Madách 200 a Rímes Kávéban Győrben

Volt magyar író és irodalomtörténész, aki Madách egész életművét végigolvasta, és nem kevesebb mint 800 jeles mondást gyűjtött ki belőle, mely 1994-ben, a szerző, Gedényi Mihály halála után hat évvel meg is jelent. Ebből az egy gyűjteményből is kitetszik, hogy Madách Imre 16 éves korától, amikor első drámáját, a Commodust írta, egészen alig 42 évesen bekövetkezett haláláig a folyamatos gondolkodás, töprengés és írás légkörében élt, ezért félrevezető, hogy egykönyves írónak tartjuk, Az ember tragédiája szerzőjének csupán, hiszen egész életművét felszippantotta ez a valóban hatalmas, csodálatos műalkotás. 

Dr. Reisinger János irodalomtörténész a Rímes Kávé rendezvényén Az ember tragédiája három álmát nyomon követve a XIII. színben, az űrjelenetben mutatta fel a nagy mű eszmei csomópontját. A luciferi utakra tévedt emberiség a második álmot éli, vagy azon belül is Keplernek a modern forradalmakat előrevetítő harmadik álmát, egészen a falanszter- és eszkimójelenetekig, vagyis a mai kor szörnyűségeit, melyeket Madách 160 évvel előre megsejtett. A sok kérdést felvető és azokat egymással ütköztető Madách a küzdés eszméjében találja meg az emberi élet valamennyire értelmes célját: „Az ember célja a küzdés maga.” Az előadó kérdésekre válaszolva is bele-belemélyedt Az ember tragédiája eszmeiségének értelmezésébe. 

A Kristály étteremben, mintegy 160 hallgató előtt elhangzó előadást és az utána következő beszélgetést méltó formában keretezte Erkel, Kodály és Bojtár László zenéjének megszólaltatása, melyet zongorán Gál Anikó ny. karigazgató és oboán Bojtár Imre oboaművész adtak elő.

Beküldte: Szörényi Miklós