Vadászlovaglás Nagycenken - fotók

A korabeli források szerint az első Angliából behozott telivér mének a végleges tenyészhelyükre kerülésük előtt pár hónapot a nagycenki kastély istállójában töltöttek.

Naplójában is ír a "cenki vadászlovaglás"-okról.

Angliában a lóversenyzés népszerűvé válásával párhuzamosan alakult ki a fizetett, profi lovaglással szemben a "kedvtelésből" (nem szakmai színvonalat jelent, mint napjainkban gyakran az "amatőr") űzött társas lovaglás, a Vadászlovaglás. Eredeti formájában vadat - leggyakrabban rókát - fölhajtó, majd azt üldöző kopófalka követése mindenféle terep adta nehézségen, akadályon át.

 Ez a társas lovaglás a XIX. század második felében/harmadik harmadában részben az Agarászattal (egy főúr a lovászával és két agarával) szembe is állítva nyert nagyobb teret. A lovasalakulatok által szervezett vadászlovaglások a környék jelentős társadalmi eseményei voltak.

 Magyarországon elég hamar az élő vadat/rókát/ lovas által húzott "vonszalék" (pl. alvadt véres zsákkal húzott csapa) helyettesítette, - majd az elég sok galibát okozó kopófalkát is elhagyva az előugró, majd  vágtatva eltűnő Rókalovast üldözte a lovas társaság.

(A Szent György lovaslap ír a 'kilencszázhúszas években a soproni lovasélet és a huszárezred vadászlovaglásáról : "ahol is a Róka szerepét Kovács tizedes töltötte be".)

Nagycenken tizenöt éve rendezünk vadászlovaglást magunknak és a meghívott lovasbarátainknak  - írta Halasi Endre a kisalfold.hu-nak.  Most Jöttek fogattal, lóval : Harka, Hegykő, Kapuvár, Lébény, Zirc, Kecskemét - két kettesfogat  és 22 ló nyereg alatt. Indulás természetesen a Széchenyi kastély parkjából. Az útvonal és a tempó a terep adta lehetőségektől, a talaj állapotáról és az időjárástól is függ - bár ez nem "teremsport", a fölázott, nehéz talaj, vagy a megázás lehetősége nem riaszt el bennünket. 5-6 óra lovon, közben délben eszik-iszik ló, ember.

Az időjárás különösen kegyes volt hozzánk: aznap nem esett, még a Nap is kisütött. Kiváló hangulatban, baj nélkül mentünk - épen, egészségben "ért haza" mindenki, ló és ember.

 A Róka már több éve Sipőcz Imre Kapuvárról, az ő válláról került át a rókafarok a záró síkverseny győztesére, a nagycenki  Rozmán Orsolyáéra.

Halasi Endre