Emlékezik az ország: október 23. percről percre - galéria

22:20 - Kövér: morális értelemben megrendült az euroatlanti világrend

Az Országgyűlés elnöke szerint az euroatlanti világ mára morális értelemben megrendült.

Kövér László az Echo Tv Portré című műsorában csütörtök este arról is beszélt, óriási siker, hogy három egymást követő választáson ekkora fölénnyel győzött a Fidesz-KDNP.

A házelnök az 1956-os forradalom és szabadságharc emléknapja alkalmából kérdésre felidézte: 1988. október 23-án még nem dőlt el az MSZMP vezetésében, hagyják-e kibontakozni a rendszerváltást, bár az emberek már bátrabbak voltak.

Hozzátette: akkor még rányomta a bélyegét, hogy az állampárt szeretett volna megállni a történelem útján, bár erkölcsi, társadalmi és politikai értelemben már nem volt tartaléka, erodálódott.

A Fidesz megalapításáról szólva elmondta: azt gondolták, történelmi pillanat van, "kinyílt az időkapu", és dönthetnek, meddig mennek.

Úgy fogalmazott: szeretné, ha helyén tudnák ezt kezelni, és nem festenék le magukat hősként, de a jelentőségét sem szabad lebecsülni, mert ezen folyamatok elindulásához kellett néhány ember bátorsága. Készültek arra, hogy menekülni kell az országból, de arra is, mi lesz, ha még egy lépést lehet tenni - tette hozzá.

Kitért az első Fidesz-kongresszusra is, azt mondta, a téma mindig az volt, hogyan tudnak megmaradni, hogy "ne tapossák el őket", és ebben legfontosabb a nyilvánosság volt. Az akkori állapotok szerint a semleges Magyarország tűnt megvalósíthatónak, e tekintetben sok minden nem változott, a rendszerváltás ilyen értelemben nem ért véget. Megjegyezte: a társadalmi átalakulással kapcsolatban az a legnagyobb az adósságuk, hogy úgy gondolták, a különbségek gyorsabban tűnnek el a nyugati és keleti államok életminősége között.

Az Országgyűlés elnöke szerint nem önmagában az unióhoz és a NATO-hoz csatlakozással, hanem azzal van ma gond, hogy az euroatlanti világ morális értelemben megrendült.

Jogi és erkölcsi tekintetben példaképnek tartották a Nyugatot, azt gondolták, politikai kultúra is jár a demokráciához. Ma már azzal, hogy a kommunista világrendszer fenyegetésként megszűnt, némely nyugati ország kormánya, informális pénzügyi-gazdasági hatalma, azt gondolja, bármit megtehet, naponta váltogathatja az aktuális értékeket és leckéztethet más államokat.

Érdemes lenne cizelláltan kezelni azt a helyzetet, amelybe azóta került Magyarország, hogy csatlakozott az unióhoz - jegyezte meg, hangsúlyozva, az egyenlő mércét kell megkövetelni az ország számára.

Illúzió volt, hogy az unióban csupa jó szabály érvényes. Figyelmen kívül hagyták, hogy az a jogi szabályozás, amely mára szinte elviselhetetlenül bürokratikussá vált, azért alakulhatott ki, mert a közös értékekhez "köze nincs a szabályoknak" - fejtette ki Kövér László.

Szerinte Rui Tavares portugál zöldpárti európai parlamenti (EP-) képviselő (akinek a nevéhez köthető az alapvető jogok magyarországi helyzetéről szóló, az EP által tavaly júliusban elfogadott jelentés) és az európai baloldal jelentős része a Kádár-rendszer baloldali ellenzéke lett volna, és azt gondolják, hogy diktálhatják a magatartási mintákat. Ebben az értelemben Brüsszel valóban Moszkvára emlékezteti - mondta a házelnök -, s ha ez az unió jövője, "akkor érdemes lenne elgondolkodni azon, hogyan kellene ebből szép lassan, óvatosan, de kihátrálni". Ugyanakkor meg van győződve, hogy ez nem lehet az unió jövője - közölte.

Óriási siker, hogy három egymást követő választáson elsöprő fölénnyel győztek - tért át egy másik témára -, kiemelve: jobbra sikerültek a voksolások, mint az "reálisan várható volt". Megjegyezte: az önkormányzati választás eredményei "egészen imponálóak". Ez nagy lehetőség az országnak, az emberek többsége ma egyedül a Fidesz-KDNP-t látja alkalmasnak a kormányzásra - mondta. Ugyanakkor véleménye szerint az nem feltétlenül jó, hogy nincs kormányzóképes alternatíva, de ma ez a helyzet. Az ellenzéknek kellő alázattal és szerénységgel kellene önvizsgálatot tartani, mi az amit elrontottak, amin változtatni kellene - fűzte hozzá.

Az európai baloldal szerint ha a magyar baloldali ellenzék "ilyen csenevész", és képtelen az emberek többségének a bizalmát megszerezni, akkor kívülről kell fenntartani és exportálni "a mesterséges feszültséget". Ezt nagyon veszélyesnek tartja - mondta.

Szólt arról is, előfordult, hogy a politika szakított meg egy barátságot, ugyanakkor az elmúlt 25 év nagyon sok barátot is hozott, nagyon sok jó embert ismert meg. Egy demokrácia akkor működik, ha az alapvető értékekben egyet tudnak érteni, és szerinte az elmúlt 25 év legnagyobb tehertétele, hogy ez nincs így: a mindenkori jobb- és baloldal alapvető kérdésekben tagadta egymás álláspontjának jogosságát. Amíg ezt nem tudják orvosolni, a személyes kapcsolatokat is "szétrohasztja" a politika - vélekedett.

21:05 - Kövér: az egész világnak bebizonyítottuk, hogy szembe lehet szállni az önkényuralommal

1956-ban egy egész nemzet lázadt fel az önkényuralom ellen, bebizonyítva ezzel az egész világnak, hogy szembe lehet szállni az elnyomással - hangsúlyozta Kövér László, az Országgyűlés elnöke csütörtökön Kapuváron az 1956-os forradalom és szabadságharc 58. évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen.

Az ausztriai Andau (Mosontarcsa) és Kapuvár város közös megemlékezésén az andaui hídnál tartottak koszorúzást és felszentelték az ott álló emlékoszlopot. A kapuvári Szent Anna templomban Kövér László, Martin Eichtinger, Ausztria budapesti nagykövete, valamint a két város polgármestere mondott beszédet.

Kövér László úgy fogalmazott: 1956 októberében szabadságunkért, függetlenségünkért, magyarságunkért és az európai keresztény értékekért harcoltunk. A jelen feladatának nevezte a család, a nemzet, a határon túli magyarok és a nyugati értékek képviseletét.

Az andaui híd a szabadságba vezető utat jelentette – mutatott rá az Országgyűlés elnöke, aki méltatta az osztrákok önzetlenségét, mikor a határon átjutó, fáradt és reményvesztett magyar embereket segítették.

Martin Eichtinger, Ausztria budapesti nagykövete beszédében Sebastian Kurz osztrák külügyminiszter szavait tolmácsolva méltatta a forradalmat, és kiemelte, hogy 1956 nemcsak a mai Magyarország számára kiemelkedő jelentőségű esemény, hanem fontos példa Ausztria és Európa számára egyaránt.

Hámori György, Kapuvár polgármestere arról beszélt, hogy az 1956-os magyar tragédia árnyékában egymásra találtak a magyarok és az osztrákok, nemes összefogásuk együttérzésből, önfeláldozásból és emberségből példát adott a világnak.

Peck Andreas, Andau polgármestere beszédében James A. Michenert akkori amerikai tudósítót idézve elmondta: az andaui híd Európa legjelentéktelenebb átkelője volt, azonban hirtelen a térség legfontosabb hídjává vált.

A megemlékezésen részt vett Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára, Hajas Gábor bécsi magyar ideiglenes ügyvivő, Ägidius J. Zsifkovics, a kismartoni egyházmegye osztrák püspöke, Steinbach József, a Dunántúli Református Egyházkerület püspöke és Gabnai Sándor evangélikus esperes.

