Építkezünk, felújítunk, kerül, amibe kerül

A járvány miatt elhalasztott építési beruházásokkal kapcsolatos kereslet jelent meg hirtelen a közelmúltban az amerikai, a kínai és az európai piacon egyszerre, miközben ugyancsak a pandémia miatt az elmúlt másfél évben nem folyt olyan ütemben az építőanyag-ipari termékek gyártása, mint korábban. Azaz a kereslet óriási, a kínálat kicsi – magyarázta Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) elnöke, hogy mi áll az egész világpiacra jellemző építőanyag-ár bumm hátterében. Hozzátette, az árak tehát nemcsak nálunk, hanem a környező országokban, illetve szerte az Európai Unióban ugyanígy emelkedtek, ami azt mutatja, hogy az árnövekedés akkor is hasonló ütemben zajlana hazánkban, ha az olyan kormányzati ösztönző programok, mint a CSOK vagy az otthon-felújítási támogatás nem lökték volna meg a magyar keresletet.

Az anyag és a szolgáltatás díja is nőtt

Súlyosbítja a helyzetet, hogy jelentős termelési költségnövekedés is van az acél, a fa, illetve a műanyagipari termékek, leginkább a szigetelőanyagok tekintetében, azaz nem csak hiány van ezekből az építőanyagokból, hanem a gyártási költségük is jóval magasabb. Ez az oka, hogy a faanyagok ára az elmúlt félévben Budapesten 93, országos átlagban 72 százalékkal nőtt, vagy hogy a vas ára lényegében megduplázódott. A helyzet annyira kritikus az ilyen termékek esetében, hogy sok tüzépen napi árat vezettek be, a kivitelezők, illetve a szakemberek pedig csak egy-két hétre érvényes árajánlatot adnak. A kiugró építőanyagok mellett egyébként Koji László szerint átlagosan 15-20 százalékos árváltozásról lehet beszélni a további termékek, így a beton, a tégla, a tetőcserép, a falazóhabarcsok vagy épp a szerelvények tekintetében.

Az ÉVOSZ négyszáz építési vállalkozás megkérdezésével végzett felméréséből pedig kiderül, hogy a kivitelezői szolgáltatások díjai is emelkedtek, átlagosan 8-9 százalékkal, amiért a bérek 9-13 százalékos növekedése okolható. A kivitelezők az élőmunka költségeire költik az áremeléseiket, tehát az ágazat jövedelmezősége ez idáig nem javult tavalyhoz képest- hangsúlyozta a szövetség elnöke.

A szakember érdeklődésünkre elmondta azt is, hogy míg 2019-ben telekárral együtt Budapesten 750, vidéken pedig 350 ezer forintból már ki lehetett hozni egy új építésű ház négyzetméterét, addig jelenleg a fővárosban 850, vidéken 450 ezer forint négyzetméter árakkal számolhatunk.

Hol a vége?

Az ÉVOSZ egyébként már februárban jelezte a kormánynak, hogy a folyamatok milyen irányba tartanak, és többe kerülhetnek az állami megbízásból épülő beruházások is. Koji László szerint az építőipari alapanyagok, a beépítésre kerülő építési termékek áremelkedései, a munkaerőköltség növekedései különösen nehéz helyzetbe hozzák azokat a kivitelezőket, akik a korábbi évben szerződtek, és csak a szokásos árváltozást tervezték be vállalási áraikba. Így sok esetben szükségessé válik a szerződések módosítása, ami történhet az árak korrekciójával, a műszaki tartalom változtatásával vagy a feladatok részleges időbeli átütemezésével- mutatott rá.

A szövetségi elnök ugyanakkor kiemelte, együttműködnek a kormánnyal a helyzet kezelésében, amely arra irányul, hogy azok a piaci szereplők, amelyeknél nem indokolt az áremelés, azok ne tudják ezt megtenni felülve a mostani hullámra, illetve, hogy ne alakuljon ki építőanyag hiány az országban. Az ÉVOSZ szerint jó lenne elérni, hogy a hazai gyártók fogják vissza az exportot, és részesítsék előnyben a belföldi piacot, valamint érdemes lenne a helyzet enyhítésében együttműködni a szomszédos országokkal.

Koji László úgy fogalmazott, ez az év rá fog menni arra, hogy a világkereskedelem helyre billenjen, de azzal számolni kell, hogy a 2020-as árak nem fognak visszajönni. Nem bocsátkozott jóslásokba a tekintetben, hogy milyen árszinten áll majd be a stagnálás, de a korábban említett, 400 céget érintő felmérésükből az derül ki, hogy az építési vállalkozások további tíz százalékos emelkedésre számítanak az építőanyagok tekintetében.