Kisalföld logö

2017. 04. 28. péntek - Valéria 6°C | 10°C Még több cikk.

Szikes puszták a Répce-síkon - Fotók

A szikesek kialakulásában - a klimatikus tényezők mellett - a megfelelő talajvízmozgás és a talajvízben oldható, elsősorban nátrium-sóknak van jelentős szerepe.

A szikesek két nagy csoportját, a szoloncsák és a szolonyec szikeseket lehet megkülönböztetni. A szoloncsák talajok esetében a talajvíz a felszín közelében helyezkedik el és a sófelhalmozás a talaj felső szintjében, gyakran a felszínen történik. A szolonyec talajoknál a sófelhalmozás a talaj mélyebb rétegeiben történik és a felső réteg gyakran humuszos. Szikesek kialakulhatnak emberi hatásra is, taposás vagy egy rosszul tervezett öntözőrendszer nagy területek elszikesedését eredményezheti.

A szikesek, különösen a szikes tavak ennek ellenére Magyarország legveszélyeztetettebb élőhelyei közé tartoznak, mert a lecsapolások miatt a talajvíz szintje egyes területeken nagyon lecsökkent és így a szikesek kialakulásában szerepet játszó legfontosabb tényező, a magas talajvíz eltűnt.

Szikes puszták a Répce-síkon. Fotó: FHNP.


Szikes területek megyénkben ma elsősorban a Fertő keleti partján találhatók, a szintén nagy kiterjedésű Győr melletti szikesek teljesen megsemmisültek a város körüli bevásárlóközpont építési lázban.

A Répce-síkon, Iván és Csér környékén azonban ma is vannak kisebb-nagyobb szikes talajú foltok, melyek tudományos felfedezése és publikálása Keszei Balázs kőszegi gimnáziumi tanár nevéhez fűződik. A terület védetté nyilvánítási eljárása, hasonlóan az Ebergőci láprét TT-hez, 2006-ban kezdődött meg, majd a helyi egyeztetések is lezárultak 2008-ban.

Hosszú idő után ismét természeti területek kerültek természetvédelmi oltalom alá megyénkben. A vidékfejlesztési miniszter február közepén nyilvánította védetté az iváni szikeseket, az Ebergőc melletti láprétet, a várbalogi héricses gyepet, illetve több területet csatolt a Fertő-Hanság Nemzeti Parkhoz és a Soproni Tájvédelmi Körzethez. Induló cikksorozatunkban a most védetté nyilvánított területeket és természeti értékeiket mutatjuk be.


Az Iváni szikesek Természetvédelmi Terület négy kisebb, egymástól elkülönülő tömbből áll. Az Ivánról Csáfordjánosfa felé haladó úttól északkeletre található az Iváni-legelő és a Cséri-legelő, délnyugatra pedig a Sós-legelő, míg Ivántól nyugatra a Szerdata-dűlő.

Az iváni szikesek esetében lösszerű, iszapos agyagon réti szolonyecek képződtek, amelyek morfológiai jellemzői az Alföld szikeseihez hasonlóak. A terület legértékesebb élőhelye az Iváni-legelő sziki erdőspuszta növényzete. A cserjésedő, magaskórós jellegű terület öreg tölgyei valamikori kiterjedtebb fás legelő meglétéről árulkodnak. A ritkásan álló fák között sziki erdőspuszta-rét fajait találjuk. Nagy számban tenyészik a sziki kocsord és ősszel halvány lilára színezi a gyepszintet a tömegesen virágzó, védett réti őszirózsa.

A másik három területrészen kiemelkedéseken löszgyepszerű, réti fajokban gazdag gyepek, ún. tavisztyeppek, illetve az ürmös szikespuszta foltjai jelennek meg, váltakozva a mélyedések mocsárrétjeivel és magassásosaival. A védett területen a réti őszirózsa mellett számos más védett növényfaj is előfordul, így találkozhatunk az agárkosborral, a hússzínű ujjaskosborral, a mocsári nőszőfűvel vagy a vitézkosborral. A terület állatvilága kevéssé feltárt, de a Sós-legelő cserjésein nagy mennyiségben fordul elő a közösségi jelentőségű (Natura 2000) sárga gyapjasszövő nevű lepke.

Az Iváni-szikesek TT területe, a sziki erdőspuszta-rét kivételével, igényli a kialakulásában fontos szerepet játszó legeltetést, ennek hiányban kaszálással lehet biztosítani a fenntartását, azonban a jelenleg még működő lecsapoló árkok működtetésének rendjét is felül kell vizsgálni, hiszen a talajvíz lesüllyesztése a szikes jelleg elvesztését okozhatja és az időszakos többlet nedvességet igénylő fajok is megsínylik a teljes kiszárítást, lecsapolást.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Szárnyal a GYSEV: Wifi, ajtózár, saját erőből - Fotók

A vasúttársaság saját erőforrásból modernizálta a használtan vásárolt Schlieren-kocsikat. Tovább olvasom