A most felszentelt, márványból készült, csaknem három méter magas andaui emlékművet Kamenyeczky István szobrász alkotta. A művész maga is részt vett az 1956-os forradalomban, alkotásai közül több Bécs köztereit díszíti.

Az osztrák-magyar határon fekvő andaui hidat az 1956-os forradalom 40. évfordulójára állították helyre és nyitották meg a forgalom előtt. A Hanság-főcsatorna fölött álló faépítmény 1956-ban, a levert forradalom után a menekülők útvonalának fontos állomása volt. Nagyjából 200 ezer magyar menekült át a hídon keresztül Ausztriába, s onnan tovább a nyugati országokba. Ezért a híd a Magyarországról Ausztriába vezető út, a szabadság szimbóluma lett. A hét méter hosszú, két méter széles hidat az osztrák és a magyar fél közösen állította helyre.

Bécsben október 23-án az Europa-Club és az Ausztriai Magyar Szervezetek Kerekasztala Tagegyesületei ünnepi rendezvényen emlékeznek meg az 1956-os forradalomról a Collegium Hungaricum nagytermében. Az eseményen fellép Kilyén Ilka, marosvásárhelyi Magyar Örökség-díjas színésznő, Ritziu Ilka Krisztina marosvásárhelyi színésznő és Mészáros Zoltán, a Bekecs Néptáncegyüttes szólótáncosa. A rendezvényen Gubcsi Lajos, az Ex Libris Díj alapítója adja át az elismerést a Liszt Ferenc Kórusnak. A díjat azoknak ítélik oda, akik a magyar kultúrát és hagyományokat ápolják, védik és táplálják.

Október 26-án Jánossomorján ünnepi koszorúzást tartanak, majd ezt követően október 27-én ünnepi fogadást szervez a magyar nagykövetség a Collegium Hungaricum Bécs részvételével.

20:10Európa-szerte és Észak-Amerikában is megemlékezéseket tartottak

Európa-szerte és Észak-Amerikában is megemlékezéseket tartottak az 1956-os forradalom és szabadságharc 58. évfordulója alkalmából.

Kárpátalja magyarsága Ungváron koszorúzással, Beregszászon ünnepi rendezvénnyel emlékezett meg csütörtökön az évfordulóról.

Ungváron, a helyi börtön falán elhelyezett emlékműnél koszorúzással emlékezett meg 1956-ról és a fegyintézetben egykor fogva tartott mintegy 800 magyar forradalmárról, köztük több kárpátaljai ötvenhatos fiatalról kárpátaljai magyar szervezetek és a város polgármesteri hivatala Magyarország ungvári főkonzulátusának szervezésében.

Az ünnepségen elmondott beszédében Grezsa István, a Miniszterelnöki Hivatal határon átnyúló beruházások ellenőrzéséért felelős miniszteri biztosa hangsúlyozta, hogy "a mai nehéz időkben a magyar kormány mindent megtesz a kialakult válság békés rendezése érdekében. Magyarország kiemelt figyelemmel kíséri a kárpátaljai magyarság helyzetét."

A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) központi megemlékezését a hagyományoknak megfelelően Beregszászon, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán tartotta. Ünnepi beszédében Brenzovics László, a KMKSZ elnöke kiemelte: 1956 erőt ad a kárpátaljai magyarságnak, megmutatva, hogy egy nép, egy nemzet a legreménytelenebb körülmények között is ki tudja nyilvánítani, mit szeretne, szabadságot, szabad életet, a zsarnokság eltörlését.

Párizsban az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc kitörésének 58. évfordulóján a Párizsi Magyar Intézetben tartottak csütörtök este ünnepi megemlékezést Császár Angela színművész, a Magyar Művészeti Akadémia tagja és Gődény Márta zongoraművész közreműködésével. Ünnepi beszédet mondott Földváryné Kiss Réka történész, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnöke.

