Béküljünk ki végre a vakondokkal és a vakondtúrással Győr-Moson-Sopronban is!

– A talaj minőségének indikátora, továbbá számos úgynevezett ökoszisztéma-szolgáltatást nyújt a talaj lazításával és a kártevők pusztításával – kezdte dr. Kurali Anikó, a Fertő–Hanság Nemzeti Park természetmegőrzési szakreferense.

A vakond túrásaival sokaknak bosszúságot okoz, azonban igen hasznos kisemlős. Előszeretettel fogyasztja többek közt a kertekben jelentős károkat okozó, invazív spanyol csupaszcsigát, lótücsköt és a gyökérkártevő – kifejlett korában pedig levélkárosító – cserebogárpajort is. Naponta akár saját testtömegét meghaladó mennyiségű táplálékot képes megenni, ennek nagy része földigiliszta, de szinte minden talajban és talajon élő gerinctelen fajt elfogyaszt – folytatta dr. Kurali Anikó. 

Nem bántja a fákat 

A vakond a felszínen is jól mozog, a túrások készítésén kívül a tavaszi párkeresés időszakában jön fel rövidebb-hosszabb ideig a földfelszínre, valamint ha új területek után néz. Télen akár egy méter mélyre is képes leásni, egyébként a felszíntől néhány tíz centiméterre futnak a járatai. Nem alszik téli álmot, de a hidegben az állat lelassul. Az enyhe telek miatt manapság a téli időszakban is aktív, túrásai ilyenkor megszaporodhatnak. Kiépített járatrendszere olykor 100 méteres. 

A vakondtúrással akkor találkozunk, ha vadászjáratainak tisztogatásába kezd, például azért, mert a nedvesebb, csapadékosabb időben beomlanak. Ilyenkor a magas talajvízszint miatt a fő táplálékát jelentő giliszták is feljebb húzódnak a felszín felé, a vakond pedig megélénkülve elkezdi feltúrni a környéket, vadászva kedvenc csemegéjére. Viszont tévedés, hogy megrágná a fák gyökereit, ugyanis rovarevő, kizárólag állati táplálékot fogyaszt! 

Bekényszerült hozzánk 

– A vakond 120 éve védett állat, így mérgezni, megölni semmiképpen sem szabad, a törvény tiltja. A természettel való együttélés során a szép zöld gyepért és kiskertért cserébe meg kell osztoznunk életterünkön a többi élőlénnyel is, köztük a vakonddal – fejezte be a Fertő–Hanság Nemzeti Park emlőskutatója. 

Akit nagyon bosszant, megpróbálhatja kertjétől távol tartani vakondhálóval vagy elektromos riasztóval, igaz, valóban hatékony és egyben kíméletes megoldás nem létezik. A vakond fennmaradásának és terjedésének feltétele a táplálékbőség, a megfelelő kötöttségű talaj, valamint az ideális talajvízszint. Az ilyen talajokat az ember viszont többnyire művelés alá vonta, így a vadon élő talajlakó állatok emberlakta településekre is bekényszerültek. 

A töltést nem fúrja át 

Sokszor vakondtúrással borított a töltés. Az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóságnál arról érdeklődtünk, okoz-e gondot ez az árvízvédelemben. Válaszukban kifejtették, hogy szerencsére nem. Mivel a vakond a felszín közelében tevékenykedik, nem fúrja át a teljes töltést. Az igazgatóságnak sokkal nagyobb problémát okoznak például a hódjáratok, rókalyukak, mert ezek nagy üreget, járatot alakíthatnak ki a földmű szerkezetében. A gyeptakarónál pedig a vaddisznók túrása lehet komolyabb gond, mert azok nagy területen átmozgatják a gyökérzónát, rontva a védvonal védképességét, melynek helyreállítása is nehézzé válik ezáltal.