Együttműködés

2023.12.14. 15:30

Magyarország és Szerbia összekapaszkodása is hozzájárult a válságok sikeres kezeléséhez

Az elmúlt évek nehézségei közepette igen sokat jelentett Magyarország és Szerbia összekapaszkodása, ez olyan erőt adott a két országnak, amely lehetővé tette a krízisek másoknál eredményesebb kezelését – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön a szerbiai Adán.

MW

Szijjártó Péter a Vajdasági Magyar Szövetség elnökével, Pásztor Bálinttal

Forrás: Facebook / Szijjártó Péter oldala

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a Tosmasine Kft. fejlesztésének átadásán arról számolt be, hogy 8,5 ezer négyzetméteres új üzem épült a termelés hatékonyságának javítása céljából, és így a vállalat az új eszközökkel innovatív technológiákat, modern szerszámgépeket tud majd biztosítani fémmegmunkáló cégek számára.

A beruházás értéke 105 millió forint, amelyhez a magyar kormány 42 millió forint támogatást nyújtott

– tájékoztatott.

Beszédében érintette az elmúlt évek válságait, amelyek nehéz helyzetbe hozták a politika és a gazdaság szereplőit egyaránt. Ennek kapcsán pedig úgy vélekedett, hogy ilyen időkben a nemzeti és a szomszédi összekapaszkodás is aranyat ér.

Magyarország és Szerbia összekapaszkodása és az ehhez szükséges, vajdasági magyarok által jelentett kapocs olyan erőt adott és ad is Szerbia és Magyarország számára, amelynek nyomán mi, magyarok és szerbek a többieknél jobban, eredményesebben tudjuk kezelni az életünket meghatározó válságokat

– hangsúlyozta.

Kitért az elmúlt évek példátlan és korábban elképzelhetetlen közös fejlesztéseire is, például a Szeged-Szabadka vasútvonal fejlesztésére, valamint arra, hogy a 2010-es kormányváltást követően viszonylag rövid időn belül négy új határátkelőhelyet adtak át a két ország között.

Szijjártó Péter aláhúzta, hogy az utóbbi időszak a Magyarország és Szerbia közötti szolidaritásról szólt, amely még a legmélyebb krízisek közepén sem szenvedett csorbát.

Mert konjunktúrában, prosperálás közben, békeidőben könnyű együttműködni. Kérdés, hogy az együttműködés megmarad-e a válságban is, amikor mindenki a saját fennmaradásáért küzd

– mutatott rá.

Erre pedig példaként hozta fel, hogy a koronavírus-járvány idején védekezéshez szükséges eszközökkel segítették egymást, az energetikai válság alatt pedig megnőtt a jelentősége annak, hogy hazánk szinte már a teljes földgázimportját a szomszédos országon keresztül szerzi be, Szerbia pedig Magyarországon tárolja a gáztartaléka egy jelentős részét.

A miniszter üdvözölte az olyan bizalmi alap létrejöttét a két ország között, amelyre alapozva a magyar kormány szerbiai beruházások finanszírozásába kezdhetett, ez pedig szintén hozzájárult ahhoz, hogy a valaha volt legjobb kapcsolat van ma Magyarország és Szerbia között.
   Kiemelte:

 eddig 14 263 vajdasági vállalkozás összesen 80 milliárd forintnyi támogatást kapott, és ennek nyomán mintegy 170 milliárd forintnyi beruházás jött létre.

„És ez mindenkinek jó. Jó a magyarságnak, mert megerősödik, és ezáltal megmarad. Jó nekünk, az anyaországnak, mert a mi külpolitikánk szíve közepe a nemzetpolitika. És jó Szerbiának is, mert a munkahelyek itt jönnek létre, a fejlesztés itt jön létre, az adóbevételt az itteni költségvetés szedi be” – összegzett.

Szijjártó: hatalmas sikertörténet a vajdasági gazdaságfejlesztési program

Hatalmas sikertörténetnek bizonyult a vajdasági gazdaságfejlesztési program, amely minden félnek jó, elsősorban a helyi magyar közösségnek, de az anyaországnak és Szerbiának is – emelte ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön a szerbiai Adán.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az Eurotextil Kft. fejlesztésének átadásán arról számolt be, hogy a több mint ötven főnek munkát adó, nagy nemzetközi márkáknak bérgyártást is végző ruhaipari cég ezen beruházás nyomán a termelés teljes folyamatát le fogja tudni fedni.

A projekt értéke 135 millió forint, amelyhez a magyar állam 51 millió forint támogatást nyújtott, ezáltal elősegítve huszonöt új munkahely létrejöttét a ma is 99 százalékos exporthányaddal dolgozó vállalatnál

– tájékoztatott.

Beszédében a vajdasági gazdaságfejlesztési program eredményeit méltatta, rámutatva, hogy az elmúlt években 80 milliárd forint támogatást ítéltek meg 14 263 helyi vállalkozásnak, amelynek köszönhetően összesen mintegy 170 milliárd forintnyi beruházás jött létre.

Szavai szerint mindez annak a tükrében különösen nagy szó, hogy korábban elképzelhetetlen lett volna, hogy magyar költségvetési forrásokból Szerbia területén finanszírozzon beruházásokat a kormány.

És hogyha van program, ami mindenkinek jó, akkor ez biztosan az. Hiszen a vajdasági magyar közösség gazdasági megerősödése a megmaradást is jelenti. Nekünk külpolitikánk szíve közepe a nemzetpolitika, tehát ennél jobb megvalósulás nincsen. És Szerbia területén vagyunk, itt jön létre új gyár, itt vett fel a tulajdonos új munkásokat, itt fizeti be az adót, az itteni fejlesztésekhez járul hozzá

– sorolta.

Majd sikertörténetnek nevezte a magyar-szerb együttműködést, illetve a vajdasági gazdaságfejlesztési programot.

Szijjártó Péter leszögezte, hogy a világ válságról válságra bukdácsol, és ilyenkor különösen nagy szükség van a nemzeti összefogásra, a jószomszédi kapcsolatokra.

Minden túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a magyarok és a szerbek összekapaszkodtak ebben a rendkívül nehéz, súlyos kihívásokat hozó időszakban. És ennek a magyar-szerb összekapaszkodásnak csakis úgy volt realitása, hogy egy kapocs összetart minket, ami nem más, mint a vajdasági magyar közösségünk

– mondta.

Továbbá úgy vélekedett, hogy ez az összekapaszkodás olyan plusz erőt adott a két országnak, amelynek nyomán lehetővé vált a kihívások másoknál hatékonyabb leküzdése.

A miniszter kijelentette, hogy a nehézségek ráadásul demonstrálták azt, hogy a magyar-szerb barátság és szövetség válságálló.

Egy barátság, egy összefogás az erejét igazán akkor mutatja meg, amikor mindenki a saját fennmaradásáért küzd. Ha jól megy a szekér, akkor könnyebb együttműködni, könnyebb barátkozni. Amikor nehézségek vannak, akkor eldől, hogy ki is az igazi barát

– fogalmazott.

Erre pedig példaként hozta fel, hogy a koronavírus-járvány idején védekezéshez szükséges eszközökkel segítették egymást, az energetikai válság alatt pedig megnőtt a jelentősége annak, hogy hazánk szinte már a teljes földgázimportját a szomszédos országon keresztül szerzi be, Szerbia pedig Magyarországon tárolja a gáztartaléka egy jelentős részét.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában