Két múzsát szeretett Radnóti Miklós

Idén lesz Radnóti Miklós születésének 110., halálának pedig 75. évfordulója. A kivételes tehetségű költő kivételes nőkkel vette magát körül, ami élete talán egyik legnehezebb döntése elé állította volna, ha a történelem nem szól közbe. 

Gyerekszerelemből lett házasság 

Radnóti és Gyarmati Fanni még szinte gyerekként találkozott egy matekkorrepetáláson 1926-ban. A lány 14 éves volt, a fiú pedig 17, gyorsan egymásba szerettek. Miklóst később gyámjai a csehországi textilipari főiskolára küldték, ahol ugyan szerelmes lett egy német lányba, Klementine Tschiedelbe is, akit Tininek becézett írásaiban, de később mégis Fannit vette feleségül 1935-ben.

Beck Judittal ekkor már ismerték egymást, hiszen egy baráti társaságba jártak; Judit húga Fanni osztálytársa volt. A szerelem csak később lobbant fel közöttük, mikor a festőnő akkori férjével, Gombosi Györggyel a háború kitörése után hazatért Párizsból. 

A viszonyról az egész baráti társaság tudott. Fanni is, akinek már-már megrendítően őszinte kapcsolata volt Miklóssal. A költő sosem titkolózott előtte. Mai szemmel kissé furcsa, miért tűrte akkor az egyébként öntudatos, intelligens Fifi – ahogyan becézték – ezt a viszonyt, miért nem vált el. Hiszen nem kötötte össze őket vagyon (sőt, leginkább Fanni fizetéséből éltek, a költőnek alkalmi munkái voltak), sem gyerek, és a válások sem voltak ritkák abban a fiatal pesti értelmiségi körben, amihez tartoztak. 

Küzdelmes elfogadás 

– Azzal az emberi nagysággal találkozunk Fifi néni esetében, amely egészen példátlan. Nem a hétköznapokban szokásos féltékenységgel közelítette meg a kérdést elsősorban, hanem megértéssel a fellobbanó szerelem iránt – kezdte dr. Fűzfa Balázs irodalomtörténész, aki maga is Abdáról származik, ahová Radnóti kivégzését kötik. (Az irodalomtörténész édesapja a családi legendárium szerint kivitte diákjait a tömegsírhoz 1959-ben, és megtisztították a gaztól a területet, ahová később a Radnóti-emlékhely került.)

A feleség olykor teljesen tárgyilagosan ír naplójában a viszonyról, nem rendez jeleneteket a társasági eseményeken, máskor pedig érthető módon forrong, küzd érzelmeivel, megírja, hogy néha jólesik utálatosnak lennie Judittal. Mégsem lépett. 

Gyarmati Fanni és Radnóti Miklós. Házasságuknak sok mindent kellett túlélni: az anyagi gondokat, a történelem viharait - és Miklós fellángolását Beck Judit iránt. Fotó: MTI

– Számára az első és legfontosabb, az Radnóti Miklós költői kiteljesedése volt, és ha úgy látta, hogy ennek pont ő áll útjában, akkor visszavonulót fújt bármikor – mondta Bíró-Balogh Tamás író, irodalomtörténész, a Különben magyar költő vagyok és a Könyvvel üzenek néked című, Radnóti levelezéseit feldolgozó kötetek szerzője. Mint mondja: elfogadta, hogy a költőnek múzsa kell. Akár több is. 

Judithoz ugyanis versek is születtek: a Harmadik ecloga, a Két karodban és a Zápor című műveket ő ihlette. A költő és a festőnő újra és újra megegyezett abban, hogy véget vetnek a viszonynak, de mégis újra és újra találkoztak. 

Eldöntötte sorsukat a történelem

– Radnóti őszinte volt, egyik nőt sem akarta megbántani azzal, hogy hazudik nekik. Gyarmati Fanni pedig mindig mellette állt – mondta Bíró-Balogh Tamás. 

„És látod, az is bánt, és zűrzavaros bennem, hogy Fifi maradt egyedül, de úgy érzem, hogy téged hagytalak magányosan, féltelek, s féltékeny vagyok, ez a belső valóság, mint a tegnapi levélben a takarodó" – írta Juditnak, amikor másodjára járta meg a munkaszolgálatot. A festőnő későbbi, Kossuth rádióban adott egyetlen interjújában bevallotta: Miklós tépelődése sarkallta a végső, számára is fájdalmas döntésre. „Minél messzebb van az ember, annál inkább csak egy pontra szabad visszagondolni" – vélte akkor a festőnő. Érdekes, hogy később Fanni még meg is dorgálta Juditot, amiért múzsaként elhagyta költőjét. 

A két nő Radnóti munkaszolgálatai alatt is tartotta a kapcsolatot, együtt aggódtak a művészért, aki nem volt hajlandó elmenekülni sorsa elől, nem fogadta el a segítséget megmentésére. Harmadjára is bevonult munkaszolgálatra. Innen már valóban egy pontra gondolt vissza: Fannira – aki megbocsátott férjének, és egyre csak várta haza. De ő nem jött.

Pezsgő társasági életet élt a fiatal házaspár. A barátok tudtak Miklós és Judit viszonyáról. Fotó: Fortepan/Paczolay család

Gyarmati Fanni férje halála után nem nyilatkozott, életét a költő hagyatékának gondozására tette fel. Mikor kiadta saját és Miklós naplóját, nem hagyta ki belőle Juditot sem, a festőnő portréját is megtartotta férjéről. Judit pedig nem engedte, hogy a Radnótival való kapcsolatáról szóló rádiós interjú napvilágot lásson, amíg Fifi néni élt. 

„A történetük nem szokványos szerelmi, féltékenységi dráma, hanem három lelkileg hihetetlenül nagy és nagyvonalú, és igencsak emelkedett, emberi nagysággal rendelkező embernek a rejtelmes, bonyolult és szép kapcsolata. A szerelem nem tűr korlátokat és nem ismer határokat. Ez nem jelenti azt, hogy mintának kell ezt tekinteni, de mindenki úgy éli meg az életét, ahogy tudja és ahogy akarja, és ahogy érzelmileg, erkölcsileg és mindenféle szempontból a leghelyesebbnek tartja. Ők így gondolták természetesnek, ezért azt hiszem, nincs jogunk bántani őket. Az emberi kapcsolatok sokféleségére láthatunk egy példát" – mondta dr. Fűzfa Balázs.