5 éve Komáromban forgatott Schwarzenegger

Schwarzenegger Komáromban

5 éve – Nagy volt a sürgés-forgás a komáromi ipari parkban, ahol a volt Nokia-gyár egyik használaton kívüli csarnokában elkezdődtek a Terminátor 6. forgatásai. A stáb két hónapig Spanyolországban tevékenykedett, majd a helyszínt áttették a volt Nokia-gyár egyik használaton kívüli csarnokába. Ide érkezett a filmsztár, Arnold Schwarzenegger és Linda Hamilton is.

Információink szerint a szívműtétjéből felépülő Schwarzenegger a napokban érkezik meg Magyarországra. Minden valószínűség szerint a forgatások ideje alatt egy budapesti ötcsillagos szálloda elnöki lakosztálya lesz majd az otthona. A világsztár imád kerékpározni, így még az is megeshet, hogy a komáromiak a forgatási szünetekben találkozhatnak a bringázó Terminátorral.

Éber vevők zöldszáma

10 éve – Fél év alatt 15 millió forint bírságot szabott ki a megyei kormányhivatal. Kötelező ellenőrzései keretében évente háromezer létesítményben folytatott vizsgálatot a Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatósága. Mintegy háromezer élelmiszerből vettek mintát, majd küldték el laborvizsgálatra.

Az igazgatósághoz érkező lakossági panaszokat és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) zöldszámára (06-80/263-244) érkező bejelentéseket is kivizsgálja. A fogyasztók is jelezhetik, ha például lejárt fogyaszthatósági vagy minőség-megőrzési idejű vagy jelöletlen, esetleg visszafagyasztott terméket találnak az üzletekben, higiéniai problémákat tapasztalnak az elárusító vagy a vendéglátóhelyeken. Dr. Hercsel György, az igazgatóság vezetője elmondta, hogy az idei év első felében a kötelező ellenőrzéseik során tapasztalt szabálytalanságok miatt 15 millió forint bírságot szabtak ki. A zöldszámra érkezett bejelentések közül az elmúlt 6 hónapban12 vonatkozott megyénkre, 4 nagyáruházra, 3 kisebb üzletre,1-1büfére, konyhára, húsboltra, étteremre, pékségre. Ezek közül3 található Sopronban, 9 Győrben. Intézkedni 5 esetben kellett és a hatóság összesen 764 ezer forint bírságot szabott ki. Például azért, mert a büfében nem volt engedély zöldség feldolgozására.

Tápanyagvita

30 éve – Amióta a kárpótlási földárverések megkezdődtek, vitatott kérdés volt megyénkben is a mezei leltár értéke. A kárpótlási földekre licitálók rendszerint sokalták a szövetkezetek által a táblára terhelt összegeket. Tápon például a földkiadó bizottság küldött levelet a szövetkezeti elnöknek: hagyjon fel az istálló melletti részarány tulajdonú tábla szervestrágyázásával.

Az érdekeltek éberen figyelik a határban a gépek mozgását, s ha úgy érzik, hogy érdekeik sérülnek, rögtön tiltakoznak. A bizalmatlanság azonban lassan oda vezet, hogy a szövetkezetek moccanni sem tudnak a határban az árfelverési törekvés gyanúja nélkül. Tápon például a földkiadó bizottság nemrég küldött levelet a szövetkezeti elnöknek, Nagy Attilának: hagyjon fel az istálló melletti részarány tulajdonú tábla szervestrágyázásával. Az elnök visszakérdezett: jó, de akkor hol trágyázzanak? A táblák vagy részaránytulajdonban vannak, vagy kárpótlásra kijelöltek. Az istállóban termelődik a trágya, meg kell kezdeni a kijuttatását. Minden munkát nem hagyhatnak észre. A törvény egyébként sem ruházza fel a földkiadó bizottságokat a tulajdonosi jogok gyakorlására – érvelt az elnök, tehát elvileg meg sem tilthatnák a szövetkezetnek a trágyázást. Legközelebb a szántást tiltják meg, aztán a vetést: mi lesz ennek a vége? – Beszerzik a tulajdonosok nyilatkozatait is – hangzott a válasz, mármint azokét, akik a földjüket ki akarják venni művelésre. Az elnök sem hagyta magát: – Igen ám, de hol veszik ki a tulajdonosok a földjüket, a tábla melyik részén? Mutassák meg, hogy a szövetkezet a többi részt megtrágyázhassa... Ha lehetett is volna, a vitát nem húzták a végtelenségig, megegyeztek.

A tábla egyik fele kap trágyát, a másik nem. Aki trágyázott földet akar, azt kap, aki nem, nem kap. Az elnök rugalmas, végső esetben még földcserére is hajlandó. Van ennél a kis vitánál nagyobb gond is a vidéken. Három falu határában 1000 hektár kárpótlási földnek jó, ha a felét megművelik. A táblák legjobb részeit kilicitálták vagy bérbe vették, a maradék meg ott áll „nyakig gazban”. Ezeken a silányabb minőségű talajokon igazából nem is kellene erőltetni a szántás-vetést, legjobbak lennének erdősítésre. A szövetkezet három éve már meg is kezdte először 2, majd 15 hektár telepítését, ám az érte járó állami támogatást csak egy-két év múlva kapta meg...