Így gyógyíthatják az Alzheimer-kórt: agysejteket hoztak létre bőrsejtekből

Egy molekulakoktél használatával kutatóknak sikerült bőrsejteket átalakítaniuk Alzheimer-betegek és egerek agysejtjeivé. A sejtek nemcsak úgy néznek ki, mint a normál neuronok, de a szinaptikus kapcsolatok is megvannak közöttük, enélkül pedig az agy nem működik. A kutatócsoportok tanulmányai a Cell Stem Cell című tudományos szaklapban jelentek meg.

Tudósoknak már korábban sikerült új funkciót adniuk egyes sejttípusoknak, de csak ki- és bekapcsolható gének, transzkripciós faktoroknak nevezett fehérjék segítségével. Bár rendkívül hasznos technikáról van szó, a lehetséges terápiás alkalmazását korlátozta, hogy gyakran transzgéneket kellett használni, amely növelte a rákos sejtek kialakulásának kockázatát. Ha azonban sikerül kiiktatni a transzgének használatát, elkerülhető a genetikai manipuláció. Másik előnye, hogy az új módszer olcsóbb, és biztonságosabb is lehet, mint őssejtekből előállítani a kívánt sejteket.

Az agysejtek kapcsolata nélkül nincs agyműködés.

 Az egyik kutatócsoport tagjai egészséges és Alzheimer-kórban szenvedő betegeknek adták be a már említett molekulakoktélt. A két eltérő állapot segített egy olyan módszer kialakításában, amellyel képesek voltak visszaszorítani a bőrsejt-specifikus géneket. A sejtek alig néhány hét után megtalálták új funkciójukat.

A másik kutatócsoport hasonló eredménnyel járt egerek bőrsejtjeivel, igaz más molekulakoktélt alkalmazva. Mindössze 16 nap alatt a sejtpopuláció 90 százalékánál kimutatható volt a neuronokra jellemző TUJ1 nevű fehérje. Továbbá a sejtek információcserére alkalmas, funkcionális csomópontokat hoztak létre egymás között.

Természetesen a további kutatások és a módszerek finomhangolása szükséges, de a feltételezéseket bizonyító eredmények biztatóak. A két tanulmány bizonyítja, hogy képesek lehetünk személyre szabottan előállítani sejteket. A módszerrel a kutatók még többet tudhatnak meg az idegrendszeri betegségekről és lehetséges gyógyításukról.