Szénsavas ködfürdő a kapuváriak kincse

Dr. Megyesi Schwartz Pál 1935-ben került körzeti orvosként Mihályiba. Ebben az évben kőolajat keresve fúrótornyokat állítottak fel a településen, a kútból azonban gáz tört fel, ami a hirtelen lehűlés következtében szénsavhóvá alakult. A „műhóból" hógolyót formáztak a gyerekek, s gőzfelhő keletkezett, miután azt a Kis-Rábába dobták. A gőzfelhő miatt kipirult gyerekek arca vezette rá dr. Megyesi Schwartz Pált annak értágító hatására, s ennek nyomán kezdett a szénsavhóval kísérletekbe. Felfedezte annak az érszűkületi betegségekre gyakorolt jótékony hatását, később pedig a kapuvári kórházban sikerrel alkalmazta a végtagkeringési betegségekben szenvedők gyógyításában.

Ötven éve népszerű kezelés

Erre a természeti kincsre alapozva a Lumniczer-kórház belgyógyászati (angiológiai) és mozgásszervi rehabilitációs osztályán az elmúlt 52 évben közel 55 ezer beteget láttak el, ebből csak tavaly 2246-ot. A kezelés népszerűsége máig töretlen. Ezt bizonyítja a hosszú várólista, és a kapuvári kórház angiológiai osztályán lévő 134 ágy maximális kihasználtsága. Az érszűkületről tudvalevő, hogy alattomos betegség, a tünetek akkor kezdődnek, ha a szűkület már elérte a 75 százalékot. A témában jártas dr. Horváth István osztályvezető főorvossal beszélgettünk a kapuvári kórházban alkalmazott terápia előnyeiről, sikerének titkáról:

– Az érszűkület az érfal degeneratív elváltozása. A legfőbb kockázati tényező az életkor, de a cukorbetegség, dohányzás, magas vérnyomás is sietteti az érfalkárosodást. Jelenleg több mint kétszáz kockázati tényező ismert. Népbetegségnek számít, háromszázezer alsó végtagi érszűkületes beteg van ma Magyarországon, és évente 3000–3500 végtag-amputációt végeznek el emiatt.

Tünetekre épülő terápia

– Milyen tüneteket okoz a betegség?

– Járás közben elfogy az oxigén az izomból, izomgörcs keletkezik, ami megállásra készteti a beteget. Minél nagyobb a szűkület, annál előbb kénytelen megállni.

– Hogy épül fel a kezelés?

– A háromhetes rehabilitációs kúra programjába a szakorvosi ellátás mellett a mozgásterápia, fizikoterápia, dietoterápia, életmód-terápia, pszichoterápia és a speciális balneoterápia, a szénsavas ködfürdő tartozik. A betegek általános állapotuktól és érbetegségük súlyosságától függően naponta 15–20 perces szénsavas ködfürdőt vesznek, egy kúra 15 fürdőkezelésből áll. Tíz kezelőkádunk van, valamint két ülőkabin a nehezen mozgó betegeknek.

Áthangolja a szervezetet

– Mitől egyedülálló a szénsavas ködfürdő?

– A szén-dioxid a bőrön keresztül szívódik fel, melynek mennyisége a fürdő szén-dioxid-koncentrációjától, nedvességtartalmától, hőmérsékletétől és a fürdési idő hosszától függ. A szén-dioxid hatására a keringés teljesítménye nő, helyileg a bőrerek kitágulnak, a szív, agy, vese keringése javul, a vérraktárak kiürülnek, a légzés mélyül és a vérelosztás kedvezőbbé válik. Kilencven százalék feletti szén-dioxid-koncentrációt tudunk elérni, így a bőrön keresztül nagy mennyiségben szívódik fel, amit a szénsavköd szintén siettet. Ebben rejlik a hatékonysága. Saját fejlesztésű bőrhidrózismérő eszközzel indirekt módon mértük a szimpatikus értónus csökkentő hatását. A kezelések fél-egy évig tartó hatásának okát vizsgálva rájöttünk, hogy áthangolja a szervezet vegetatív tónusát.

– Milyen tapasztalatokról számolnak be a betegek?

– A betegek zöme lényegesen javul. Járástávolságuk a többszörösére nő, fájdalmaik mérséklődnek vagy megszűnnek, fizikai teljesítőképességük fokozódik. A fürdőkúra évenkénti ismétlésével az érbetegség rosszabbodása, végtagvesztéssel járó szövődmények kialakulása, a rokkanttá válás nagy valószínűséggel elkerülhető – foglalta össze dr. Horváth István osztályvezető főorvos.

Javul az életminőség

A 80 éves Csát Géza Verőcéről érkezett a kapuvári kezelésre. Tizenkét éve rendszeresen részt vesz a rehabilitációs kúrán: – Komplex problémát hordozok magammal – kezdte a nyugdíjas, aki túl van egy infarktuson, cukorbetegséggel, magas vérnyomással, érszűkülettel, és ebből adódóan mozgásszervi problémákkal küzd.

– Ezek együttes jelentkezése feladatot ad nekem, és a kórház dolgozóinak – kezdte a páciens, aki a kezelés jótékony hatásaira is kitért. – A szénsavas fürdő általános jó hatással van az érrendszer állapotára. Évente kétszer jövök, vagy ha úgy alakul, háromszor. A fő tüneteim a zsibbadás, fájdalomérzet és nehéz járás. Hatvan-hetven méter után meg kell állnom, annyira fáj, görcsöl a lábam, hogy nincs energiám a továbblépéshez. Ilyenkor megáll az ember, pihen, majd újraindul. De a következő 60–70 méternél a fájdalom ismét megálljt parancsol. A háromhetes kúra után a kiegészítő kezelésekkel, szénsavfürdővel, ha tisztességesen végigcsinálom, márpedig úgy végzem, a 60–70 méterből 200–250 méter, s ha szerencsés vagyok, 300 méter lesz. Számomra ez a kezelés egyenlő az életminőségem javulásával.