Bevesszük a Császárvárost: egyre több győri diák tanul bécsi egyetemen

Tovább folytatódott az Ausztriában tanuló magyar diákok számának emelkedése - derült ki a Magyar Diákok Egyesületének (MDE-VUS) friss adataiból.

Tavaly szeptemberben 906 magyar diák kezdte meg az idei tanévet valamelyik osztrák felsőoktatási intézményben. Jelenleg összesen 2648-an járnak nyugati szomszédunk valamelyik főiskolájára, állami vagy magánegyetemére.

A magyar hallgatók többsége - 1483-an - a három legnépszerűbb bécsi egyetemen, az Universitat Wien, a Wirtschaftsuniversitat Wien és a Technische Universitat Wien képzésein tanul.

A magyar diákok ugrásszerűen két éve jelentkeztek az egykori Császárváros valamelyik campusára: a 2012/2013-as tanévet 661 elsőéves kezdte meg Bécsben.

Czinger Ábel a bécsi Zeneakadémia táblájával

"A vonatút nem tart tovább, mintha Budapestig utazna az ember"

A győri Czinger Ábel tavaly végzett a Révai-gimnáziumban, majd a bécsi Zeneakadémiára nyert felvételt.

"Magyarországon nincs olyan szak, amit tanulni szerettem volna, így számomra kézenfekvő volt külföldi egyetemet választani. A bécsi Zeneakadémián kívül még pár felsőoktatási intézmény rendelkezik hangmester szakkal, de végül az osztrák fővárosra esett a választásom.

Ennek egyik oka természetesen a közelsége Győrhöz: a vonatút nem tart tovább, mintha Budapestig utazna az ember. A másik a változatos és színvonalas kulturális élet, az életminőség és a nagyobb potenciál a munkapiacon" - kezdte a kisalfold.hu érdeklődésére a győri fiatalember.

Van lehetőségük ösztöndíjra pályázni a magyar diákoknak Bécsben 

Arra a kérdésünkre, hogy milyen lehetőségei vannak egy magyar diáknak Bécsben: finanszírozzák a tanulmányait, kaphat ösztöndíjat, vagy önköltséges a rendszer külföldieknek, Czinger Ábel úgy nyilatkozott: "a többi egyetemről nem tudok nyilatkozni, viszont a Zeneakadémián sok állami illetve privát alapból finanszírozott ösztöndíjat meg lehet pályázni.

Az egyik közülük kimondottan külföldi tanulóknak szól, hátrányos szociális helyzet vagy kiváló tanulmányi átlag alapján igényelhető, összege maximálisan havonta 600 euró".

"Szerencsére a Révaiban kiváló alapot kaptam minden tantárgyból a továbbtanuláshoz, így végeredményben nem tartom nehezebbnek, mint volt gimnáziumomat.

A német nyelvű oktatás sem okoz problémát, a professzorok alaposan, és ha kell többször vagy akár angolul is elmagyarázzák az anyagot, és ha még ez sem elég, előadások után is nyugodtan lehet hozzájuk segítségért fordulni" - folytatta a volt révais diák.














Mennyire drága a bécsi élet?

Arra a felvetésünkre, hogy havi szinten mennyibe kerül az osztrák élet, Czinger Ábeltől megtudtuk: "a havi költség tetemes részét a lakhatás teszi ki, kollégiumot körülbelül havi 250-300 euróért lehet találni.

A szupermarketek árai nem sokban különböznek a hazaiaktól, így szerencsére az étkezésre nem kell sokat költeni. A tömegközlekedési bérlet ára szemeszterenként 75 euró, a Győr-Bécs vonalon közlekedő vonatra pedig 21 euróért váltható retúrjegy.

Így összességében havonta körülbelül 400-450 euróból lehet megélni, viszont ha az ember sikeresen megpályáz egy-egy ösztöndíjat – mely általában a lakhatást fedezi – ez az összeg havi 150-200 euróra csökken". A bécsi egyetemista hozzátette: "nem szerepel a tervei között magyar felsőoktatási intézmény elvégzése".

"Összességében csak bátorítani tudom azokat, akik bécsi egyetemre szeretnének felvételizni"

"Mind idáig nem találtam egyetlen negatívumot sem, mely nagymértékben elvette volna a kedvem a kinti továbbtanulástól. Világváros lévén sokféle nemzet képviselteti magát, így könnyen fogadják a külföldi diákokat, nincsenek fenntartásaik velük szemben.

Az én csoporttársaim kétharmada is külföldi, így az ember sok más, érdekes kultúrát ismer meg. Az oktatás világszínvonalú, az egyetem felszereltsége pedig minden igényt kielégít. Ezeken kívül a kiváló tömegközlekedés, az ügyintézés gyorsasága, a szabadidős programok sokszínű választéka is mind Bécs mellett szól.

Összességében csak bátorítani tudom azokat, akik bécsi egyetemre szeretnének felvételizni, de még gondolkoznak a döntésen" - zárta szavait Czinger Ábel.

Horváth Péter: "nagyon tudatosan készülnek a kinti életre"

"Az idei végzőseink közül tizenkét diák tervezi külföldön folytatni egyetemi tanulmányait - közülük öt diák Bécsben. A többségük gazdálkodási szakon szeretne tanulni az osztrák fővárosban.

Azoknak az érettségizőknek, akik Ausztriába jelentkeznek egyetemre vagy főiskolára, a legfőbb motivációjuk a német és osztrák munkaerőpiac. Pont a napokban beszélgettem az egyik Ausztriába készülő diákkal: azt mondta, hogy bécsi végzettséggel nagyobb eséllyel jelentkezhet a kinti cégekhez.

Hozzá kell tennem: a külföldi tanulmányokat folytató, volt révais diákoknak többnyire nem okoz gondot, hogy németül vagy angolul zajlik az oktatás. Ők ugyanis nagyon tudatosan készülnek a kinti életre, s ennek megfelelően a felvételi előtt évekkel korábban már ismerkednek adott szaknyelvvel" - közölte érdeklődésünkre Horváth Péter, a győri Révai Miklós Gimnázium igazgatója.

Horváth Péter, a győri Révai-gimnázium igazgatója - fotó: Kisalföld-archívum

Mi a különbség a magyar és külföldi egyetemek felvételi rendszere között?

"A külföldi felsőoktatási intézmények esetében a felvételi vizsga általában alapjaiban tér el a magyar rendszertől.

A hazai érettségi és év végi jegyeket szinte mindig figyelembe veszik valamilyen szinten az intézmények - ezeknek a dokumentumoknak a másolatát általában tőlünk kérik el -, de ezenkívül többnyire vagy szóbeli beszélgetésen kell bizonyítaniuk tudásukat, vagy egy-egy feladatot kell előre esszében feldolgozniuk, majd személyesen bemutatniuk a diákoknak.

Utóbbi esetben elsősorban a jelentkezők saját ötleteire, gondolkodásmódjára kíváncsiak a felvételiztető tanárok" - magyarázta Horváth Péter.