Magyarország londoni nagykövetségének vendége Kenneth Clarke, a kormányzó brit Konzervatív Párt egyik legtekintélyesebb veteránja lesz az 1956-os évforduló tiszteletére rendezett csütörtök esti ünnepélyen. A nagykövetség hangsúlyozta, hogy az idén van a magyarországi rendszerváltási folyamat kezdetének 25. évfordulója is, és Kenneth Clarke személyében olyan vendéget hívtak a brit politikai közéletből a megemlékezésre, aki már abban az időszakban is a kabinet tagja volt. Clarke az elmúlt negyedszázad konzervatív brit kormányaiban egyebek mellett a pénzügyminiszteri, a belügyminiszteri és az igazságügy-miniszteri tisztségeket töltötte be.

Rómában a menekült 56-os magyar diákok egykori kollégiumának épületénél emlékeztek meg a nemzeti ünnepről. A római magyar nagykövetségen tartott ünnepi fogadáson Török Tamás ideiglenes ügyvivő a magyar menekülteket befogadó Olaszországnak és Európának mondott köszönetet. Az 56-os magyarok olaszországi találkozóhelyeként ismert abruzzói Capestranóban Kapisztrán Szent János ünnepnapján Pápai Lajos győri megyéspüspök mutatott be misét. A Nándorfehérvárnál Hunyadi János oldalán harcoló Kapisztrán Szent János szobrát a magyar nemzeti ünnepen helyezték vissza szülőházába, amelyet a 2009-es földrengés után magyar segítséggel állítottak helyre.

A cseh kormány több minisztere, köztük Andrej Babis, a kormányfő első helyettese, pénzügyminiszter, valamint Dominik Duka prágai érsek, a cseh katolikus egyház feje is megjelent a prágai magyar nagykövetség ünnepi fogadásán Prágában. Pető Tibor, Magyarország prágai nagykövete és Andrej Babis ünnepi beszédeikben méltatták az 1956-os magyarországi események történelmi jelentőségét. Hangsúlyozták, hogy a mai magyar-cseh kapcsolatok kiválóak, nagyon jól fejlődik a két ország gazdasági együttműködése is. Külön kiemelték a visegrádi együttműködés fontosságát.

Magyarország krakkói főkonzulátusa a Krakkói Expo helyszínén rendezte meg az ünnepi megemlékezést csütörtökön, ugyanis az évforduló egybeesik a XVIII. krakkói könyvvásár megnyitásával, ahol Magyarország a díszvendég. A megnyitón részt vett Íjgyártó István kulturális diplomáciáért felelős államtitkár.

Varsóban szerda délután megkoszorúzták az 1956-os emléktáblát. Az este tartott ünnepi fogadáson Gyurcsík Iván nagykövet beszédében az 1956-ban megnyilvánuló lengyel-magyar szolidaritásra, a két ország jelenlegi közös kezdeményezéseire hívta fel a figyelmet. A diplomata köszöntötte az 1956-os események két résztvevőjét, akik kitüntetést vehettek át. A Magyar Érdemrend Lovagkeresztjével kitüntetett Eryk Bazylczuk egyetemistaként támogatta az 1956-os magyar forradalom törekvéseit, magyar diákokkal közösen lépett fel az orosz elnyomás ellen. A Magyar Arany Érdemkereszttel kitüntetett Aleksandra Banasiak az 1956-os poznani júniusi felkelés alatt a sérülteket ápolta, 1992 óta pedig a Poznani 1956 június Alapítvány elnöke.

Szijjártó Péter külügyminiszter csütörtökön az ottawai magyarok körében emlékezik meg az '56-os forradalomról, miután tárgyalást folytat John Baird kanadai külügyminiszterrel, míg Washingtonban Darák Péter, a Kúria elnöke mond beszédet. New Yorkban Kumin Ferenc főkonzul tájékoztatása szerint szerdán a nemzeti ünnepi fogadást megelőzően 55-en tették le az állampolgársági esküt. Az Egyesült Államok nyugati partjának magyarsága - mint arról Kálmán László Los Angeles-i főkonzul tájékoztatta az MTI-t - október 19. és 25. között Ontarióban, San Franciscóban, Los Angelesben, Laguna Woodsban és San Diegóban is megemlékezéseket tart. A New York-i magyar ENSZ-képviselet kedden tartott megemlékezésén Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár is részt vett.

