Győri jogász hallgatók készülnek a nemzetközi világűrjogi perbeszéd versenyre

Hontvári Tamás a István Egyetem másodéves jogász szakos hallgatója, angliai diploma szerzés és többéves kutatási területen szerzett tapasztalat után fordult a világűrjog felé. Hazánk szerepét szerinte nem úgy kell elképzelni, hogy saját űrállomást bocsátunk fel. – Olyan cégek támogatását biztosítja a kormány, amelyek az űrszektor tevékenységében, például műholdalkatrészek gyártása útján vesznek részt. Így egy rendkívül nagy profittal kecsegtető gazdasági tevékenységnek lehetünk részesei, ami egyben kiugrási lehetőséget jelent egy tudás alapú társadalom felé.

Győri hallgatók és a világűrjog

A magyar űrstratégia megvalósításának elengedhetetlen része az oktatás. A Széchenyi István Egyetem is részt vesz abban az interdiszciplináris űrképzésben, ami ősszel indul 17 felsőoktatási intézmény együttműködésével. –Az egyetem különösen az űrtávközlés és a világűrjog területének művelésében vállal tevékeny szerepet.

Tavasszal kerül sor egy rangos, nemzetközi világűrjogi perbeszédversenyre, melyen Tamással egy csapatot alkotva Szabó Orsolya és Varga Anna Mercédesz győri jogász szakos hallgatók is részt vesznek. – 2010-ben a győri egyetem jogi kara adott otthont a Manfred Lachs Space Law Moot Court Competition európai fordulójának, és 2019 óta minden évben indítunk csapatot. Az írásbeli fordulóban egy fiktív jogeset periratait kell elkészíteni: idén egy a világűrben gyártott műhold által okozott károk köré épül. Komplex probléma, amiben államok és magáncégek is érintettek. Nekünk március 22. és 28. közötti szóbeli fordulón a hágai Nemzetközi Bíróság előtt perben álló két államot kell képviselnünk. Az európai forduló győztese kijut a világdöntőbe.

ŰrKRESZ-re van szükség

A technikai fejlődés szükségessé teszi az űrtevékenység jogi szabályozását, így Magyarországon is egyre nagyobb szükség lesz világűrjogi szakemberekre Magyarországon is. Az elmúlt évtizedben rohamosan nőtt a felbocsátások száma, és ez sok kihívást jelent. Például csak a SpaceX cég 42 000 műholdat tervez a világűrbe juttatni, ezért egyre sürgetőbb kérdés az űrobjektumok forgalom irányítása. Egyelőre nem szabályozott, hogy egy ilyen megakonstellációban, műholdseregben miként kell az űrobjektumoknak egymásra tekintettel mozognia, vagy kit terhel az űrszemét eltakarításának feladata. Keringési pályáktól függően az űrszemét akár több ezer évig is keringhet, egyaránt veszélyt jelentve az aktív műholdakra és a jövőbeli missziókra.

Ki bányászhat az égitesteken?

Egy másik fontos szabályozásra váró kérdés az égitestek, különösen a Hold erőforrásainak kiaknázásával kapcsolatos. A nemzetközi jog szerint az égitestek nem lehetnek nemzeti kisajátítás tárgyai. A világűr, mindenki által szabadon használható, kutatása az egész emberiség javára és az emberiség közös tulajdonát képezi, és az egész emberiség javára és érdekében folytatandó. Ugyanakkor az nem tisztázott, hogy ez vonatkozik-e az égitestek erőforrásainak kiaknázására is, amiben rengeteg privát cég lehet érdekelt. Mindenképpen szükség van nemzetközi szabályozásra.