Retro foci a győri DAC-cal - örömkönnyek és botrányos búcsú a Magyar Kupától - fotók

A '80-as évek eleje a győri foci aranykora. Verebes mesterrel sikert sikerre halmozott az ETO, a zöld-fehérek első vidéki csapatként védték meg bajnoki címüket. Hannich Péterek itthoni menetelése, gólzáporos játéka elhomályosítja egy másik győri csapat, a DAC remek sorozatát az 1980/1981-es Magyar Kupában. A másodosztályú kék-fehér gárda három NB I-es csapatot vert ki a kupából, majd egy indulatokat gerjesztő mérkőzésén szenvedett vereséget a kor "kirakat csapata", a Budapesti Honvéd ellen.

68 csapat

Az 1980/1981-es "Magyar Népköztársasági Kupa" a 41. kupakiírás volt a hazai labdarúgás történetében. 68 együttes jutott a főtáblára. A négy európai kupaporondon is érdekelt csapat (Budapesti Honvéd, Diósgyőri VTK, Újpesti Dózsa és Vasas SC) csak a legjobb nyolc között csatlakozott a küzdelmekhez. Hasonló "igazságtalanságra" a modernkori magyar sporttörténetből is van példa, a Veszprém férfi kézilabda csapata pár éve csak a magyar bajnokság kieséses szakaszában csatlakozott a küzdelembe. Vissza a '80-as évek elejére: a többi 64 klub egyenes kiesési rendszerben küzdött a negyeddöntők maradék négy helyéért. Minden párharc egy mérkőzésen dőlt el, döntetlen esetén kétszer 15 perc hosszabbítás, majd büntetőpárbaj következett.

A Mágus ellen

A DAC az öt MK-mérkőzésből négyszer élvezte a hazai pálya előnyét, igaz, elnézve az ellenfelek játékosait így is csodával értek fel a győzelmek. Ráadásul ekkor még csak szokta új, marcalvárosi stadionját a kék-fehér együttes. 1979-ben ugyanis több mint 60 éves múlt után a megyei kórház (napjainkban Petz-kórház) bővítése miatt el kellett hagynia megszokott otthonát a DAC-nak, és Marcalváros II-re költözött az egyesület. Érdekesség, hogy Hannich Péter is a DAC-ban kezdte pályafutását.

A DAC előző pályája az adyvárosi víztorony mellett. Ide épültek a nyolcvanas évek elején a megyei kórház (mai Petz) új szárnyai. Korabeli fotók: Régi Győr

Miután 1980 október elején a DAC viszonylag könnyedén ejtette ki az első fordulóban a Sellyei SK csapatát, a győri labdarúgás aranykorának sikerkovácsa, Verebes József és csapata várt a második fordulóban a kék-fehérekre. A Mágus a Videotont edzette - kevesebb mint egy évvel vagyunk Győrbe érkezése előtt -, a székesfehérvári gárda összeállítása minden túlzás nélkül bombaerős volt. A Videoton 1980-as összeállításában több olyan névre bukkantunk, akik az 1985-ben UEFA-kupa döntőt vívó csapatban is főszerepet játszottak. Disztl Péter, Csuhay József, Disztl László, Végh Tibor, Burcsa Győző és Vadász Imre is pályára lépett a DAC ellen - akárcsak öt évvel később a világsztárok sorát felvonultató Real Madrid ellen -, de vérbeli kupaküzdelemben, 1000 néző előtt az esélytelenebb csapat győzött 2-1-re.

A DAC a 70. percben szerezte meg a győztes gólt, az utolsó 20 percben óriási tempót diktáltak Burcsáék. A Videoton saját kapuja elé szögezte a másodosztályú együttest, ám egyenlíteni nem tudott a hősiesen védekező győriek ellen. A Kisalföld korabeli tudósítása szerint a DAC legjobbja Csóka György volt, aki egy góllal és egy gólpasszal járult az emlékezetes sikerhez. Mindent elmond a továbbjutásról: Verebes mester elismerően nyilatkozott a marcalvárosiak csupaszív játékáról.

A DAC Magyar Kupában menetelő csapata 1981-ben (b-j): Dr. Écsi Béla szakosztályvezető, Kovács Csaba edző, Tamási Gábor, Mandl Gábor, Baumann János, Farkas László, Tálos György gyúró, Domanyik Szilárd, Fehér Miklós, Sági Péter, Molnár Zoltán, Kantó László, Horváth Tamás edző, Tagai István elnök. Guggolnak (b-j): Farkasdi László, Gulyás István, Csóka György, Horváth Dénes, Dobos János, Molnár Miklós, Csollány Imre, Cs. Kovács László, Horváth II. László.