19:55 - Áder: 1956 a bizonyíték arra, hogy van értelme az áldozatnak

A köztársasági elnök szerint 1956 a bizonyíték arra, hogy van értelme az áldozatnak, van értelme a bátor kiállásnak, van értelme az erkölcsi helytállásnak.

Október 23-a nemcsak más nemzetek tagjainak adott reményt, hanem a '89-es szabadságküzdelmekhez is erkölcsi példát nyújtott - hangsúlyozta Áder János csütörtök este a forradalom és szabadságharc 58. évfordulója alkalmából az Operában rendezett díszelőadáson elmondott beszédében.

Áder János szerint a forradalom abból a közös érzésből született, amely úgy írható le: elég volt. Hangsúlyozta: a magyar nép százezrek üldözését, kisemmizését, milliók megfélemlítését, a kommunista terrort elégelte meg.

Ezt érezték a földjeiktől megfosztott földművesek, az "önkéntes békekölcsönnel" sújtott gyári munkások, a hazugságok tanítására kényszerített tanárok - fűzte hozzá -, akiknek elegük lett a kitelepítésekből, a munkatáborokból, az államvédelmi terrorból, az elvtelen elvtársakból, a cenzúrából, a besúgók és provokátorok hálózatából.

Azt mondta: a kommunisták ugyanakkor világossá tették, hogy sem a népakarat kinyilvánítása, sem a szabadság, sem a demokrácia, sem a függetlenség nem egyeztethető össze a szocialista államberendezkedéssel, "a nyugati segítség elmaradása pedig azt jelentette, mintha a szovjet tankok nyers túlerejével szemben számunkra nem volna értelme az ellenállásnak".

Az államfő 1956 hatását kiemelten fontosnak nevezte a kommunista világbirodalom erkölcsi összeomlásában és Európa újraegyesítésében.

Úgy fogalmazott, nincs olyan európai nép, amelynek tagjai nagyobb áldozatot hoztak volna, hogy a második világháború utáni Európa ismét a szabad országok közössége lehessen. A köztársasági elnök hozzátette: november 4-e soha el nem múló gyásza ellenére ezért mégis győztesnek tekinti a forradalmat.

Az államfő beszédében idézte John F. Kennedy, az Egyesült Államok egykori elnökének szavait, aki a forradalom után négy évvel azt mondta: "a történelem kezdete óta nincs még egy nap, amely világosabban mutatja az ember csillapíthatatlan vágyát a szabadság iránt - bármily kicsi is a siker esélye, és bármily nagy is az áldozat, amelyet követel".

Bibó István kiáltványát is felelevenítette, amelyben a Nagy Imre-kormány államminisztere november 4-én passzív ellenállásra szólította fel a magyar népet a megszálló hadsereggel és a bábkormánnyal szemben.

Áder János beszédében személyes történetünk és nemzeti önazonosságunk részének nevezte az '56-os forradalmat - 1848-hoz hasonlóan -, és, mint mondta, jó érzéssel tölti el az is, hogy "végre olyan világot teremthettünk 1990-ben, amelyben mindkét nap emlékezete nemzeti ünnepünkké válhatott". Hangsúlyozta: gyermekeinknek is tudniuk kell, hogy 1990 előtt a hatalom megtorlásának tette ki magát az, aki e két eseményre emlékezni kívánt.

A rendezvényen jelen volt Schmitt Pál volt államfő, Mádl Dalma, a néhai köztársasági elnök felesége, Bakondi György, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság vezetője, Kósa Lajos, a Fidesz ügyvezető alelnöke és Vejkey Imre, az Országgyűlés mentelmi bizottságának kereszténydemokrata elnöke.

19:05 - A Jobbik a szabadság kivívására szólított fel

A Jobbik alelnöke a szabadság kivívására szólított fel a párt október 23-ai központi megemlékezésén, a budapesti Corvin közben csütörtökön.

