Kisalföld logö

2017. 05. 27. szombat - Hella 13°C | 24°C Még több cikk.

Évforduló: 200 éve született Batthyány Lajos

Idén október 6-án a szegedi Dóm téren avatják fel mártír kormányfőnk márványból és bazaltból megalkotott mellszobrát. A hófehér carrarai márvány a lelki, erkölcsi tisztaságot, a bazalt a keménységet és az erőt szimbolizálja. A győri bencés gimnázium egykori tanulója városunkban is megérdemelne egy hozzá méltó emlékművet!
Elszalasztott kivégzés

1849. október 6-án reggel a pesti siralomház egyik cellájába a főporkoláb kíséretében a tábori lelkész is belépett, hogy miközben első miniszterelnökünket a kivégzés helyszínére kíséri, lelki támaszt nyújtson neki. Ám hiába ébresztgették, Batthyány Lajos meg sem mozdult. Ahogy kitakarták, azonnal észrevették, hogy a rab egy hatalmas vértócsa közepén fekszik, a kés pedig, amellyel megpróbálta elvágni a saját nyakát, az ágy alatt hevert. Az előírás szerint azonnal orvost hívtak hozzá, hogy valahogy talpra állítsák és az ítéletet gond nélkül végrehajthassák.

Ő azonban közölte velük, hogy a sebesült magától is meg fog halni, jobb, ha hagyják békében távozni. Haynau rendelete azonban nem tűrhetett ellentmondást, mindenképp ki kellett végezni. Sebeit bekötözték, Batthyány azonban leszaggatta, így szóba sem kerülhetett az akasztás.

Ezért aztán a „por és golyó" általi halál mellett döntöttek. Kávét és konyakot töltöttek összeszorított fogai közé, hogy valamennyire megerősítsék, majd este 6 óra körül közölték vele, hogy itt az idő.

A gróf a pap karjaira támaszkodva lépett ki az udvarra. Még arra is volt ereje, hogy elnézést kérjen: „Ne haragudjon tisztelendőséged, hogy így rátehénkedem, de annyi vért veszítettem, hogy remegnek a lábaim, és nem akarom, hogy ezek azt higgyék, hogy félek." A kaszárnya külső falánál féltérdre ereszkedett, majd „Gyerünk, vadászok, éljen a haza!" felkiáltással maga vezényelte a reá irányuló sortüzet.

Pajkos ifjú évek

Kevesen gondolták volna, hogy az ifjú arisztokrata Batthyány Lajos egykoron majd a hazáért áldozza életét. Édesanyja, Skerlecz Borbála nem sokat törődött gyermekeivel, csak a fényűzés, pompa, tékozlás vonzotta, ezért fia is szinte árvaként nevelkedett, egyik előkelő nevelőintézettől a másikig hányódott. 1819 novemberétől 1820
augusztusáig Győrben, a Zichy-palotában lakott Fejér Györgynél és a bencés gimnáziumban végezte tanulmányait. Nehezen kezelhető, ingerlékeny, verekedős fiúnak bizonyult, még tanárait sem kímélte. Nagykorúságáig végig attól tartott, hogy pompakedvelő anyja el ne tékozolja az ő örökségét. Később valóban kitűnő gazdának bizonyult, aki folyton korszerűsítette birtokait.

A gyakran dorbézoló, korhely Batthyányt – aki természetesen jó partinak számított – alapvetően a házasság változtatta meg. Pozsonyban vezette oltár elé 1834-ben a nála tíz esztendővel fiatalabb, üde Zichy Antónia grófnőt. A művelt asszony lelkesen támogatta a reformmozgalmat, párizsi mintára szalont tartott fenn, ahol a haladásnak elkötelezett arisztokraták, köznemesek, polgárok egyaránt megfordultak. A harmónia ellenére Batthyányt sem kerülte el a férfiak „kapuzárási pánikja", és amikor kacér sógornője, Zichy Karolina kikezdett vele, nem tudott ellenállni a csábításnak. Titokban találkozgattak ugyan, de a felesége hamar rájött a viszonyra. Ennek ellenére bölcsen és megadóan hallgatott és tűrt, aminek meg is lett az eredménye, hisz a „tékozló fiú" később visszatért az akolba.

Karddal a kézben?

Hamarosan senki nem vonhatta kétségbe, hogy Batthyány a magyar főúri ellenzék igazi vezéralakja. Elvállalta az Iparegyesület elnöklését, részt vállalt a Védegylet, Gyáralapító Társaság irányításában. 1848 tavaszán keresve sem találhattak nála alkalmasabb személyt az első felelős kabinet vezetésére. Amikor megkapta kormányfői kinevezését, erőskezűnek és határozottnak bizonyult, el tudta érni, hogy az egymással torzsalkodó miniszterek, mint Kossuth és Széchenyi, képesek legyenek együttműködni. Jellasics szeptemberi támadása előtt ilyen módon sikerült megőrizni a felbolydult ország egységét.

Az ország védelme érdekében Batthyánynak el kellett rendelnie a toborzás útján történő újoncozást, amit azonban az uralkodó nem szentesített, ezért Bécsben felségárulásnak tekintették az intézkedést. A gróf lemondása után visszavonult ikervári kastélyába, nemzetőrnek állt, majd közvetíteni próbált a harcoló felek között. Az osztrák főparancsnok, Windischgrätz herceg azonban 1849 januárjában letartóztatta, és ekkor kezdődött csak igazán Batthyány kálváriája.

Amikor a tavaszi hadjárat során a magyar csapatok már Pest irányába nyomultak előre, az osztrák hatóságok összevissza kapkodtak. Így Batthyány felesége megüzenhette urának, hogy inasa, Német János öltözékében könnyedén kisétálhat a régi országház épületéből, ahol őrizetben tartották. A büszke férj azonban így válaszolt: „Karddal a kezemben szívesen, de egy asszony szoknyája mögé bújva nem." A szökés meghiúsult, a híres rabot és néhány társát áprilisban
Laibachba szállították. Útközben Jánosházán egy vendégfogadóban szállásolták el a foglyokat. A különítmény vezetője figyelmeztette őket, hogy szabadítási kísérlet esetén mindannyiukat agyonlöveti, ezért amikor jelentős forradalmi tömeg gyűlt össze a háza előtt, a gróf a tornácról szólt néhány csillapító szót az emberekhez. Ennek meg is lett a foganatja.

Koncepciós per

A bécsi udvar számára mindegy volt, mennyit őriznek meg a törvényesség látszatából, mindenképp akasztófán akarták látni az első magyar miniszterelnököt. Egy erősen kétes népi legenda szerint Batthyány egy bécsi álarcosbálon elcsábította Ferenc József anyját, Zsófia főhercegnőt. Sokan ezzel magyarázták a Habsburgok engesztelhetetlen gyűlöletét a gróf iránt. Ez persze csak szóbeszéd, az igazi indok politikai volt. Az olmützi haditörvényszék végül kilenc vádpontban marasztalta el. Még azt is megpróbálták rábizonyítani, hogy bűnrészes, felbujtó Latour osztrák hadügyminiszter 1848. október 6-i meglincselésében. A hamis, terhelő tanúvallomások olyan személyektől származtak, akik a Sopron megyei császári biztos környezetébe tartoztak, ebből is nyilvánvaló volt a Batthyányper koncepciós jellege. A hadbíró kényszerből összeállította a vádpontokat, elkészítette a halálos ítéletet, de közben megindító kegyelmi kérvényt is szerkesztett, amelyet a törvényszék minden tagja támogatott, hiszen azzal kecsegtették őket, hogy Ferenc József amnesztiában részesíti majd a grófot. Augusztus 30-án kötél általi halálra és teljes vagyonelkobzásra ítélték, kegyelemről persze szó sem eshetett.

Sziklaszilárdan

Batthyány a megalázó halálnemet nem tudta elfogadni, hiszen általában csak köztörvényes bűnözők kerültek bitófára. Így amikor felesége kieszközölte, hogy a kivégzés előtti napon 5 percre találkozhasson vele a siralomházban, az őrök figyelmét kijátszva egy papírvágó kést csúsztatott ura kezébe.

A gróf a fájdalmas búcsúzás után előírás szerint lefeküdt, fejét szabadon hagyva betakarózott. Őrei éjszakára is a cellájában maradtak, gondosan figyelték minden szusszanását. Páratlan lélekjelenlétre vall, hogy Batthyány megkísérelte magát szíven szúrni, de a fegyver gyengének bizonyult, meg-megcsúszott a bordáján. Ekkor a csuklóján próbálta felvágni az ütőeret, de ezt is elvétette. Végül kimerülten nyakon szúrta magát és a takaró alatt várta a megváltó halált.
A forradalom mártírjára az abszolutizmus éveiben természetesen nyilvánosan, nagy ünnepség formájában nem emlékezhettek. Ám később sem, amíg Ferenc József császár élt, nem volt „illendő" a látványos ünnepség. 1870-es újratemetésén ennek ellenére 100 ezer ember vett részt. Az első szobrot a XX. század elején állították fel neki, míg a legjelentősebb emlékművet, az örökmécsest 1926-ban avatták fel.

Hófehér márványból és szürke bazaltból készítette el Batthányi Lajos Gróf mellszobrát Kalmár Márton. Leleplezni a nemzeti gyásznapon, az első felelős magyar kormány miniszterelnökének kivégzése napján fogják Szegeden, a Dóm téri panteonban. A nyolcszáz kilós alkotást Batthányi Lajos születésének 200. évfordulójára készítette a szobrász.







Kalmár Márton a márványból és bazaltból megformált alkotásról elmondta, hogy a politikus fejét hófehér carrarai márványból mintázta meg, a test és a szobor alapja pedig sötét bazaltból készült. A fehér márvány a lelki tisztaságot, a bazalt a keménységet és az erőt jelképezi.
Az elmúlt években ritkán készítettek kőszobrot a hazai alkotók, portré pedig csak elvétve születik ebből az anyagból – mutatott rá, hozzátéve: nagyon szereti a követ mint alapanyagot, ezért döntött mellette, bár a Tapolca közeli bányából származó bazalt rendkívül kemény és nehezen megmunkálható.

Az államférfi alakját elsősorban Barabás Miklós festménye, grafikai ábrázolások és leírások alapján mintázta meg, hiszen Batthyány Lajosról nem maradt fönt dagerrotípia. Az általa ábrázolt férfi alakja erkölcsöt, keménységet, lelki tartást sugároz – mondta Kalmár Márton.

Szabó Zoltán, Hegedüs Péter
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Mire jó a régi hűtőszekrény?

Használaton kívüli, régi hűtőszekrény szinte minden háznál akad, és a lomtárban, garázsban várja,… Tovább olvasom