Álláspont - FOMO vagy FOBO

Lassan minden magyar zenész, Majkától Varnus Xavérig elmondta már a véleményét az Azahriah-jelenségről, arról, hogy az ifjú szupersztár egymás után három napon át ad telt házas koncertet a Puskás Arénában. Ezek közt van az irigységtől az elemzéseken át a valódi elismerésig minden, így erről már nehéz lenne újdonságot írni. Az viszont érdekes, hogy sokan nem is a zenéért vesznek jegyet, hanem azért, hogy ők se maradjanak ki valamiből, ami ezek szerint fontos és trendi.

Ez a FOMO (Fear Of Missing Out), a félelem, hogy valami fontos dologból kimaradunk, korunk egyik leggyakoribb érzése, ami már jó egy évtizede ismert és kutatott jelenség, és ahogy zúdul ránk az információdömping a világ eseményeiről, úgy erősödik bennünk. Erre az érzésre már komoly marketing is épül, ami persze mindezt tovább erősíti. Elsősorban a fiatalabb korosztályokat érinti, mivel nekik lenne egyáltalán idejük és esélyük arra, hogy sok helyen ott legyenek, ám hogy az idősebb generációnak is jusson a „jóból”, megjelent a legújabb mozaikszó, a FOBO (Fear of Becoming Obsolete), azaz az elavultságtól, a feleslegessé válástól való félelem. Ez viszont főként a dolgozókat érinti, azokat, akiknek a munkáját a rohamosan fejlődő technológia – szofverek, automaták, robotok és legújabban a mesterséges intelligencia – kiválthatja. Az AI felfutásával a kutatásokból az is kiderül, hogy míg régebben ez az érzés a fizikai munkát végzők körében volt erősebb, manapság a diplomás munkavállalóknál is meghaladta a 20 százalékot.

Mit tehetünk ez ellen? A géprombolás már 200 éve sem vált be, marad hát a tanulás, a képességek hozzáigazítása a változásokhoz, ami viszont nem egyszerű, magam is tapasztalom. Ezért a két rossz közül a jobbikat javaslom, én például megnézem, van-e még jegy Azahriah-ra...