Volner János - aki beszédében többször is 1956 valódi örökösének nevezte a Jobbikot - azt mondta: ma nem fegyverekkel kell küzdeni, hanem a szellemi fronton. Példaként említette a kivándorlás és a meg nem született gyermekek miatti népességfogyást, továbbá azt, hogy a jegybankot Európából utasíthatják, valamint, hogy szerinte veszélyben van a magyar termőföld. Utóbbival összefüggésben hangsúlyozta: nem ér annyit az európai uniós tagság, hogy "a földünk elvesszen".

Úgy fogalmazott, parlamenti eszközökkel mindent megtesznek a szabadságért, de ha ezt akadályozzák, "akkor ribillió lesz, nem is kicsi". Az ellenzéki politikus arra kérte a résztvevőket, gondolják át, mennyi minden megy veszendőbe.

Murányi Levente 1956-os szabadságharcos, az 56-os Pesti Srácok Intézet igazgatója személyes hangvételű beszédben emlékezett vissza a történtekre. Arra kérte a jelenlévőket, legyenek büszkék arra, hogy "mi vagyunk az a nép, amely tönkretette a kommunizmust, 56-ban mi helyeztük a Szovjetuniót arra az útra, amely a 90-es bukásához vezetett". Értékelése szerint ezt a Nyugatnak meg kellene hálálnia.

Beszélt azokról is, akik "Brüsszelben fröcsögnek", és a magyar nemzetet szidják. Szerinte az említetteknek "hivatásos kötelességük a hazaárulás", mindig is ezt tették - emelte ki.

A megemlékezésen részt vevő több száz szimpatizáns fáklyákkal és zászlókkal a Corvin közből a Magyar Rádió Bródy Sándor utcai épületéhez vonult, egy hatalmas lyukas zászlót követve. A tömegben sokaknál jobbikos, magyar vagy árpádsávos zászló volt, míg egy lengyel csoport többméteres lengyel zászlót vitt magával. A menet élén "Életünk a hazánk, hitünk a szabadság" feliratú molinóval vonultak.

A Pollack Mihály tér torkolatánál felállított színpadon Farkas Gergely frakcióvezető-helyettes, a Jobbik ifjúsági tagozatának elnöke beszélt. Szavai szerint három választás után is van feladat, építkezni kell, fel kell nyitni az emberek szemét. A jobbikosokat egyre kitartóbbként, egyre képzettebbként, a közösségért cselekvőként jellemezte, hozzátéve: céljuk a haza felemelkedése, és ebben az ifjúságnak is felelőssége van.

A rendezvény koncerttel zárult.

19:00Fazekas: a magyar volt az első nemzet, amely fegyverrel kelt fel a sztálinista önkény ellen

A magyar volt az első nemzet, amely fegyverrel kelt fel a sztálinista önkény és a kommunizmus ellen - jelentette ki a földművelésügyi miniszter csütörtökön Karcagon, az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen.

Fazekas Sándor kiemelte: szüleink és nagyszüleink olyan hihetetlen tenni akarásról és hazaszeretetről tettek tanúbizonyságot, amely a mai napig példa minden magyar ember számára. Példa, amely erőt ad, és megmutatja, hogy a történelem ilyen nehéz pillanataiban is helyt kell és lehet állni - tette hozzá.

Emlékeztetett: Karcag, a Nagykunság fővárosa 1956-ban hasonló példát mutatott összefogásból és kitartásból. A megtorlásnak ott is voltak halálos áldozatai és elítéltjei, többeket pedig hosszú időre lehetetlenné tettek.

A forradalom és szabadságharc emlékét fenntartotta és őrzi az itt élők közössége - mondta a miniszter.

Fülöp Tamás, a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának megyei főigazgató-helyettese az 1956-os eseményeket felidézve arról beszélt: a forradalom és szabadságharc főszereplője a magyar társadalom volt. Különösen igaz ez a vidéki településekre, ahol a Rákosi-diktatúra által megnyomorított, megtört, megfélemlített tömegek maguk vették kezükbe saját sorsuk irányítását - közölte.

