Jelentősen emelkedik a hal ára Győr-Moson-Sopronban is

Az aszály, az orosz–ukrán háború, a megduplázódott gázolaj- és gabonaárak miatt a haltermelők is áremelésre kényszerültek. – Nincs jó halas évünk. A halastavakban alig van víz, ahol van, azok a nagy melegben túlmelegedtek, elalgásodtak. Emellett a nagy tavainkban is alacsony vízszintek alakultak ki, amelyek hátráltatják a haltermelést – fogalmazott lapunknak dr. Németh István, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (Mahal) elnöke. Magyarországon 26 ezer hektáron termelnek halat, ebből mintegy 7–8 ezer hektár aszállyal sújtott halastó. Elmondható, hogy a tavalyi évhez képest mintegy 30–35 százalékkal kevesebb hal terem hazánkban.

– Mivel a termelők költségei megduplázódtak, a kevés víz, a takarmányárak, a gázolajárak és a munkabéremelések miatt mintegy 60–70 százalékos haláremelésre lehet számítani, ami már az őszi haltelepítésekben és a karácsonyi árakban is megmutatkozik majd. Azt gondolom, az ünnepek alatt körülbelül 1800–2000 forint körül tudnak a fogyasztók hozzájutni egy kilogramm élő pontyhoz – fejtette ki a Kisalföldnek dr. Németh István, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (Mahal) elnöke.  Hozzátette: – Idén probléma az is, hogy nagyon kevés ragadozó hal terem a halászati ágazatban, a kialakult oxigénhiányos állapot végett sok helyen a süllő és a csuka is elpusztult. Abban bízhatnánk, hogy télen több csapadék érkezik majd hozzánk, és feltölti a tavainkat, azonban a hosszabb távú meteorológiai jelentések nem ezt mutatják. 

A szövetség tavaly 120 millió forint értékben, idén 140 millió forintért telepít halat a kezelésükbe tartozó vizekbe. A kevés víz, a halpusztulások, illetve a magas takarmányköltségek miatt a haltermelés volumene, jövedelmezősége is jelentősen visszaesett. Ugyanez a probléma jelentkezik a halgazdálkodási hasznosító horgászszervezeteknél is, ahol a kárelhárítás, kárenyhítés többletköltsége mellett a kieső bevételek, illetve a magas haltelepítési költségek szintén válságspirált indíthatnak. 

– Már most, a tavalyi 850 forintos nettó kilónkénti árhoz képest 1450–1550 forintba kerül 1 kilogramm élő ponty. Változott a halászat formája is, hiszen sokan nem merik leengedni a tava- kat az aszály végett – fogalmazott Ivancsóné dr. Horváth Zsuzsanna egyetemi docens, a megyei horgászszövetség ügyvezetője. Hozzátette: az aszály hatással van a megyei horgászszövetség munkájára is az állandó halőri készenlét miatt.

A szövetség a Rábába általában Árpáson szokott telepíteni, most viszont olyan kicsi vízállás van, ami ezt nehezen vagy egyáltalán nem teszi lehetővé. Idén a telepítések tekintetében azonban a szövetség már most meghaladta a korábbi években ez ideig telepített halmennyiséget. A szövetség tavaly 120 millió forint értékben, idén 140 millió forintért telepít halat a kezelésükbe tartozó vizekbe. Ahogy az ügyvezető fogalmaz: van hal a vizekben, és lesz is.

A halállomány egyre gazdagabb, a horgászjegyek tekintetében hazai viszonylatban pedig megyénk az egyik legolcsóbb horgászparadicsom, jelenleg évi 26.000 forintért több mint 4200 hektáron horgászhatnak a pecások.