Határérték feletti a zaj Győrben

Azoknak a városoknak, amelyeknek 100 ezernél több lakosuk van, kötelező zajtérképpel és intézkedési tervvel rendelkezniük. Megyénkben egy érintett van: Győr. A 2011-es győri zajtérképet a 2017-es forgalmi adatok alapján tavaly vizsgálták felül. Az intézkedési terv a héten kerül a közgyűlés elé.

 A friss zajtérképből kiderül: Győr dinamikusan fejlődő iparváros, ahol a vasúti és a közúti közlekedés is beavatkozást igénylő, határérték feletti zajterhelést okoz. Különösen magas a közúti közlekedésből adódó zajterhelés (75 dB feletti) a Szent Imre út Mazsola és Rezeda utcák közötti szakaszán és a Kálvária utca a 821 sz. főút (Bakony út) és Kert utca között a lakóépületek környezetében.

Állandó a kocsisor – A Kálvária utcának a 821 sz. főút (Bakony út) és Kert utca közötti szakasza az egyik a kettőből, ahol különösen magas kategóriába esik a közlekedésből adódó zajterhelés. Fotó: H. Baranyai Edina

A nagyon magas zajterhelés kategóriába (70–75 dB) több mint húsz szakasz került, ezek között találjuk a Szent István utat és mellette több belvárosi helyszínt, például a Jókait, az Árpád utat, a Telekit, a Batthyány teret, a Schwarzenberg utcát. Szintén nagyon magas a terhelés (70–65 dB) az Ipar utcán, a Bácsai úton, a Fehérvári úton, a Tihanyin, a Bartókon, a Banai úton, a Híd utcán, a Mónus Illés utcán és a Hűtőház úton. A magas zajterhelésű szakaszok száma még több, itt már olyan utakat is találunk, mint a Radnóti, a Királyszék, a Koroncói, a Hédervári vagy Szövetség utca.

Az elfogadásra váró intézkedési tervbe már beépítették a február 17-ig beérkezett véleményeket is. A javaslatok sorában a legnagyobb hangsúlyt a közösségi közlekedés fejlesztése kapta, amelyek között szerepel például a P+R hálózat bővítése, a vasúti és autóbusz-közlekedés összehangolása, buszmegállók, pályaudvarok, végállomások felújítása, átépítése, áthelyezése, intermodális csomópontok kialakítása.

Az ötéves terv emellett a város közúthálózatának egyes szakaszain támogatja a kopóréteg cseréjét, amelynek költségei „nem túl magasak a hatékony zajvédelmi eszközök árához képest". Zajárnyékoló falak is szerepelnek a tervben, a Fehérvári úton, a 81-es főúton, a Banai, a Tatai, az Alsókert úton. Emellett az 5–10 évnél régebbi falakat felülvizsgáltatnák.

A későbbiekre javaslatként fogalmazódik meg a tervben a teherforgalmi korlátozás bevezetése, új összekötő és elkerülő utak megtervezése, a vízi közlekedés fejlesztése.

A közúti, a vasúti és a légi közlekedés, valamint nagyobb üzemek zajkibocsátását meghatározó paraméterek figyelembevételével, modellszámítással készítik a stratégiai zajtérképet. A nagy területet érintő, hosszabb időtávra jellemző zajra koncentrálnak.

S hogy legyen összehasonlítási alapunk, belenéztünk a korábbi zajtérképet követő, 2013-as intézkedési tervbe. Az önkormányzati kezelésben lévő utakhoz kapcsolódóan megvalósult belőle a Radnóti utca kikötése az 1-es főúthoz, továbbá Pinnyéd és Újváros összekötése a Radnóti utca és a pinnyédi Fő utca között, de a parkolóhelyek száma is nagyot ugrott.

A Szent Imre út Mazsola és Rezeda utcák közötti szakaszán a zajterhelés 75 dB feletti a lakóépületek környezetében. Fotó: Mészáros Mátyás

A város az intézkedési tervhez adatokat is szolgáltatott az 5 éven belül megvalósuló fejlesztéseiről, ezek között találjuk a burkolat kopórétegének cseréjét több mint húsz útszakaszon. Hálózatfejlesztés a célja a 81-es főút–Tatai út–József Attila utca körforgalom kapacitásbővítésének, a Szent István út és a Tarcsay utca közötti direkt közlekedési kapcsolat kiépítésének, valamint annak, hogy a Tatai út–Tibormajori út találkozásánál osztályozósávot alakítanak ki. A belvárosban öt beléptető ponttal zárt behajtási zónát alakítanának ki, ilyen lenne például a Baross út és a Bajcsy-Zsilinszky út kereszteződésében is. Zajárnyékoló fal készül majd a Tatai úti csomóponthoz.

Régi terv az Ipar utca meghosszabbítása a Mosoni-Duna-híddal a 14-es útig, a Révai utca kinyitása a 81-es főút felé vagy a buszpályaudvar és a vasútállomás felújítása, de ezek a tervezet szerint csak az 5–10 éves ütembe férnek bele.

A zajterhelés lelki és testi panaszokat okoz. Fokozza a stresszt, befolyásolja a légzést és a szívműködést, emeli a szívroham kockázatát. Magyarországon a lakosság negyede él az 55 dB-es határértéknél nagyobb zaj mellett, noha ennél alacsonyabb terhelés is veszélyes lehet, hiszen az egyéni érzékenység eltérő.

Hol készül zajtérkép? 

A nagyvárosok zajtérképét az agrártárca megbízásából a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. újította meg. Az uniós adatszolgáltatási kötelezettségnek is eleget tévő munkához a kormány 600 millió forintos támogatást nyújtott és további 150 millió forint állt rendelkezésre az önkormányzatok intézkedési terveinek megvalósításához. A 2017-es kormányhatározat alapján tavaly Győr és hat másik város zajtérképe készült el. A térképek a www.zajterkepek.hu oldalon érhetők el.