Hozzátette: ezért is érezhetjük úgy, hogy a kommunista rendszer bukásán is túlmutató módon, minden tragédia és megtorlás ellenére nemzeti közösséget formált ez a végül elbukott, hosszú évtizedekig megvalósíthatatlan álmokat megfogalmazó szabadságharc.

Kitért arra, hogy 1956 "felrázta, magához térítette, és a történelemben ritkán látható, széles egységbe szervezte az "ideológiailag béklyóba kötött, vallásától, egyházától, hagyományaitól és az önigazgatás lehetőségeitől megfosztott", olykor üldözéseknek kitett magyarságot.

Fülöp Tamás kijelentette: történelmi távlatból sem lehet meghatódottság nélkül szólni azokról az egyszerű emberekről, akik a sorsfordító pillanatokban kénytelenek voltak hőssé, vagy mártírrá válni.

A főigazgató-helyettes azt mondta, negyedszázaddal a rendszerváltozás után az 1956-os események értelmezése "lassan nyugvópontra jut", a vidék forradalmával kapcsolatban ugyanakkor még vannak történetírásunknak adósságai.

Az eseményen a karcagi születésű Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter is részt vett, akinek a településért és a megyéért végzett munkája elismeréseként Dobos László (Fidesz-KDNP) polgármester a városháza falán lévő emléktábla megkoszorúzását megelőzően tartott ünnepi önkormányzati ülésen átadta a Nagykunságért díjat.

18:10 - Lázár: a magyarokkal szemben adóssága van a világnak

A magyarokkal szemben adóssága van a világnak. Az öntudatára ébredt magyarság azonban nem kér többet, de nem is éri be kevesebbel, mint a többi, hozzá hasonló európai nemzet - fogalmazott Lázár János az 1956-os forradalom évfordulója alkalmából a hódmezővásárhelyi önkormányzat honlapján csütörtökön megjelent írásában.

Ezt az országot, ezt a nemzetet a külvilág mindig csak hitegette a bajban, de a valódi segítség szinte sosem érkezett meg - hangsúlyozta a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Példaként többek között Nagy Imre 1956. november 4-i rádióbeszédét említve, amikor a miniszterelnök hiába közölte az ország és a világ közvéleményével, hogy Magyarország immár élethalál küzdelmet folytat a szabadságáért, csak a magyar felkelők hallották meg őt, a világ süket és tétlen maradt.

Ha október 23-a a magyarok dicsősége, akkor november 4-e a világ, Amerika és Nyugat-Európa szégyene - hangsúlyozta a politikus, hozzátéve: akit sokszor árulnak el, az először dacos lesz, szélsőséges, utána pedig kishitű. Ha pedig mindkét tévedését belátta már, akkor bizalmatlanná, óvatossá válik.

Lázár János rámutatott, a magyarok ezért bizalmatlanok a nagy szavakkal szemben, már csak a szemüknek hisznek, nem a fülüknek. Erre inti őket az elszabotált rendszerváltás két évtizede is, amelyet 2010-et követően talán örökre lezártak.

"A rendszerváltás csődje éppen az, hogy a Kelet rabságát a Nyugat gyámsága váltotta fel" - írta Lázár János, aki ennek okát abban látja, hogy az országnak fájóan sokszor voltak olyan vezetői az elmúlt húsz évben, akik nem a magyar érdekeket képviselték külföldön, hanem a külföldi érdekeket Magyarországon.

"A magyarok 40 év után talán visszaszerezték a szabadságjogaikat 1990-ben. De íme: újabb 20 esztendő kellett ahhoz, hogy ezekkel a jogaikkal merjenek is élni. Hát, most merünk! Ez a félbehagyott rendszerváltás beteljesítése. Ez október 23-a szellemisége" - szögezte le a politikus.

