Életmentő szűrés

2023.11.19. 09:00

Egy prosztatabeteg története - Őszintén beszél saját sorsáról a háziorvos, aki korábban Péren praktizált

Hazánkban a férfiak daganat miatti elhalálozásának negyedik leggyakoribb oka a prosztatarák. November a férfiegészség és a prosztatarák elleni védekezés hónapja, amikor különösen igyekszünk felhívni a figyelmet a szűrés fontosságára.

Gyurina Zsolt

Dr. Demetrovics Szilárd személyes történetén keresztül hívná fel a figyelmet a szűrővizsgálat fontosságára. Mellette dr. Mosonyi Péter urológus szakorvos, aki a szövettani vizsgálathoz szükséges anyagot vette ki.

Fotó: Csapó Balázs

Dr. Demetrovics Szilárd háziorvost prosztatarákkal diagnosztizálták. Történetét azzal kezdte lapunknak, hogy amikor 39 évvel ezelőtt megkapta az orvosi diplomáját, akkor a rákdiagnózis 90 százalékban egyenlő volt a halálos ítélettel. Mára javult a diagnosztika és a kezelés, az időben felismert betegség jó eséllyel gyógyítható.

– A beszélgetést azért vállaltam, mert arccal és névvel sokkal hitelesebb az, amit mondani akarok: a magyar rákbeteggyógyítás európai szinten is kiváló, mégis sokan halnak meg rákban azért, mert férfiak és nők egyaránt kevesen veszik igénybe az ingyenes szűrővizsgálatokat – kezdte dr. Demetrovics Szilárd. – Gyakran hallom, hogy minek a szűrővizsgálat, amikor nincs panasz. Éppen az a jelentősége, hogy még panaszmentes állapotban fedezi fel a kóros elváltozást. Orvosként is nagyon megérintett, amikor valaki a szűrővizsgálat elhagyása miatt előrehaladott rákkal jött hozzám, illetve nagyon örültem annak, ha a szűrővizsgálat jelzett, és még korai stádiumban sikerült elkapni a betegséget – említette. Ő rendszeresen járt szűrővizsgálatra, mivel a családban sok daganatos beteg volt, tehát a rizikócsoportba tartozik. Vagy tíz év után az egyik szűrővizsgálaton derült ki, megemelkedett a PSA-szint, amely a rák veszélyére figyelmeztet. A mintavétel bár nem volt fájdalom nélküli, de nem kellett összeszorítani a fogát. A szövettan pozitív lett, vagyis igazolta a feltételezett diagnózist: prosztatarák. 

A pozitív szövettan után 

Demetrovics Szilárd nem ijedt meg, mint mondta: bízott kollégái eredményes kezelésében. A következő lépés a kezelőorvos által ajánlott két vizsgálat volt, hogy kizárja a máj-, tüdő-, valamint a csontáttéteket. Ezek a vizsgálatok negatív eredménnyel zárultak. 

– Jött a műtét, amit Szepesváry főorvos úr végzett el laparoszkópos technikával. A műtét nem volt megterhelő, a harmadik napon hazamehettem, fájdalomcsillapító sem kellett. A kivett nyirokcsomók, az úgynevezett őrszem nyirokcsomók sem tartalmaztak daganatos sejteket, jó eséllyel most daganatmentes vagyok. A műtét szövődménye a vizelet-visszatartási zavar, ami elég kellemetlen, ennek gyógyításában gyógytornász segít, viszont megszabadultam egy halálos betegségtől – foglalta össze. 

DSC_7070
A szűrővizsgálatok lényege, hogy még időben fedezik fel a kóros elváltozást – hangsúlyozta az érintett Demetrovics Szilárd (jobbra), mellette dr. Mosonyi Péter urológus szakorvos.
Fotó: Csapó Balázs

Ötven év felett szűrés mindenkinek 

A győri Petz Aladár-kórház urológus szakorvosa, dr. Mosonyi Péter azzal kezdte, hogy a betegek több mint fele 65–75 éves. A prosztatarák szűrését a 45 és 50 év közötti, rizikófaktorokkal rendelkező férfiaknál javasolják, 50 év felett pedig minden férfinál. A szűrővizsgálat vérvételből (egy prosztata által termelt fehérje, a PSA meghatározása) és a prosztata végbélen keresztüli vizsgálatából áll. A prosztata anatómiai elhelyezkedése miatt elég nehezen hozzáférhető, ezért az egyik biztos vizsgálóeljárásként meg- maradt a régről ismert, ujjal történő tapintás. A férfiak sokszor idegenkednek ettől, és emiatt gyakran kerülik a szűrővizsgálatot, ami rossz esetben későn felfedezett daganathoz is vezethet. 

– A férfiak az egészségi problémákat, a tartós betegségeket gyakran az élet természetes velejáróinak tartják, így a protektív, megelőzést célzó beavatkozásokat sokan elutasítják, nem bíznak ezek jelentőségében. A jelentkező egészségi panaszokat, tüneteket hosszú időn keresztül tagadják, elbagatellizálják, rendszerint addig, míg alapvető hétköznapi tevékenységeikben ez nem hátráltatja őket súlyosan. Ezáltal csak a komolyabb egészségi problémákkal és rendszerint megkésve fordulnak orvoshoz – hívta fel a figyelmet dr. Mosonyi Péter. 

Figyeljük a vizeletet 

Rizikófaktor például az apa, testvér korábbi prosztatadaganata, az előfordulás kockázata ilyenkor 1,8-szer magasabb. Az életkorral a prosztatadaganat gyakorisága is emelkedik. Az inzulinrezisztencia, elhízás, magas vérnyomás, emelkedett vérzsír- és koleszterinszint, rendszeres alkoholfogyasztás, dohányzás ugyancsak emeli a kockázatot. A betegséghez gyakran vizelési tünetek társulnak, mint gyengült vizeletsugár, elakadó vizelet, utócsepegés, a hólyag nem tökéletes kiürítése, hirtelen jelentkező, gyakori, késztető vizelési inger. 
– Ha a gyanú megalapozott, további vizsgálat javasolt: mintavétel a prosztatából szövettani feldolgozás céljából. Ha az eredmény igazolja a gyanút, akkor CT- és csontvizsgálatot követően a kezelési lehetőségeket beszéljük át a beteggel. Ez korai stádiumban lehet műtét vagy sugárkezelés – míg előrehaladott esetben onkológiai kezelés. A korai stádiumban felfedezett prosztatadaganat kezelése igazán eredményes, a teljes daganatmentesség jó eséllyel elérhető – szögezte le az urológus szakorvos. 
 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában