A statisztika olyan, mint a bikini

2023.11.15. 16:47

A Soproni Nyugdíjasegyetemen arról volt szó, mire jó a statisztika és mire nem

Soproni Nyugdíjasegyetem legutóbbi előadásán Mire jó a statisztika és mire nem címmel prof. dr. Obádovics Csilla egyetemi tanár, a Lámfalussy Sándor Közgazdaságtudományi Kar Széchenyi István Doktori Iskolájának vezetője tartott előadást.

Bódvai Ildikó

A nyugdíjasegyetem hallgatói ez alkalommal is megtöltötték a széksorokat. Fotó: Máthé Daniella

A statisztika az a tudomány, amiről mindenkinek van véleménye, ráadásul nem túl jó. Ezt alátámasztandó prof. dr. Obádovics Csilla híres idézetekkel kezdte az előadását. Churchillnek tulajdonítják, de valójában nem tudni ki mondta az elhíresült mondatot: "Csak annak a statisztikának hiszek, amit én hamisítok." Egy másik, szintén gyakran idézett mondás Mark Twain posztumusz önéletrajzi művéből való: "Kis hazugság, nagy hazugság, statisztika." Lehet alapja a felvetéseknek, mondta az előadó, de tudni kell, hogy nem a számok hazudnak, hanem az azokat felhasználó emberek! Ezt a témát járta körül előadásában a professzor, aki Aaron Levenstein amerikai statisztikussal egyetértve azt vallja: "A statisztika olyan, mint a bikini. Sok mindent megmutat, de a lényeget eltakarja".

A továbbiakban arról értekezett, hogy a statisztikát lehet jó célra használni, de el is lehet ferdíteni. Egy konkrét példát említve bemutatta, hogy a fogyasztói árindexet követő nyugdíjemelés miért volt alacsonyabb a ténylegesen érzékelt inflációnál: 2019-áprilisához viszonyítva 2020-áprilisára az üzemanyagok ára 22,7, az autópályadíj, a gépjárműkölcsönzés, a parkolás 21,4 százalékkal csökkent, az élelmiszerek ára pedig összességében 8,7 százalékkal nőtt. A KSH számítása szerint így a hivatalos infláció mértéke 2,4 százalék volt, a nyugdíjakat is ehhez igazítva emelték. A nyugdíjasok azonban ennél sokkal magasabb inflációt érzékeltek, hiszen az általuk vásárolt élelmiszerek ára jóval nagyobb mértékben emelkedett, mint azoké, amik a KSH nagy kosarában szerepeltek. A sertéshús ára például 28,9, a párizsi 22,3, a friss gyümölcsök 30,8, a cukor 14,1 százalékkal lett drágább. Egy másik példán keresztül azt mutatta be, hogy a százalékokban megadott változás sokszor elfedi a lényeget. Mindig meg kell nézni, hogy mit veszünk alapul, és ahhoz mérten kell értékelni a változást.

A továbbiakban bemutatta a statisztika történeti hátterét, a sumérok például már i.e. 3000-ben összeírták a lakosságot ékírásos táblákon. Kínában i.e. 2238-ban készült az első ismert népszámlálás jellegű felmérés. Egyiptomban i.e. 570–526-ban, az utolsó nagy fáraó intézményesítette a népesség összeírását, a bibliában pedig többször is találkozni népesség összeírással. Az ókorban népszámlálások és adóösszeírások történtek. A középkorban statisztika alatt az államtudományt, az állammal kapcsolatos ismeretek összességét értették, hiszen a "status" latinul államot, állapotot jelent.

S, hogy napjainkban mit értünk e tudomány alatt? A statisztika a valóság tényeinek sokaságát, tömegjelenségeket számszerűsítő, tömör formában leíró tudomány. A gyakorlatban az adatgyűjtéstől a végső mutatószámok előállításáig terjedő tevékenységet értjük alatta. Egy eszköz, amit valamilyen céllal alkalmazunk. Magyarországon 1993-ban törvénybe foglalták a szerepét: „ A statisztika feladata és célja, hogy valósághű, tárgyilagos képet adjon a társadalom, a gazdaság, a tulajdonviszonyok, a környezet állapotáról és változásairól az államhatalmi és a közigazgatási szervek, valamint a társadalom szervezetei és tagjai számára.” Ezután olyan nagy neveket említett a statisztika történetéből, akik más tudományterületen tevékenykedtek, de kutatásaikhoz felhasználták a statisztikát. A statisztika ősatyjának Adolphe Quetelet (1796-1874) belga csillagászt, matematikust, statisztikust és szociológust tekintik.

A népszámlálásokról is szó volt, illetve arról, hogy az összegyűjtött adatokból milyen demográfiai következtetéseket lehet vonni. Megemlítette, hogy nálunk a 2022-es volt az utolsó, klasszikusnak mondható népszámlálás, a jövőben a digitálisan tárolt adatainkra támaszkodva úgynevezett regiszter alapú népszámlálás lesz. Végezetül beszélt a statisztikák sokrétű felhasználási lehetőségeiről, valamint a rossz célt szolgáló, tudatos ferdítésekről is.

P-Holl Imréné sok újdonságot hallott, az előadó pedig megerősítette abban, hogy nem mindegy mit, honnan nézünk, és mihez viszonyítunk. Az általunk érzékelt drágulás például sokkal nagyobb mértékű, mint amit a hivatalos statisztika közöl.  

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában