Kinyitottuk a győri IMCS-aktát: miért került parkolópályára a vidéki és a vasútállomás fejlesztése?

Szeptember végén írtunk először arról, hogy a City Point nevű multifunkcionális központ korszerűsítené a vidéki buszpályaudvart Győrben, de a megvalósítás tíz éve lassan halad. Cikksorozatunk második részében Bodrossy Attila vezető tervezőt arról kérdeztük, miért állt hosszú ideig parkolópályán a City Point. Legutóbbi írásunkban mind Bodrossy Attila, mind a német befektetői kör ügyvezetője, Harry Ilchmann hangsúlyozta: a City Point és a győri intermodális csomópont (IMCS) tervei jelenleg kompatibilisek egymással.

Elsőként szögezzük le, mit ért a közlekedési szakma intermodalitás alatt. Az intermodalitás a különböző közlekedési módok egymáshoz illesztése egy utazási láncon belül. Győrben ez a vidéki buszpályaudvar, a Révai utcai helyi decentrum és a vasútállomás minél szorosabb összekapcsolását, menetrendek szintjén összehangolását jelentené.

Egyelőre csak tanulmányok

A két győri közlekedési központ együttes modernizálásának tervéről először 2011 áprilisában született döntés a kisalföldi megyeszékhely közgyűlésén. A megvalósíthatósági tanulmányokra akkor 760 millió forintot költött az önkormányzat kizárólag uniós pályázati pénzekből. A részletes tervezési munka egyelőre nem kezdődött el, az eltelt több mint két évben csend övezi a fejlesztési elképzeléseket.

Annak ellenére, hogy a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ honlapján megtalálható egy összefoglaló a megvalósíthatósági tanulmányról. Utóbbi dokumentumot a Főmterv készítette, melynek honlapján szintén elérhető egy írás Győr tömegközlekedési ütőerének modernizálásáról.

Más szerepben a Baross híd

A kisalföldi megyeszékhelyen becslések szerint legalább 180 ezer "motorizált" ember fordul meg átlagos hétköznap. Közülük 60 ezer utas keresi fel a Révai utcai helyi buszmegállókat, a helyközi buszpályaudvart és a vasútállomást naponta. Az ő mozgásukat könnyítené meg az összevont tömegközlekedési csomópont, mely mind a buszon, mind a vonaton érkezőket a mozgólépcsős, nagy fogadóépületbe irányítaná.

A Főmterv javaslata szerint a két éve felújított Baross hidat nem csupán kiszélesítenék, de a vasúti sínek alá aluljárót is süllyesztenének. Utóbbi a Bartók Béla út meghosszabbításában húzódna. Az intermodális csomópont megvalósulása esetén csak a buszok, a taxisok, a gyalogosok és a kerékpárosok haladhatnának át a Baross hídon. Az autósok a Bartók aluljárón járhatnának, mivel a szinte buszmegállóvá alakuló Baross hídon nehéz lenne a közlekedésük.

A fejlesztési területen a tervek szerint 160 új parkoló szintén épülne. Ezek helye látszik a 3K-s anyag 15-16. oldalán. Az egyik a Révai utcában lenne – a rajzok alapján a MÁV egyes épületei helyén –, míg a másik Hunyadi utcai buszpályaudvar alatt.

Megállt az idő

A dokumentumban olvasható irányszámok szerint a munkának 2020-ig kellene elkészülnie és nettó 14,7 milliárd forintba kerülne. Olvasóinkat nyilván az érdekli a legjobban, mennyire van reális esély az elhanyagolt vidéki buszpályaudvar és vasútállomás rendbetételére, egyben a győri közlekedés korszerűsítésére? Ezzel a kérdéssel kerestük Polgári Istvánt, a győri önkormányzat stratégiai csoportvezetőjét.

Mint megtudtuk, a tervezett intermodális csomópont továbbra is kiemelt elsőbbséget élvez a város középtávú településfejlesztési stratégiájában. Egy ilyen volumenű munka kizárólag uniós támogatással valósítható meg. Erről azonban bővebb információval csak a Modern Városok Program győri megállapodása után tudnak szolgálni. Ahogyan a Kisalföld nyáron megírta: a Modern Városok Program Orbán Viktor győri látogatásától függ, melyet kormányülésre hivatkozva mondott le a miniszterelnök júniusban.

"Úgy gondolom, az előző 2007-től 2013-ig tartó uniós pályázati ciklusban sokkal jobb eséllyel lehetett volna megvalósítani az intermodális csomópontot Győrben. A probléma egyszerűsítve ott van, hogy a döntéshozók szerint nekünk nincs okunk panaszra, hisz a vidéki buszpályaudvar és a vasútállomás egymás szomszédságában áll. Úgy tűnik, az elkerüli a politika figyelmét, hogy mindkét centrumban megállt az idő a hetvenes évek szintjén" – mondta Bodrossy Attila, a győri Dimenzió Tervező Kft. vezető tervezője.

Három évig nem szabad a Baross hídhoz nyúlni

További "gondot" jelenthet a Baross híd két évvel ezelőtti felújítása is. Mivel a beruházást nagyrészt uniós pénzből fizették, a műtárgyhoz szigorú feltételek esetén lehetne hozzányúlni még évekig. Úgy tudjuk, ez a "veszély" jelenleg nem fenyeget komolyan.

A Főmterv megvalósíthatósági tanulmánya szerint hat győri városrészben létesülnének elővárosi vasúti állomások. A terv szerint Adyvárosban, Marcalvárosban, Újvárosban (a Dunacenternél, részben P+R funkcióra), az Ipari Parkban, a 83-as úti áruházaknál, valamint Ménfőcsanakon az új lakóparknál kapnának helyet az új vasúti megállók.

Forrásaink szerint komoly károkat okozna, ha az elővárosi tömegközlekedés fejlesztéséből semmi nem valósulna meg. Tekintettel arra, hogy Győr közlekedése a reggeli és a délutáni csúcs idején az összes főút mentén egyre kaotikusabb, nehéz vitatkozni az előző mondattal.