A diákok tudják a receptet a tömegmanipulációra Győrben - videó, fotók

Felkeltik a diákok figyelmét

"A megtévesztés állama: a náci propaganda hatalma" című kiállítás a Holokauszt Dokumentációs Központ és Emlékhely anyagaiból készült, ingyen érkezett Marcalvárosba. "Az utóbbi években többször kértünk történelmi tárlatokat múzeumoktól. Sajnos nem mindegyik intézmény kölcsönöz iskoláknak, mert féltik az anyagaikat. Az a tapasztalatunk, hogy a tanulók figyelmét jobban felkelti egy-egy rendhagyó óra, ahol szabadon megoszthatják a gondolataikat a múltról. Volt már tárlatunk I. világháborús katonaládákról, fronton írt levelekről vagy a második világháborúban zsidókat mentő magyarokról" - kezdte Kazóné Kardos Melinda, a PÁGISZ magyar-történelem szakos tanára.

Félni a marslakóktól

Miközben a 11. b tagjai elkezdtek gyülekezni a győri iskola előcsarnokában, mi a mai fiatalok tájékozottságáról beszélgettünk. "Bár sajnos nem olvasnak eleget a gyerekek, így is sok mindenben okosan érvelnek. Mindig azt tanítom nekik, hogy a világ nem fekete-fehér. Minél jobban belemerülnek egy-egy témába, annál gazdagabb lesz a személyiségük és egyedi a véleményük" - hallottuk. A rendhagyó történelem oktatás tematikája kétszer 45 perc. Első körben - ezen az órán vettünk részt - a tanárnő vezetésével egykori náci propaganda plakátokat néznek végig a tanulók. Majd feladatlapokat töltenek ki, illetve tanjelleggel tömegmanipulációt "követnek el". Itt azt bizonyítják be, hogy az embereknek félniük kell a marslakóktól.

"A szem a lélek tükre"

A tárlaton látható olyan eredeti tömegfelvétel, amit ugyan nem ferdítettek el a nácik, de valamiért nem mutatták az arcokat. "Tudjátok, a szem a lélek tükre. Mindig gyanús, ha tömegjelenetnél nem mutatnak arcokat" - mondta Kazóné Kardos Melinda. A diákok tisztában voltak vele, hogy a náci propagandának kiváló táptalajt adott az Európát megrendítő gazdasági világválság. Nem véletlenül váltak népszerűvé a munkát és kenyeret ígérő felhívásaikkal. Ezt gyakran megfejelték azzal a szlogennel, hogy "mi a gyerekeink kenyeréért harcolunk". "Természetes szülői ösztön, hogy az ember védi a saját gyerekét. Fogadóórákon a legrosszabb diák édesanyja is minden követ megmozgat a gyerekéért" - mondta a tanárnő. A rendhagyó órán szóba kerültek még olyan fogalmak, mint az önkritika hiánya, a csordaszellem, a szabadságszeretet fontossága.

A kudarc

Ami viszont hiányzik a tárlatból, az a nácik csúcsra járatott propagandájának legnagyobb kudarca, a berlini olimpia. Hiába volt ekkor hatalma csúcsán a második világháborút kirobbantó politikus, az 1936-os ötkarikás játékokon minden idők egyik legnagyobb atlétája, Jesse Owens "ellopta a showt" az árják elől. Owens fekete bőrű atlétaként a fajüldöző Németországban a sport és az egyenrangúság hősévé vált. Ráadásul barátságot kötött az ezüstérmes német távolugróval, Luz Longgal. Az értelmiségi családból származó Long nem engedte, hogy a nácik elcsalják a távolugrás aranyát Owenstől. A bátorsága mutatja, hogy a legsötétebb diktatúrák idején is van remény emberhez méltó viselkedésre.

"Olyan volt, mintha óriási történelemkönyvet lapoztunk volna és közben jót beszéltünk a tanárnővel" - mondta Horváth Tamás. Jakus Márk Budapesten látta a kibővített kiállítást, a PÁGISZ előcsarnokában pedig segített felépíteni a tárlatot. "A fővárosban jobban megelevenedett a korabeli világ, de örülök, hogy Győrben is láthatók a plakátok" - hallottuk tőle. Haász Bence a sokszínű tájékozódás fontosságát emelte ki.