Nem nagyon lesz idei akácméz - Elfagytak a virágok Győr-Moson-Sopronban

Május végén, június elején talpig hófehérbe szoktak öltözni az akácfák, illatos virágukat szorgosan járják a méhek. Az idén nem egészen igaz ez a megállapítás. A tavaszi fagyok szertefoszlatták a reményeket. Méhészeket kérdeztünk: vajon kerül az asztalunkra a méltán híres magyar akácmézből? 

A pannonhalmi Zümi Méhészet tulajdonosa, Nagy Balázs, aki feleségével, Ildivel együtt foglalkozik a méhekkel, nem tud jó hírekkel szolgálni a termést illetően. Mint mondja, az idén kevesebb repcemézet tudtak pörgetni, mert a fura időjárás miatt a méhek még nem tudtak megerősödni a virágzás idejére. 

– Az akác sem olyan, mint a korábbi években. Mintha késett is volna a szokásos idejéhez képest. Ahogy hallom, gondok vannak az akáccal, van, akinek semmije sem lesz, mert elfagyott vagy leverte az eső. Ahol nem fagyott el a kora tavaszi hideg időben, az akác együtt nyílik más virágokkal, például a facéliával, vörösgyűrűvel, olajfűzzel. Ezért valószínűleg nem lesz tiszta az akácméz, belehordhatják a méhek más virágok nektárját is. Azok a méhészek, akik hordóban tartották a tavaly megtermelt mézet, hoppon maradtak, mert nem vásárolták meg tőlük. Emiatt még a tavalyi akácméz is a termelői raktárakban van. Mi vásárokon és online értékesítjük a megtermelt mézünket, és van egy huszonkét év alatt kiépített vevői körünk, akik a termésünk 80–90 százalékát megvásárolják. Számítanak ránk, tudják, milyen minőséget várhatnak tőlünk, ezért visszajárnak. Aki most kezdi kiépíteni a vevőkörét, annak nehéz a dolga – állapította meg Nagy Balázs. 

A kisbajcsi Vajda László, a Kisalföldi Méhészek Szövetkezete elnöke a „mi újság a méhészetben?” kérdésre tömören így válaszolt: semmi jó. 

– El sem indultam akácra a méheimmel, mert láttam, hogy Győr-Moson- Sopronban, de az egész Észak-Dunántúlon is mindenhol elfagyott. Remény sincs ezeken a helyeken az idén akácmézpörgetésre. Sajnos a repcetermés is nagyon gyenge lett. Hiány azonban nem lesz, mert a méhészek raktáraiban várja a tavalyi méz a felvásárlókat – jelentette ki Vajda László, aki úgy véli, hogy a méz termelői árában valószínűleg nem lesz változás. 

– Mivel nincs nagybani felvásárlás, ezért egyre több méhész próbálja meg kiüvegezve eladni a termését. Ám a piac törvénye szerint ha valamiből túlkínálat van, annak nem emelkedik, hanem csökken az ára. Ezért a méhész úgy gondolja, hogy a termelőknél a méz ára nem nagyon fog változni az előző évihez képest. 

– Elég nagy válságban van az ágazat. Nagyon sok az eladó méhcsalád. Szabadulnak tőlük a méhészek. Harminc évvel ezelőtt, amikor én méhészkedni kezdtem, nem nagyon volt főállású méhész, mindenki másodállásban foglalkozott a méhekkel, mindig el lehetett adni a mézet. Ezt látva kinőttek a nagy, főállású méhészetek. Arra azonban nem volt garancia, hogy mindig el lehet adni a mézet, mert soha nem volt termékértékesítési szerződés, mint más ágazatban. Az utóbbi időben ha nehezen is, de el lehetett adni a mézet, ám tavaly leállt a felvásárlás – állapította meg a szakember. 

Arról az agrarszektor.hu oldalon is írtak már, hogy a nyugat-európai mézkiszerelők szinte kizárólag harmadik országokban termelt mézet vásárolnak, mert az körülbelül 30 százalékkal olcsóbb az uniósnál. A nyugat-európai élelmiszerláncok polcain elérhető méz háromnegyede Kínából, Ukrajnából és Argentínából származik. Erről a fogyasztó nem tud, hiszen a címkén európai uniós jelzés szerepel. Ha biztosan jó minőséget és valódi mézet szeretnénk vásárolni, jobb, ha magyar termelőtől közvetlenül tesszük, már csak azért is, mert a klímaváltozás által erősen érintett mézágazat piaci helyzete tarthatatlan. A nagyon olcsó import súlyosan aláássa a méhészek megélhetését. Ráadásul a magas termelési költségek drasztikus döntésekre kényszerítik őket. 

A tagállamokból érkező minták mintegy fele nem felelt meg az uniós előírásoknak. A vizsgálat fő célja az volt, hogy feltárják a méz cukorsziruppal dúsítását, a címkézési problémákat. A szabálysértések száma jelentősen magasabb volt, mint korábban.