2021.06.12. 06:57
A diákok életritmusa is változott a távoktatás alatt
A Covid–19-pandémia számos tekintetben megváltoztatta az életünket. Ennek egészségügyi vonatkozásai a járványtani ismeretek és a betegséggel kapcsolatos gyógykezelés terén széles körben ismertté váltak. Azonban a világjárvány népegészségügyi hatásai ennél sokkal szerteágazóbbak. A bezártság, a távoktatás vagy a home office jellegű munkavégzés megváltoztatta az emberek életritmusát is.
Fizikai aktivitás a távoktatás előtt és alatt. A felmérés az erősítő edzésre kérdezett rá.
Győr – Az alvásidő a távoktatás során minden régióban és mindkét nem esetén jelentős mértékben megnövekedett a középiskolások körében.
Az aerob jellegű fizikai aktivitás jelentősen csökkent. Az erősítő jellegű gyakorlatok gyakorisága csak kismértékben maradt el a korábbiaktól.
A gyerekek – különösen a lányok – egészségi állapotáról alkotott önképe romlott.
A távoktatás nemcsak a tanulmányi időben kényszerítette a középiskolai diákságot a képernyők elé, hanem az estéik során is nagymértékben megnövekedett ez az időszak.
Többek között ez derül ki Katona Zsolt Bálint, a Pécsi Tudományegyetem ETK Doktori Iskola doktorandusza, dr. Ihász Ferenc, a PTE ETK egyetemi tanára, valamint a SZE Egészség- és Sporttudományi Kar tudományos dékánhelyettese közös kutatásából, melyben azt vizsgálták: milyen volt a magyar középiskolások fizikai aktivitása, jóllétérzése és a nyugalomban töltött ideje a Covid–19 második és harmadik hulláma során elrendelt távoktatási időszakban.
57 százalék lány, 43 százalék fiú
A magyarországi középiskolás tanulók magatartását vizsgálták 37 város 66 köznevelési intézményében. A válaszadók 57 százaléka lány, 43 százaléka fiú volt. A lakóhely szerinti megoszlás alapján elmondható, hogy a válaszadók 48 százaléka, azaz 1196 fő városban, 12 százaléka, azaz 313 fő nagyvárosban él. Városközeli településen 682 fő, az összes válaszadó 27 százaléka és 13 százalék, azaz 321 tanuló él várostól távolabb eső faluban vagy tanyán.
A testtömegindex-adatok nemenkénti és régiók szerinti elemzése alapján kiderült, hogy a fiúk BMI-adatai minden esetben meghaladták a lányokét. A közép-magyarországi régió adatai a legmagasabbak. Ezt a nyugat-magyarországi régió követi, majd pedig a kelet-magyarországi adatok következnek.
A járvány megszakította a szokásos életritmust
A 2019-es koronavírus-járvány (Covid–19) mély egészségügyi, társadalmi és gazdasági következményekkel járt. A járvány világszerte megszakította a szokásos napi életritmust: így a jelenléti tanítást a gyermek- és serdülőkorúak körében. A fizikai aktivitás napi elvárt követelménye mind a gyermekek, mind a serdülők esetében jelentősen csökkent. A fizikai aktivitás, az ülő helyzetben töltött idő és az alvási ajánlások betartásának előnyei egymástól függetlenül fontos elemei az optimális egészségi állapot megtartásának. A fizikai aktivitás megfelelő kombinációi nagy jelentőséggel bírhatnak az optimális egészség megőrzésében a fejlődés korai éveiben.
Fontos következményekkel jár az egészségre
A jelenlegi bizonyítékok azt mutatják, hogy a 24 órás perióduson belüli mozgással kapcsolatos magatartás összetétele fontos következményekkel járhat az egészségre minden életkorban. A jelenlegi 24 órás mozgásirányelvek teljesítése számos kívánatos egészségügyi mutatóval jár együtt a gyermekek és a fiatalok körében. A Covid–19-hez kapcsolódó korlátozások ezen a téren is súlyosbítják a jelenlegi, egyébként sem kedvező népegészségügyi helyzetet.
