2023.06.13. 10:20
Mi a teendő, ha méhcsalád jön szembe az utcán? A soproni méhészmester, Horváth Antal tippjei
A közelmúltban lapunk soproni szerkesztőségének szomszédságában sötét és hangos rovarfelhőre lettek figyelmesek a járókelők: kirajzott méhcsalád keresett magának új helyet. Az eset után felmerül a kérdés: mi a teendő ilyenkor?
Horváth Antal évtizedek óta foglalkozik méhekkel. Fotó: Rombai Péter
Késő tavasz és kora nyár tájékán, amikor melegszik az idő, megkezdik a méhek a rajzást. Ez a legtöbb esetben ártalmatlan természeti jelenség, de olykor félelmetes és veszélyes is lehet. A méhek rajzásáról és az ahhoz kapcsolódó teendőkről Horváth Antal soproni méhészmesterrel beszélgettünk.
– A méhcsaládok túlszaporodása a rajzás, ami azt jelenti, hogy a kaptárban megnövekszik a fiatal egyedek száma, így szűk lesz a helyük. A rajzás során kilencven százalékban fiatal, egy-két napos méhek hagyják el a kaptárt, amik „megfogják” az öreg anyát és továbbrepülnek. Majd összeállnak egy csomóba és megpihennek, hiszen háromnapi élelemmel a gyomrukban hagyják el az egykori életterüket. Ezt követően jön a kérdés, hogy mi történik a továbbiakban: az adott helyen maradnak vagy tovább repülnek. Alapvetően nem támadnak, csak védekeznek, ha úgy érzik, veszélyben vannak, mert a rajzás számtalan rizikóval jár – ismertette Horváth Antal méhészmester. Hozzátette, ebben az időszakban a kaptárban kikelnek az új, fiatal anyák, amikből családonként több is előfordul. Ilyenkor további rajzásokra vagy kaptáron belüli harcokra lehet számítani.
– A probléma ott kezdődik, ha rajzásnál jön egy hidegebb idő, hiszen ilyenkor a méhek nem tudnak továbbrepülni, vagy az adott helyet alkalmasnak találják a letelepedésre. A megfelelő életterük déli tájolású, napos, szélmentes és védhető hely, ahol rendelkezésükre áll nagyjából két-három focilabdányi terület. Vannak olyan esetek is, amikor már céltudatosan indulnak el – részletezte a méhészmester.
Horváth Antal leszögezte, ha rajzó méheket látunk, akkor ne bántsuk őket.
– Az első és legfontosabb feladatunk, hogy mihamarabb, még mielőtt letelepednek, szóljunk egy méhésznek, más nem nagyon foglalkozik velük. A méhészek egy jelentős része sem szereti befogni őket, mert fennáll az esélye, hogy fertőzöttek, így befogás után legalább egy hónapra karanténba kell helyezni a családot. Ritka esetekben lehet értesíteni a katasztrófavédelmet is, például közintézmények területén megjelent rovarok esetében, de mivel sem eszközük, személyi állományuk, tudásuk nincs megfelelő hozzá, érdemben nem tudnak foglalkozni az üggyel. Ezért próbálják átirányítani a méhészekhez
– fűzte hozzá.
