Előadás Bőny történetéről

Az előadás első felében Bőny fejlődéstörténetéről, épített örökségének jelesebb elemeiről, a templomokról és a kúriákról, végül a település életében meghatározó szerepet játszó családokról hangzott el számos érdekesség. Megtudhattuk, hogy a település közigazgatási területén egykor 16 kúria állt, amelyek közül jelenleg már csak négy kereshető fel, a Purgly-, a Mihályfy-, a Bothmer- és a Kautz-kúria, valamint a már valószínűleg menthetetlenül romos Mayer-kúria. Fájdalmas, hogy a közelmúltban is még használt, jó karban lévő Fischer-kúriát a napjainkban bontották le, érthetetlen módon. A Bőnyön birtokos családok 1712 után közbirtokosságot alapítottak, ami 1945-ig működött. A közbirtokosságot alkotó családok többsége – a Laky, a Roboz, a Vincze, a réthei Fadgyas, a Cseh-Szombathy, a Démy, a görzsönyi Vargha, a Balogh és még más családok - rokonságban is állt egymásal: a török kor utáni első jelentős birtokos családba, az Iványos családba történt beházasodásuk kapcsolta őket össze.

Az előadás második részében a bőnyi temető története és a benne található jelesebb síremlékek kerültek bemutatásra. Érdekessége a bőnyi temetőnek, hogy felekezeti tagozódás nélkül volt és van használatban, amit leginkább a különböző felekezethez tartozó lelkészek és tanítók egymáshoz közeli nyughelyei mutatnak. Az előadás első felében már megismert birtokos családok impozáns sírboltjait is sorra megismerhették az előadás hallgatói. Kevéssé tudott, hogy országos érdeklődésre számot tartó személyek is nyugszanak a bőnyi temetőben: Balogh Jenő egykor igazságügyi miniszter, valamint Móra Ferenc felesége, gyermekei és unokái. Az előadótól – aki jelenleg önkormányzati képviselő is - megtudhattuk, hogy jelenleg folyamatban van a temető rendezése, de az elvadult aljnövényzet kiírtása, a ledőlt sírkövek megtisztítása és újbóli felállítása még rengeteg tennivalóval jár.

 A Bőnyhöz ezer szállal kapcsolódó Mayer-családról Áldozóné Tatai Zsuzsannától, a Győr-Moson-Sopron vármegyei Levéltár Győri Levéltárának levéltárosától tavaly már meghallgathattunk egy nagyon alapos, a Mayer-leszármazottak sorsára is kiterjedő előadást. Az az előadás a nemzedekről nemzedékre haladás elve mentén épült fel, földrajzi határok nélkül, míg Balogh tanár úr előadásában a bőnyi helytörténeti emlékezet szemszögéből láthattuk e családot. Ez két különböző megközelítés, és mindegyik alapvetően szükséges egy család történetének alapos megismeréséhez. Általánosan is mondhatjuk, hogy a helytörténeti kutatások eredményei alapján kibonthatjuk egy-egy család életterének és mukássának egy részletét, a hagyományos családtörténeti kutatások eredményei pedig kiszélesíthetik egy-egy település helytörténeti ismereteinek a horizontját. A továbbiakban is számos ilyen előadást tervezünk, hiszen célul tűztük ki feltárni, összegezni és publikálni a szűkebb-tágabb pátriánk neves családainak történetét – fejtette ki gondolatait és avatott be jövőbeli terveibe Kovács Balázs, a Győri Hely- és Családkutatók Baráti Társaság elnöke.