Gólzáporos 3. forduló

A Verebes-csapat két vállra fektetése után a szerencse továbbra sem kedvezett a DAC-nak, a harmadik forduló sorsolásakor újabb NB I-es gárdát, a Zalaegerszeget kapták, igaz, a pályaválasztó előny maradt náluk. A gólzáporos mérkőzésen háromszor szerzett előnyt a DAC, háromszor egyenlített a zalai csapat. A negyedik győri gólra azonban már nem volt válasz.

"Horváth tör előre a balszélen, beadása Csollányhoz kerül, akinek lövését Kovács kiüti, de ott van Csóka és megszerzi a győzelmet jelentő negyedik gólt" - tudósított lapunk 1980. november 6-án. A havazás utáni latyakos, csúszós pályához jól alkalmazkodott a DAC és 1000 néző előtt vívta ki a jogot, hogy a legjobb 16 között pályára léphessen. Sem az 1980-as év, sem a DAC kupamenetelése nem ért véget itt.

November 26-án Somogyba, a Kaposvári Rákóczi otthonába utazott a DAC. 3000 néző előtt léptek pályára és újra bizonyították: a Magyar Kupában az elsőosztályú csapatokra komoly veszélyt jelent a győri kék-fehér társaság. Csókáék taktikusan játszottak, tömör védekezésre és gyors kontrákra építettek. A mérkőzés a 76. percben dőlt el: Csollány 10 méterről vette be a kaposvári kaput. A DAC ebben az MK-sorozatban messze túlszárnyalta az ETO-t. A győri zöld-fehérek pont a Kaposvári Rákóczitól kaptak ki az első fordulóban. A DAC revánsot vett tehát az ETO kiejtéséért.

Lesgóllal szerzett előnyt a Honvéd

A negyeddöntőben borítékolható volt, hogy bombaerős hazai csapattal játszik a DAC, hisz az írásunk elején említett négy gárdát kiemelték. A marcalvárosi együttest a bajnoki címvédővel, a több válogatott játékossal (Gujdár Sándor, Garaba Imre, Esterházy Márton, Dajka László, Nagy Antal) felálló Budapesti Honvéddal hozta össze a sors a hazai pályán. A jegyekből jelentős bevétel folyt a kasszába, március közepén, télies időben is közel 8 ezren szurkoltak az újabb győri bravúrért. A DAC egészen a 41. percig volt egyenrangú ellenfele a fővárosi gárdának, majd egy több mint vitatható góllal szerzett vezetést a Honvéd. A szituációról mindent elmond a Kisalföld korabeli felcímje: "lesgól hozta a fordulatot".

Tény, hogy a Honvéd jóval erősebb kerettel rendelkezett, 10-ből 8-9-szer biztosan verte volna a DAC-ot, nem szabad azonban elhallgatni: a korabeli hatalom "kirakat csapatát" többször támogatták vitatható bírói ítéletekkel, ha gyengébb napot fogtak ki Garabáék. A lesgól után percekig az indulatok uralták a marcalvárosi pályát, a hazai játékosok hosszú percekig vitatkoztak a bíróval. Az esettől megzavarodott győri csapatnak az első félidő lefújása előtt megadta a kegyelemdöfést a Honvéd, Esterházy a második gólnál a kapust is kicselezte. A második félidőben sem csillapodtak a kedélyek, ám aligha véletlenül csak egy győri játékosnak, Csókának jutott piros lap, míg Garaba a kakaskodást megúszta egy sárgával.

A vége 5-0 lett a Honvédnak, de az 1980/1981-es Magyar Kupa menetelésre mindig büszkék lehetnek a DAC labdarúgói.

"Edzői pályafutásom csúcspontja a 38 éve történt Magyar Kupa menetelés" - kezdte Horváth Tamás, a DAC egykori mestere, aki napjainkban is aktív, az ETO NB I-es női csapatát vezeti. "Soha nem felejtem el, ahogy a Videoton elleni győzelem után Verebes József hozzám lépett, gratulált és sok sikert kívánt a következő meccsre.

Kaposvárra sok néző kísért és még több fogadott bennünket itthon. A Honvéd ellen az ominózus lesgólig egyenrangú ellenfelek voltunk. Nem a vereség fáj elsősorban, hanem a körülmények, ahogy búcsúztunk. Hozzáteszem, utóbbi meccsnél önkritikát is kell gyakorolnom. Közvetlenül a párharc előtt edzőtáborba mentünk Mosonmagyaróvárra. Ez hiba volt" - mondta Horváth Tamás. "Mi volt a sikerünk titka? Hogy imádtak focizni a srácok" - búcsúzott a győri edző.

Horváth Tamás napjainkban az ETO NB 1-es női csapatát irányítja. Fotó: eto.hu