Bakonyi Jurassic Park - Az első magyar dinó nyomába eredtünk a győri egyetemi tanár kalauzolásával - videó, fotók

Iskolásként kutatták az ősmaradványokat

Közel 85 millió évvel ezelőtt, a késő krétakorban a mai Iharkút területén folyókkal szabdalt szigetrendszer húzódott. A dús növényzetből egy 5–6 méteres békés dinoszaurusz lakmározott. A békés Hungarosaurus tormait a testét fedő vastag páncéllemezek és tüskék védték a ragadozóktól. Az első magyar dinoszaurusz felfedezése egy gimnáziu­­mi hobbival kezdődött. – Barátommal, Ősi Attilával már iskolás éveink alatt együtt jártunk ősmaradványokat ke­resni – emlékezett vissza dr. Torma András.

Az első csontmaradvány

Mindketten Budapesten folytattuk tanulmányainkat, Ősi Attila pedig a fejébe vette, hogy mindenképp dinoszaurusz-testfosszíliákat akar találni. Az tudományos körökben már elfogadott tény volt, hogy Magyarország területén éltek dinoszauruszok, de kézzel-fogható leleteket addig még senki nem talált – emlékezett a kutatás kezdeteire dr. Torma András. 2000-ben némi kutatómunkát követően úgy találták, hogy a Csehbányai Formáció üledékeiben a legvalószínűbb, hogy dinoszaurusz-fosszíliákra bukkannak.

– Iharkút határában akkor még üzemelt egy bauxitbánya, ahol a felszínközelben volt ilyen formáció. Nem sok reménnyel mentünk oda, délutánra azt terveztük, hogy egy másik helyen fogunk fosszilis cápafogakat keresni. A fal nagyon meredek volt, ezért elkezdtünk mélyedéseket kialakítani a lábunknak. Az egyik ilyenből fordult ki egy kő, benne egy csontmaradvánnyal. Később kiderült, hogy az első lelet egy krétakori teknősé volt. Ezt követően hétvégenként jártak vissza a bányába, és szép lassan egész kis csapat szerveződött köréjük.

Hungarosaurus tormai

– 2001 nyarán már szervezett ásatást tartottunk, akkor még többségében egyetemi barátokkal. Két hétig reggeltől estig folytattuk a feltárásokat. A Hungarosaurus tormai volt az első innen leírt faj. A tudományos életben úgy szokás, hogy a leíró tudós nevezheti el az új fajt, és Ősi Attila barátom úgy döntött, hogy a közös felfedezés tiszteletére utánam nevezi el. Mondanom sem kell, ez hatalmas megtiszteltetés számomra. Az elmúlt huszonkét évben számos új fajt fedeztek fel a lelőhelyen, többek között dinoszauruszokat, teknősöket, madarakat és halakat. Érdekesség, hogy emlősmaradványokat még nem találtak.

Lelkes amatőrök is kipróbálhatják magukat

– A bánya bezárása után rekultiválni kellett volna a területet, szerencsére a felfedezés és a lelőhely tudományos fontossága miatt ettől eltekintettek. A feltárást végző csapat megalapította a Magyar Dinoszaurusz Alapítványt és a beérkező adományokból meg tudták venni a területet.

– Évente körülbelül 100 négyzetméter területet tudunk feltárni. Már több mint két évtizede dolgozunk rajta, de még így is több évtizedre elég munka van. Az expedíciókat nyáron végezzük, ezt megelőzik az előkészítő földmunkák, majd két-három hetet szoktunk a leletek felkutatásával tölteni, melynek során sátorban, tábori körülmények közt élünk. Dr. Torma András kiemelte, hogy a feltárás mellett az alapítvány fontos célja többek között az is, hogy lehetőséget adjon pályakezdő kutatóknak és a paleontológia iránt érdeklődő lelkes amatőröknek, hogy kipróbálják magukat egy valódi ásatáson, továbbá hogy segítse a lelőhely fennmaradását és pénzügyileg is támogassa a további tudományos munkát, valamint hogy a témával kapcsolatos ismeretterjesztő tevékenységet folytasson.

Az alapítvány céljainak elérése érdekében természetesen továbbra is várja támogatók jelentkezését. – Minden nyáron három nyílt napot tartunk. Ilyenkor közel 1500 érdeklődő látogat el az ásatásra, ahol bepillanthatnak a munkánkba és tanulhatnak a hazai dinoszauruszokról, valamint a krétakori élővilágról. Iharkút mellett az alapítvány már Villányban, Ausztriában és Erdélyben is talált lelőhelyeket, amelyek feltárásán szintén dolgoznak. – A paleontológia egyik varázsa, hogy amikor az ember szétnyit egy követ, az olyan, mintha egy könyv lenne, amit évmilliók óta mi lapozunk fel először.