A kimlei méhész családi hagyományokat visz tovább és útját országos díjak fémjelzik

– Negyedik generáció óta foglalkozik a családja méhészkedéssel. Honlapján is büszkén mutatja be a gyökereit. Egyértelmű volt ön számára, hogy ezen a pályán indul el?

– Ötévesen dédpapám méhészetében töltöttem az egész nyarat, a hatalmas telek végében helyezkedtek el a kaptárak, nagyon érdekelt a méhek szorgossága. Állandóan figyeltem, mekkora gombóc virágporokkal repülnek vissza a kaptár kijárójába. Dédpapám mindig azt mondta, ebből lesznek az új méhecskék. Akkoriban még nem gondoltam, hogy eme csodálatos szakma fogja végigkísérni az életemet.

– Sokan mellékállásban foglalkoznak a méhekkel, önnek azonban tizenegyedik éve ez a főállása. Mi kellett ehhez?

– Tudatosan készültem erre, korábban csak mellékállás volt. 2005-től építettem, formáltam jelenlegi méhészetünket, rengeteg eszközt, gépet vásároltam meg és gyártottam le jómagam, mire eljutottam oda, hogy biztos bevételt tudjak produkálni és kiváltani a munkahelyemet a méhészettel. Utólag úgy érzem, elég merész döntés volt, de a családom támogatott ebben. Sosem volt egyszerű a méhészet, nagyon összetett szakma. Nagyon sok múlik az időjáráson vagy a növény nektáradó képességén is. Egy rossz döntés vagy késlekedés miatt nagyot lehet bukni, akár a méhállomány is megsínyli.

– Milyen a magyar emberek mézkultúrája? Mennyit fogyasztunk ebből az egészséges finomságból?

– Statisztikák szerint évente 1–1,2 kilogramm mézet fogyasztunk fejenként Magyarországon. Sajnos nincs hagyománya a mézfogyasztásnak, de törekszünk rá, hogy minél szélesebb körben terjesszük a méz jótékony hatásainak az ismeretét.

– Szintén a méhészet weboldalán láthatjuk, hogy az ifjabb generációkat is szívesen avatja be a méhek különleges világába.

– Azt gondolom, hogy már gyermekkorban kell elkezdeni az ismeretterjesztést, hisz ők ebben az időszakban nagyon fogékonyak, belőlük lesz a jövő mézfogyasztói társadalma. A méhek csodálatos világát, illetve a méhek fontosságát, az élővilágban való szerepüket ismeretterjesztő filmekkel és előadásokkal, méhészeti eszközök bemutatásával szoktuk óvodákban, illetve iskolákban bemutatni. Rendszeresen járunk „mézes reggeliztetni”. Ez egy országos program minden év novemberében. Ilyenkor többfajta mézet kóstoltatunk a gyerekekkel, illetve mézet is kapnak, amit hazavihetnek és otthon is el tudják fogyasztani. Ez egy önkéntes program, a méhészek a közeli óvodákban, iskolákban tartják meg. Sajnos azt tapasztalom, hogy nagyon sok gyermek még soha nem kóstolt mézet.

– Mi, magyarok elsősorban a virág- vagy az akácmézért rajongunk. Mennyire vagyunk nyitottak az újdonságok felé?

– Igen, vannak, akik csak a megszokotthoz ragaszkodnak, de bőven akad, aki bátran megkóstolja az újdonságokat is. Termékeink között facélia-, propoliszos, virágporos és krémméz is megtalálható, ezeket is egyre többen keresik. Igyekszünk megismertetni a vásárlókkal a kevésbé ismert mézfajtákat is. Szerintem tájékoztatni kell a vásárlót a méz jótékony hatásairól. Minden méznek megvan a szervezetre gyakorolt jótékony hatása. Itt említeném meg a repcemézet, gyomorsav-túltengésben szenvedők előszeretettel használják, vagy a szolidágómézet, mely vízhajtó és vesetisztító hatással bír. A virágpor az egyetlen természetes élelmiszer, mely az ismert 22 aminosavból 20 aminosavat tartalmaz, melyből az emberi test felépül. De ne feledjük el a hársmézet, ami nyugtató hatású és meghűléses betegségekre kiváló.

– Több országos elismerés is jelzi, hogy jó úton halad. Facéliaméze arany minősítést szerzett, de korábban több oklevelet is szereztek már termékei...

– Mint a borászok, úgy a méhészek is megmérettetik a termékeiket helyi és országos versenyeken. Vannak, akik merészebbek, külföldön is indítják a mézeiket a mézversenyen. Mézeink háromszor részesültek az „Év méze” elismerésben. Az elmúlt 6 évben beneveztük mézeinket a versenyekre. A tavalyi évben is így tettünk a facélia- és virágporos mézünkkel. Mindkét kategóriában arany minősítést kaptunk. Büszkék is vagyunk rá! Törekszünk a minőségi termékeinket közvetlenül a fogyasztókhoz eljuttatni. Ezáltal alakult ki köztünk és visszatérő vásárlóink között a bizalom, ugyanis a méz egy bizalmi termék.

– Mitől lesz aranyérmes egy méz?

– Több szempont alapján értékelik és vizsgálják. A tisztaságot, a víztartalmat, a jellemző színt, a mézfajta szerinti illatot, az íztisztaságot, a csomagolást, a harmóniát-összbenyomást. Ezután laboratóriumban is megvizsgálják, hogy megfelel-e az élelmiszerkönyvi elvárásoknak. Ezek alapján választják ki és díjazzák a legjobb mézeket.

Névjegy

Márta Tamás méhész. A méhek és a méz iránti szeretetét és rajongását gyerekkorában dédapja méhészetében alapozta meg. 2005 óta él Kimlén, 2012 óta főállású méhész. Az „Év méze” versenyen többször is szerzett arany, ezüst és bronz minősítést.