Kisalföld logö

2017. 12. 14. csütörtök - Szilárda 0°C | 7°C Még több cikk.

Az ET-biztos aggályai a magyar médiaszabályozással kapcsolatban

A magyar médiának képesnek kell lennie arra, hogy ellássa ellenőrző ("watchdog") szerepét a pluralista, demokratikus társadalomban - hangsúlyozta az Európa Tanács (ET) emberi jogi biztosa pénteken közzétett nyilatkozatában, amelyben részletesen kifejtette a magyar médiaszabályozással kapcsolatos aggályait.

Thomas Hammarberg igényként fogalmazta meg, hogy Magyarország tegyen eleget azoknak a kötelezettségeknek, amelyek ET-tagságából fakadnak, és hasznosítsa az Európa Tanács szaktudását a véleménynyilvánítás szabadsága, a médiafüggetlenség és -pluralizmus terén.
A strasbourgi székhelyű Európa Tanács nem az uniós intézményrendszer része, hanem olyan összeurópai szervezet, amely a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok érvényesülésén őrködik.
Hammarberg, az ET emberi jogi biztosa január 27-28-án - tehát még az Európai Bizottság, vagyis az Európai Unió legfőbb végrehajtó intézménye és a magyar kormány között a magyar médiatörvény módosításáról létrejött megállapodás előtt - tett látogatást Budapesten, ahol intenzív eszmecseréket folytatott a decemberben elfogadott magyar médiaszabályozásról. Közvetlenül az út után röviden már összegezte tapasztalatait, amelyeket most közzétett állásfoglalásában részletesebben is kifejtett.
Hammarberg az ET égisze alatt létrejött Európai Emberi Jogi Egyezménynek a véleménynyilvánítás szabadságáról szóló 10. cikkelyével - valamint e cikkelynek a strasbourgi emberi jogi bíróság által kialakított bírói értelmezésével - vetette össze a magyar szabályozást. Ennek alapján azzal a javaslattal fordult a magyar hatóságokhoz, hogy hatálytalanítsák, illetve vizsgálják felül a médiatörvény számos rendelkezését.
Az ilyen, általa helytelenített rendelkezések közé tartozik az, hogy a törvény - mint írta - szubjektív kritériumot állított fel a média által nyújtandó tájékoztatás tekintetében. Szintén kifogásolta a szankciós előírásokat, a nyomtatott és az online médiára is kiterjedő regisztrációs kötelezettséget, az újságírói források védelmének szabályozását, a médiaszabadságnak az alkotmányban rögzített megfogalmazását, a médiaszabályozó hatóság kinevezési módját, a közszolgálati műsorszórók vezetésének kinevezési módját, valamint a Médiatanács döntései elleni jogorvoslati lehetőségek szabályozási módját.
Hammarberg szerint a magyar médiaszabályozás egyes problematikus előírásainak egymást erősítő hatása oda vezet, hogy "szerencsétlen módon beszűkül az a tér, amelyben a média szabadon működhet Magyarországon". Ezért úgy véli, hogy ajánlatos lenne az egész médiacsomagot átfogó felülvizsgálat tárgyává tenni.
Az ET emberi jogi biztosa pénteki nyilatkozatában leszögezte: folytatni kívánja a párbeszédet a magyar hatóságokkal ezekről a kérdésekről.
"A magyar hatóságok visszatérően kifejezték nyitottságukat arra, hogy párbeszédet folytassanak a nemzetközi partnerekkel a legutóbbi médiatörvény-módosítás hatásairól, és kötelezettséget vállaltak arra, hogy az Európai Bizottsággal egyetértésben áttekintik és felülvizsgálják" a rendelkezéseket - olvasható Hammarberg nyilatkozatában. Az emberi jogi biztos szerint az Európai Emberi Jogi Egyezmény szélesebb összefüggésbe helyezi a kérdést, és emberi jogi következményekről van szó, ezért az Európa Tanács normái "felbecsülhetetlen értékűek" a magyar hatóságok számára.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Az elmúlt 20 év legnagyobb korrupciós ügye a HM-nél

Az elmúlt húsz év legnagyobb korrupciós ügyeként jellemezte az elszámoltatási kormánybiztos a Honvédelmi Minisztériumnál az elmúlt két kormányzati ciklus idején történteket. Tovább olvasom