Kisalföld logö

2017. 08. 18. péntek - Ilona 18°C | 32°C Még több cikk.

Szegény gazdagon

Miközben szinte az egész ország vigyázó szemeit Schmitt Pál kisdoktorijára és a plágiumügy hullámaira vetette, ami az elnök lemondásával csillapodni látszik, s lázasan találgatta, vajon jobbról és balról kié lesz a következő megpiszkált disszertáció – ebben a futamban egyébként úgy érzem, jócskán vannak tartalékok –, szinte szót sem érdemelt egy másik dolgozat, amit még március idusán Matolcsy György jegyzett a Heti Válasz hasábjain.

Anélkül, hogy bagatellizálnám a Schmitt-ügynek az ország ideg- és immunrendszerére gyakorolt hatásait, megkockáztatom, azon központi kérdés szempontjából, hogy lesz-e még itt szőlő, meg lágy kenyér – már annak, akinek eddig nem jutott –, sokkal fontosabb, hogy a 460 forintos benzinár, meg az újabban pedzegetett 30 százalékos áfa vágya nyomán merre is halad a nemzetgazdasági miniszter megszorítások nélküli csendes adóforradalma.

Először is, vegyük alapként az izmosnak aligha nevezhető, hozzávetőlegesen 28 ezer milliárdos bruttó nemzeti összterméket, s ennek a durván három százalékát, azt a bűvös 1000–1200 milliárdot, ami minden össznépi gyomorgörcs értelmét és indokát adja hosszú ideje már, kezdve a Gyurcsány-féle reformoktól a Bajnai-féle kiigazításokon át a Matolcsy-féle megszorításmentes átalakításig – bár a terminus technikusok között itt már csak a Jóisten igazodik el. Alapvetően nem is az a lényeg, hogy minek nevezik, nem ebből származik a jólét meg a boldogság. Sokkal inkább fontos, hogy van-e eredménye, s hogy nyomában csak szóvivői szövegszinten vagy a bőrünkön is érezhető valamiféle pozitívnak nevezhető változás.

De térjünk vissza Matolcsy Györgyhöz és az ő dolgozatához, melyben az áll felütésként, hogy évente több ezer milliárd forint ömlik ki az országból. Részletezte is. Mindjárt az elején a külföldre eladott belföldi monopóliumoknál eltűnik 3000 milliárdunk. A felesleges bürokrácián további 2000 milliárdot vesztünk, az adóelkerülésen alsó hangon is ugyanennyit. Az állami pazarlás 600 milliárdba, az államadósságra fizetett extrakamat 500 milliárdba, az ugyancsak állami korrupció 100 milliárdba fáj. A felsorolásnak ezzel nem volt vége, talált még a miniszter itt-ott vagy 3–400 milliárdot, amit egyébként nem találunk sehol.

Nem vagyok matematikus meg a gazdasághoz sem nagyon értek, de józan paraszti ésszel gondolkodva, e számokat látva akár boldog is lehetnék. Ha csak a fölösleges bürokrácia, a pazarló állam, a korrupció, az adóelkerülés és az ez meg az pénzeit adom össze, jócskán túl járok az 5000 milliárdon, ami ötszöröse annak, amiért hosszú évek óta permanensen nadrágszíjat kénytelen húzni az ország mind nagyobbik fele.

Szegényen is gazdagok vagyunk tehát, csak nem tudunk róla. Illetve akik tudnak róla, azok nagyon is jól tudják, miből gazdagodnak. Írása szerint már a miniszter is tudja. És ez jó. Most már csak a közmunkások, meg a minimálbérharcosok mellett őket is be kellene vonni a nemzeti együttműködés rendszerébe. Ha ez saját kútfőből nem megy, lehet akár plágiummal is. Az a gyanúm, ez esetben hallhatóan nem háborogna ellene senki.

Olvasóink írták

  • 1. Hyppolit 2012. április 11. 18:47
    „Érdekes cikk, nagyon tetszett. Végre nem a Magasztár szánalmai, végre nem szándékosan rosszul parkoló "bőmis", hanem hétköznapi problémáink egy megvilágítatlan oldalról..”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A kereszt karjaiban

Tovább olvasom