Menzaállamosítás - Az önkormányzatok nem akarnak főzni

A nagyvárosok kivételével megyénkben alig akad olyan település, ahol az önkormányzat maga látja el a közétkeztetést, s nem vállalkozóval szerződött erre a feladatra. A jól működő rendszert bolygatná meg a kormány, amely a hírek szerint már januárban tárgyalt a menzák államosításáról, s a parlament elé is már tavasszal beterjesztenék az elképzelést. A hulladékszállításhoz hasonlóan szervezhetik meg a közétkeztetést: csak állami vagy önkormányzati többségi tulajdonban lévő nonprofit cégek láthatnák el ezt a feladatot.  

A falvak nagy része azért vállalkozót bízott meg a közétkeztetéssel, mert nincs konyhájuk. Tápon a helyi csárdában főznek az iskolásoknak, az óvodásoknak és a szociális étkeztetésre jogosultaknak is az önkormányzat megrendelésére, s a tanulóknak a vendéglátóhely jelenti egyben az étkezőt is, az iskolában ugyanis az sincs. 

Ahol van konyha, többnyire ott is vállalkozónak adja bérbe az önkormányzat közétkeztetésre. A pannonhalmi cégnél négy településre főz Pánczél Gáborné. Fotó: H.B.E.

 „Finomak az ételek és nem drágábbak, mint más településen. Nem tudom, hogy az államosítás pontosan mit jelentene, de itt, Tápon nincs olyan épület, ahol konyhát tudnánk kialakítani. De még ha azt meg is oldanánk, akkor is ott marad a másik kérdés: hol fogjuk tálalni a diákoknak?" – vetette fel Szöllősy József, Táp polgármestere. Az Avarcsárda 130 embernek főz naponta, a gyerekeknek 600 forintért, a felnőtteknek 800-ért adja az ebédet. „Ha az elképzelés megvalósul, akkor csak alkalmi jelleggel tudjuk működtetni a csárdát, legalább öt embert el kellene küldenem" – jegyezte meg Pőcze Irén, a csárda vezetője. 

Pannonhalmára, Nyalkára, Pázmándfalura és Ravazdra egy pannonhalmi étkeztető viszi az ebédet, mintegy 400 adagot mindennap. „Nyolc embernek adunk munkát, a megélhetésünkkel játszanak. Minden előírást betartunk, foglalkoztatunk élelmezésvezetőt és diabetikust is, megvettük az élelmezési programot, ami nem kis kiadást jelentett. Az önkormányzatok azért adták át nekünk a közétkeztetés feladatát, mert nekik erre nem volt kapacitásuk" – jegyezte meg a vállalkozó. A tőlük rendelt főételért 680 forintot kell fizetni. A megye egyik legnagyobb menzaellátója, a Rábakész Kft. 650–720 forintért főz 21 település lakóira, több mint 2500 felnőttet és gyermeket lakatnak jól egy-egy nap. „Lehetetlen, hogy bárki is jobban ellássa ezt a feladatot nálunk, minden szabályt betartunk és figyelünk arra, hogy ízletes ételek készüljenek. Nemcsak főzünk, ki is szállítjuk az ebédet. Komplex szolgáltatást nyújtunk, százötven embernek adunk megélhetést. Bár már hallottam róla, még belegondolni sem mertem abba, hogy mi lesz, ha államosítják ezt a területet is" – mondta Jankó István ügyvezető. 

A vállalkozók nem „hazabeszélnek", nagyjából ugyanennyit kell fizetni az ebédért ott is, ahol az önkormányzat főz. „A teljes áras ebédeken sincs hasznunk, hatszázhetven forint egy adag. Hely van rá és ezzel néhány embernek helyben tudunk munkát biztosítani, ezért nem adtuk ki a kezünkből" – magyarázta Ferenczi Zsolt győrsági polgármester. Töltéstaván is ugyanez a helyzet: „Nem olcsóbb az ebéd, mintha rendelnénk, de ha már van konyhánk, akkor kihasználjuk – négy embernek legalább van munkahelye" – fűzte hozzá Sándor Ká-

roly töltéstavai elöljáró. Kérdésünkre, hogy vállalni tudnák-e, hogy főzzenek más falvaknak is, mindketten így válaszoltak: „Sokkal többet nem tudnánk főzni, a helyi igények kiszolgálására lett kialakítva a konyhánk." 

Szabó János konyhavezető: Pannonhalmára, Nyalkára, Pázmándfalura és Ravazdra is szállítanak.