Nemzeti Összetartozás Napja - Ünnepségek Győr-Moson-Sopron megyében - fotók

Az első világháború lezárásakor a győztes felek a nekik okozott károkért jóvátételre kötelezték Magyarországot. Így a trianoni békediktátum értelmében az ország területének 67%-a került a szomszédos államok fennhatósága alá.  Az 1920. június 4-ére emlékező napot a 2010-es országgyűlés a Nemzeti Összetartozás Napjává nyilvánította. Így már tizenkét éve a legtöbb településen megünneplik a határokon átívelő magyar nemzetet és a szétszóratás ellenére is közösségre segítő összefogásokat, programokat, kapcsolatot.

Megemlékeztek a Nemzeti Összetartozás Napjáról Sopronban

A Soproni Erdélyi Kör és Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata tartott megemlékezést a Nemzeti Összetartozás Napjának előestéjén a Barátság parkban, a Trianon emlékműnél. Az eseményen felszólalt Farkas Ciprián polgármester,  dr. Úry Előd, a Soproni Erdélyi Kör elnöke és Barcza Attila országgyűlési képviselő.

Krúdy Gyula Az égett emberhez című novelláját Orbán Júlia tolmácsolásában hallgathatták meg a megemlékezők, Kovács Borbála Irma pedig Babits Mihály: Csonka Magyarország című költeményét szavalta el. Az esemény az emlékmű megkoszorúzásával és a székely himnusszal zárult.

Nemzeti összetartozás napja Győrben

Győrben péntek délelőtt tartotta a város az ünnepséget, melyen Dézsi Csaba András polgármester tartott beszédet. 

– Amikor nemzet imádságukban azt énekeltük "Megbűnhődte már e nép a múltat s jövendőt", akkor óhatatlanul a június negyedikei trianoni békeszerződés jutott eszembe, amit mi csak diktátumnak hívunk –  mondta beszédében Dézsi Csaba András, Győr megyei jogú város polgármestere, akinek saját gyökerei is az elszakított területekre nyúlnak vissza.

Úgy fogalmazott az elszenvedett veszteséget nem határokban vagy földterületekben kell mérnünk. 

– Trianonról beszélve, az igazi javak az emberek, akik közül 300 000 került Ausztriába 3, 5 millió Csehszlovákiához, 5,3 millió Romániához, 4, 1 millió Jugoszláviához. Szétszakítani sokkal könnyebb valamit, mint összetartani ami összetartozik, ami természetellenesen van összegyúrva, az előbb-utóbb magától szétesik – fűzte hozzá a polgármester, arra célozva, hogy a felsorolt országokból kettő már nem is létezik. Ezzel szemben ami összetartozik, az összeáll határokkal is dacolva. – Ezért már nem Trianonról beszélünk, hanem a Nemzeti Összetartozás Napjáról, mert erősebb az összefogást hirdetni, mint siránkozni!

A megemlékezés folytatásaként Bakos-Kiss Gábor, a Győri Nemzeti színház igazgatója,  Sík Sándor Az Andocsi Máriához című versét szavalta el, majd a Hoppáré zenekar adta elő Trianon 100. évfordulójára írt Együtt dobban a szívünk című számát, így tisztelegve a Nemzeti Összetartozás Napja előtt. A megemlékezés koszorúzással zárult a Bisinger-sétányon. 

Ünnepségek a megyében

Győr-Moson-Sopron megyében is számtalan helyen emlékhely koszorúzással, műsorokkal, előadással, vagy kiállítással ünneplik a Nemzeti Összetartozás Napját, egész hétvégén. 

A helyi önkormányzat és a Csornai Korona Polgári Együttműködési Egyesület szervezésében tartották meg délelőtt Csornán a trianoni megemlékezést. Herman Antal, a II. Rákóczi Ferenc katolikus oktatási intézmény igazgatója osztotta meg gondolatait a jelenlévőkkel. A rendezvényen a Kossuth Lajos Szakképzőiskola diákjai közreműködtek versekkel.
A Soproni úti Trianon-emlékműnél a város vezetői, intézményeinek, civil szervezeteinek és az egyházak képviselői helyezték el a megemlékezés virágait, koszorúit.

Délután Nyúlon az általános iskolások és a Borbarát dalkör műsora mellett Kara Ákos Országgyűlési képviselő tartott beszédet, de kiállítás is nyílt a Szent István téren trianoni emlékműnél. 

Sopronban a gönyűi születésű Bárány Krisztián, Akik a hazára voksoltak című dokumentumfilmjének vetítésével ünnepelnek. A film hűen örökíti meg Magyarország első népszavazásának előzményeit és történetét. A soproni városháza közönsége mellett, a Duna Televízió is műsorra tűzi az alkotást, amit szombaton 19 óra 40 perckor láthatnak a nézők.