TAPS-ra hangolt dallamok

Hol búslakodik, hol vidám, és közben hallgatóságát is kiteszi éppen aktuális szeszélyeinek, vagy inkább kottáinak. Nem más Ő, mint a Zene, kinek művészei átszellemülve terelnek minket egy másik valóságba. A Győri Filharmonikus Zenekar tagjai sem tesznek másképpen, szívvel-lélekkel keltik életre a dallamokat. Közülük ismét hat tehetséges zenészt mutatunk be, akik az idei TAPS-díj-jelöltek.
 
A már hagyománynak számító TAPS-díj esszenciáját az adja, hogy a közönség ítéli oda. Idén Az év zenekari művészét és Az év fiatal tehetségét tüntethetik ki szavazataikkal.

Kell nélkül, csak szívből

„Életem nagy része a zene körül forog, az a típus vagyok, aki magában is mindig dallamokat énekel vagy zenei megoldásokon gondolkodik" – avat be minket Györe Nóra, akit idén harmadszorra ajándékoznak meg kollégái a TAPS-díj-jelöléssel. A koncertmesteri pozíciót betöltő hegedűs a vonósszekcióval és a szólamvezetőkkel egyeztet a karakterekről, artikulációkról, emellett felel az elsőhegedű-szólamért is. „Egy koncertmesternek mindig magabiztosnak, határozottnak, maximálisan felkészültnek kell lennie." Mint minden művésznek, számára is fontosak a visszajelzések. „A közönség reakciója mindent elárul. A zene egy igazi adok-kapok játék, amit mi adunk, azt kapjuk vissza a közönségtől. Nekünk teljes odaadással mindig újat kell mutatnunk. De az a jó, ha ezt nem %BBkell%AB csinálnunk, hanem szívből játszunk együtt a színpadon, ezzel adva felejthetetlen élményt."

Györe Nóra

Százszorosan kell érezni

Deák-Kucsera Boglárka édesanyját akarta meglepni fuvolaszóval, de végül elválaszthatatlanok lettek hangszerével. A Zeneakadémiáról a Győri Filharmonikus Zenekar életébe csöppent, ahol sok lehetősége van különböző műfajokban kipróbálni magát. „Nem mindegy, hogyan tudunk belesimulni a zenekari játékba." Emellett hatalmas élménynek tartja, hogy világhírű zenészekkel és karmesterekkel dolgozhat együtt. „José Cura kisugárzása és intenzitása elképesztő és Kobajasi Kenicsiró is elkápráztatott."

Deák-Kucsera Boglárka
A fuvolaművész saját játékában is azt vallja, hogy egy előadóművésznek százszorosan kell éreznie, amit közvetíteni szeretne. „A közönségnek az utolsó sorban ülve is úgy kell átélnie a zenét, mintha ott ülne közöttünk a színpadon" – mondja az első ízben TAPS-díjra jelölt zenész. Számára már most olyan, mintha díjat nyert volna: „Ez olyan emberektől elismerés, akikkel mindennap együtt dolgozom."

Szerencsés véletlen

Hábetler Krisztián harsonaszóval kápráztatja el hallgatóságát. Emellett szólamvezetői státusában ő felel a harsonák kiegyensúlyozott játékáért. „Meg kell teremtenünk az adott stílus harmonikus hangzását, továbbá ügyelni kell arra is, hogy autentikus legyen." A zenészt először jelölték TAPS-díjra, amit remek kezdeményezésnek tart. „Szakmai szemmel nézve már az előterjesztés is hatalmas kitüntetés a kollégáimtól és a vezetőség részéről is."

Hábetler Krisztián
Zenekari előadóként minden műfajban otthonosan kell mozognia. „Szívesen játszom különböző stílusokat: hagyományos fúvószenét, rézfúvós kamarazenét, szimfonikus repertoárt, operát, könnyűzenét és jazzt" – meséli Hábetler Krisztián, aki szerencsés véletlennek köszönheti, hogy rátalált hangszerére. Eredetileg trombitálni szeretett volna, de a zeneiskolában ezt nem tartották ideálisnak. Tizenhárom évesen talált rá a harsonára. „Ez a hangszer immár huszonöt éve a mindennapjaim szerves részét képezi."

A zene mindenkié

Anderkó Dániel legjobb döntésének tartja, hogy klarinétozni kezdett. Úgy véli, meglelte a számára legsokoldalúbb, legtöbb hangszínt magába foglaló zeneszerszámot. „Szeretném a legmagasabb fokon kiismerni és klarinétművésszé válni." A zenész elhivatottságát bizonyítja az elmúlt öt évben elért hazai és nemzetközi versenyek első, második és különdíja. Nagyon fontosnak tartja a koncertről koncertre való megújulásokat.

Anderkó Dániel
„Nehéz feladat, de ilyenkor mindig az lebeg a szemem előtt, hogy a közönségnek a maximumot nyújtsam és valami szépet, maradandót adjak. Mikor klarinétozik, belebújik az adott darab légkörébe. Úgy véli, a zene a legjobb eszköz az érzelmeink, hangulataink közvetítésére. „A legfontosabb eszme számomra, hogy a zene mindenkié!"
Az idei évadból a zenész két momentumot emelne ki: „Közös koncertünket a kétszeres Kossuth-díjas Perényi Miklóssal és a José Cura & Rost Andrea áriaestet helyezném a középpontba. Nagy megtiszteltetés volt két %BBoperaikont%AB kísérni."

Szavak helyett zene

„Nem igazán vagyok a szavak embere, de a zenével át tudom adni érzéseimet"– vallja Dombi Rajmund, akinek családjában a zene iránti szeretet hagyománynak számít. Így nem csoda, hogy a fiatal tehetség már korán rátalált a hangszerére. „A papámnak volt egy kisebb hegedűje és amikor nála voltunk, én folyton azzal játszottam. Már akkor tudták a szüleim, hogy belőlem hegedűs lesz." A lelkesedés és az elhivatottság meghozta gyümölcsét a művész számára, hisz lassan már négy éve húzza a vonót a Győri Filharmonikus Zenekarban. A tavalyi évadból leginkább Vivaldi Négy évszaka nőtt a szívéhez, amelyben ő játszotta a vérpezsdítő Tavaszt. Óriási megtiszteltetésnek érzi, hogy kollégái rá gondoltak a TAPS-díj kapcsán.

Dombi Rajmund
Nemsokára, június 12-én diplomahangversenyén újra bizonyíthat az előadóművész: „Életem darabját fogom játszani, Wei-
ner fisz-moll hegedűversenyét."

Jellemformáló erő

Juhász Viktor számára az egyensúlyi állapotot a zene teremti meg. A csellóművész hat éve játszik a zenekarban és idén másodszorra jelölték kollégái TAPS-díjra. „Meglepett az előterjesztés, a díj a munkám elismerését jelentené" – meséli a művész, aki a zenekarban az egyik szólamvezető posztját tölti be. „Több emlékezetes est áll mögöttünk. Öt hangversenyre különösen nagy szeretettel gondolok vissza: a zene világnapja alkalmából adott fellépés, filmzenék Hollerung Gáborral, a Gilbert Vargával adott koncert, a Gerard Korsten által vezényelt A mi szólistáink és Kobajasi Kenicsiróval a veszprémi előadás."

Juhász Viktor
Magánemberként a klasszikus és a romantikus komolyzenét kedveli. „Bármilyen igényes zenét szívesen hallgatok, ha az előadás élő vagy koncertfelvétel." Nem meglepő, hogy családja mellett életének egyik mozgatórugója a zene, mely jellemformáló erőként is hat rá.