Rába – Duna – Vág: az elmúlt években 126 kis projektet támogatott a társulás

Együttműködés a határ menti magyar és szlovák települések között, közös rendezvények és kutatási projektek fémjelzik a Rába – Duna – Vág Európai Területi Társulás munkáját.

A gyakran konfliktusos nagypolitika ide nem gyűrűzik be, a közös munka előnyét a településeken élők élvezhetik.

Hidat épít a térségben működő civil szervezetek, intézmények között az egy évtizede létrehozott Rába – Duna – Vág Európai Területi Társulás, amelynek éves közgyűlését a közelmúltban tartották a felvidéki Diószegen. A határon átnyúló együttműködésben, amely a határ mentén élők szolgálatát tűzte ki célul, hazánkból Győr-Moson-Sopron, Komárom és Pest vármegye, szlovák oldalról pedig Pozsony, Nagyszombat és Nyitra megye vesz részt – ha úgy tetszik, a társulás az érintett megyék közös, nemzetközi „cége”.

A társulás munkája sokrétű, a cél azonban mindig változatlan: jobbá tenni a határszéli településen élők életét és kapcsolatot teremteni a két ország lakói, vállalkozásai, intézményei között. Ebbe beletartoznak olyan hosszú távú saját projektek, mint az a kutatási és termékfejlesztési projekt, amely a győri és a pozsonyi egyetem, valamint magyar és szlovák vállalkozások közreműködésével zajlik, az RDV pedig a projekt „katalizátorszervezeteként” vesz részt benne. Ez az ősi magyar búzafajták hasznosításának lehetőségét vizsgálja, de van olyan nemzetközi projektje is a társulásnak, amelynek fókuszában az idősek foglalkoztatása áll.

Milliók kis projektekre

A társulás egyik legsikeresebb kezdeményezése azonban az úgynevezett kisprojekt-alap létrehozása volt, amely kifejezetten a kisebb összegű, 20–50 ezer eurós támogatások odaítélésére jött létre. Ezekre a határ menti települések önkormányzatai, civil szervezetei és intézményei pályázhatnak, minden olyan célra, amely az érintett területen élők kapcsolódását, együttműködését szolgálja.

Németh Zoltán, a vármegye közgyűlésének elnöke, a társulás társelnöke szerint ezek a kisebb projektek sokat jelentenek az itt élők számára, az emberek közötti kapcsolódások pedig különösen fontosak a két ország konfliktusokkal terhelt viszonyában. Ilyen közös projekt volt a győrladaméri és a pozsonyeperjesi önkormányzat együttműködése, ennek keretében közös rendezvényeket szerveztek, amelyekhez a kisprojekt-alap támogatásából vásároltak mobilszínpadot és -lelátót, mozigépet. De említhetnénk a Győrsövényház és a szlovákiai Királyrév közti kapcsolatot, vagy a magyar és a szlovák Vöröskereszt közös képzéseit is.

A Rába – Duna – Vág Európai Területi Társulás minapi éves közgyűlésén a tagok értékelték az elmúlt időszakot, elfogadták a költségvetést – ez a megyék felajánlásából és a Külgazdasági és Külügyminisztérium hozzájárulásából áll –, valamint a társulás önálló projektjeinek díjazását. A legutóbbi támogatási ciklusban 126 projekt kapott kisebb-nagyobb összeget az alapból, mintegy 7 millió euró értékben. Idén pedig elindul a Rába – Duna – Vág társulás új támogatási időszaka, amelyben ismét lehet majd pályázni a fentiekhez hasonló projektek

finanszírozására. A teljes támogatási keret 6,5 millió euró lesz a 2027-ig tervezett támogatási ciklusban.

Németh Zoltán közgyűlési elnöktől megtudtuk, hogy mostantól az eddiginél könnyebb lesz pályázni, jelentősen egyszerűsödik ugyanis az ehhez szükséges adminisztráció.

– Köztudott, hogy a nemzetközi pályázatok adminisztrációja nagyon bonyolult, könnyű hibázni, sok civil szervezetnek nincs is megfelelő apparátusa ehhez. Gyakori az is, hogy az utófinanszírozásos pályázatok esetében egy-egy projekt lezárulása után hónapokkal – akár 7–8 hónappal – érkezik csak meg az elnyert összeg, ami szintén komoly problémát jelenthet. Mostantól ez pozitív irányba változik, így egyszerűbb lesz támogatáshoz jutni – mondta Németh Zoltán.

Nem zavar be a nagypolitika

A politikus személy szerint is híve az alacsonyabb szinteken történő kapcsolatteremtésnek az egyes országok között, a Rába – Duna – Vág társulás pedig bebizonyította, milyen hatékonyak lehetnek az efféle közvetlen együttműködések.

– Az országos politika sokszor konfliktusos a két ország között, de a térségi regionális együttműködésbe nem gyűrűzik be a nagypolitika, teljes egyetértésben tudunk dolgozni és tenni a helyi közösségekért. A Covid-járvány is megmutatta, milyen nagy szükség van a közös rendezvényekre, amelyek – miután a pandémia lecsengésével végre újra megvalósulhattak a programok – nagy látogatottsággal zajlottak – fogalmazott Németh Zoltán.

A közgyűlési elnök, kihasználva a társulás komoly lobbierejét, jelenleg a többi között azon dolgozik, hogy a sürgősségi betegellátásban is megvalósuljon a határok „akadálymentesítése”, és hatékonyabbá váljon a segítségnyújtás a határok mentén.

– Ez azt jelentené, hogy a két ország tűzoltó- és mentőszervezetei szabadon mozoghatnának a határ menti térségben, jelenleg ugyanis akkor sem jöhet át a mentő mondjuk Pozsonyból Rajkára, ha így a beteg gyorsabb ellátást kaphatna. A tervezett új rendszerben például minden esethez a legközelebbi mentő érkezhetne, és a beteg abba az intézménybe kerülhetne, ahol a lehető leggyorsabban a lehető legjobb ellátást kaphatja – magyarázza Németh Zoltán. (x)