Ingatlanárak - Nem jár rosszul, aki városba költözne Győr-Moson- Sopronban

Győr-Moson-Sopronban kisebb a különbség a falu és a megyeszékhely ingatlanárai között
A városba költözésnél országosan tekintve negyedével, megyeszékhelyen pedig több mint felével kisebb családi ház vásárolható az eladott ingatlan árából. Győr-Moson-Sopronban sokkal jobb a helyzet (lásd a táblázatot), az ok a térség népszerűségében keresendő. 

Dr. Dombi Nikolett egy éve költözött Écsről Győrbe. 

– Fiatalként, gyerek nélkül most élhetőbbnek érzem a nagyvárost – árulta el lapunknak. – A párommal együtt rendezkedtünk be az új otthonba, ami egy révfalui társasházban van, ezt szülői segítséggel néhány évvel ezelőtt sikerült megszerezni. Akkor sem volt könnyű lakáshoz jutni, de azért más árak uralkodtak.

A Takarék Index elemzői 2021–­2022-es adatok alapján megvizsgálták, hogy mennyire könnyű községből városba vagy megyeszékhelyre költözni ma Magyarországon. Ezek alapján vármegyei bontásban községből városba költözve és családi háznál maradva Győr-Moson-Sopronban, Vasban és Zalában nyílik a legjobb lehetőség a váltásra: hasonló vagy akár egy kicsit nagyobb házhoz is hozzá lehet jutni egy ház eladását követően (a listavezető esetében 85 százalék körüli az arány). Lakásba költözve ugyancsak Győr-Moson-Sopron áll az élen 91 százalékkal. 

Új építésű és használt 

A községből megyeszékhelyre költözés lehetőségeit számba véve szintén Győr-Moson-Sopron és Zala vezeti a rangsort. Ha valaki új lakást szeretne vásárolni a megyeszékhelyeken, mindenképp pluszforrás bevonására van szüksége. A legközelebb egymáshoz az új építésű és az eladott használt otthonok ára Győrben állt, azonban az árak jelentős része csak fűtéskész állapotra vonatkozik, vagyis további összeg szükséges a lakás befejezéséhez. 

Sűrűn lakott, népszerű 

Magyarázat lehet, hogy a KSH friss adatai alapján a lakások száma tíz év alatt a legnagyobb mértékben Győr-Moson-Sopron­ban nőtt, 11,1 százalékkal. A legutóbbi népszámlálás óta csak két vármegye lakosságszáma emelkedett, Pest mellett Győr-Moson-Soproné (4,4 százalékkal). Az ország legsűrűbben lakott térsége Budapest és környéke után Komárom-Esztergom (133 fő/négyzetkilométer) és Győr-Moson-Sopron (111). A korösszetételt tekintve is Győr-Moson-Sopron vezet, arányaiban ugyanis itt él a legtöbb, mondjuk így, munkaképes korú: a lakosság 65,7 százaléka 14 és 65 év közötti. Ezt összerakva már látszik: a régióban pezsgő az élet, jók a gazdasági mutatók, így még a kisebb településeken is viszonylag magasak az ingatlanárak, vagyis egy értékesítés esetén van miből gazdálkodni. Ráadásul Győrben sokáig az országos átlagnál jóval több lakás épült, így a kínálati oldal sem kisebb, mint az ország más tájainak városaiban. 

Miért hagyják el a falut? 

– A költözés lehetséges okai között szerepelhet az ingatlanok energiahatékonysága. Sokakban felmerülhetett, hogy eladják nagy alapterületű, energiapazarló ingatlanukat, és könnyebben fenntartható, kisebb vagy jobb energetikai jellemzőkkel bíró lakást vagy házat vásárolnak helyette – mondta lapunknak Csörnyei Tamás, a győri Ingatlan 4 You Kft. okleveles ingatlanszakértője. 

– Az ilyen lakásokat kínáló nagyobb településeken azonban a több szolgáltatás és a jobb munkaerőpiaci feltételek miatt jellemzően eleve nagyobb a kereslet és magasabbak az árak. A faluról városba költözés okai között szerepel még az üzemanyagárak miatt megnövekedett ingázási költség, az utazási idő csökkentése, és az, hogy a gyerekek magasabb minőségű oktatási, sportolási lehetőségek közül választhatnak.