világpiaci helyzetben, mint a mostani, amikor globálisan jó termés van, az infláció miatti keresletszűküléssel együtt piaci zavarokat okoz. Ezek a zavarok az árakban látszanak meg leginkább, tette hozzá. 

Szakmai tudást és fegyelmet igényel 

Bóna Szabolcs úgy fogalmazott: a szóját érdemes felvenni a vetésforgóba, mivel nemcsak biztonsággal értékesíthető, de jó nitrogénmegkötő is. Szakmai tudást és fegyelmet igényel a termesztése, de megfelelő hozzáértés mellett jól ter­meszthető. 

A tavalyi, aszályos évben sokkal stabilabb termést ho­­zott, mint a kukorica. 

– Sajnos a jelenlegi vetésterület szerény ahhoz, hogy komoly kapacitással rendelkező feldolgozóüzemet építsenek Magyarországon, de meggyőződésem, hogy a kukorica- és búzatúltermelésünk egyik megoldása a szója és egyéb fehérjenövények, mint a borsó és a bab, valamint alternatív olajnövények, mint a len felfuttatása lehet – jelentette ki a szakember. – A vetésszerkezetben a gazdaságosság eléréséhez szükséges a diverzifikáció, vagyis új növények felvétele, ráadásul ezzel jelentőset tudnánk lépni a biodiverzitás és az egészségesebb talaj kialakulása felé is.