"Miénk az életünk minden felelőssége. De akkor legyen az életünk irányításának minden joga is a miénk. Akkor engedtessék meg nekünk, hogy kimondjuk és a politikánk alapjává tegyük az új irányt, miszerint: számunkra Magyarország az első! Számunkra Hódmezővásárhely és 3200 másik magyar település az első - és minden más csak utána következik" - fejtette ki a miniszter.

Lázár János szerint nem attól Európa-párti egy magyar, hogy "bólogatójánosként" helyesel mindenre, amit Brüsszel mond. És nem attól hű szövetségese Budapest Washingtonnak, ha visszakérdezni, súlyos vádak esetén bizonyítékot követelni, vitatkozni sem mer. "Barátok és szövetségesek között nem a csendőrpertu járja, hanem az egyenlő felek őszinte párbeszéde" - hangsúlyozta a Miniszterelnökség vezetője.

A magyarság megtanulta, csak magára számíthat - emelte ki. "A huszadik század e nagy tanulsága nem gyengévé, hanem erősebbé tesz minket". Hozzátette, a világ meg fogja érteni és lassan el fogja fogadni az új helyzetet, hogy egy évtizedekig álomba merült magyar nemzet végre felébredt. Öntudatára ébredt és nem kér többet, de nem is éri be kevesebbel, mint a többi, hozzá hasonló európai nemzet. "Csak azt kérjük, ami megillet minket, nem többet, de nem is kevesebbet" - írta a Miniszterelnökséget vezető miniszter.

14:41 - Erdély-szerte megemlékeznek az 1956-os magyar forradalomról

Erdély-szerte megemlékeznek csütörtökön a magyar pártok, közösségek és önkormányzatok az 1956-os magyar forradalom kitöréséről; mivel Romániában október 23-a nem munkaszüneti nap, a rendezvények többségét délutánra, vagy estére időzítették.

Csíkszeredában a város önkormányzata, az 56-os Bajtársi Társaság és Magyarország csíkszeredai főkonzulátusa szervezett délben megemlékezést a Kalász lakótelepi temető bejáratánál felállított 1956-os kopjafánál. Délután az 1956-os téren, a Gloria Victis-emlékműnél rendeznek ünnepi megemlékezést, amelyen Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke, és államfőjelöltje, illetve Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke is részt vesz.

Kovászna városában délután a Magyar Polgári Párt (MPP) szervez megemlékezést a központi parkban található 1956-os emlékműnél, a helyi cserkészcsapat és ifjúsági fúvószenekar részvételével: az ünnepségen Bíró Zsolt, az MPP elnöke mond beszédet.

Gyergyószentmiklóson este a római katolikus temetőben, az 56-os emlékműnél rendez megemlékezést a városi önkormányzat és a volt politikai foglyok szövetsége. Kézdivásárhelyen délben a református temetőben felállított kopjafánál tisztelegtek ünnepi műsorral az 1956-os szabadságharc hősei előtt a Református Kollégium tanulói. Este a kézdivásárhelyi iskolák hagyományos fáklyás felvonulást rendeznek a Gábor Áron téren.

Székelyudvarhely a városháza szervez megemlékezést szervez emlékműsort az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulója tiszteletére, majd este fáklyás felvonulás indul a Művelődési Háztól az Üldözöttek és Áldozatok emlékművéhez, ahol koszorúzásra kerül sor.

Marosvásárhelyen az RMDSZ helyi szervezete délután emléktáblát avat a Forradalom utca 8-as szám alatt, majd a Vártemplom udvarán ünnepi beszédekkel egybekötött koszorúzással zárul a rendezvény. A Maros megyei Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) szervezésében Velünk vagy ellenünk - 1956 címmel tart zenés, verses emlékműsort a Gondűzők színjátszó csoportja a Maros Művészegyüttes kövesdombi termében.

Kolozsváron koradélután rendeztek megemlékezést a sétatéri 56-os emlékműnél, ahol a Zákonyi Botond, Magyarország bukaresti nagykövete és Horváth Anna, Kolozsvár alpolgármestere mondott beszédet.

Nagyváradon az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) vasárnap rendez ünnepséget a városháza dísztermében 1956 öröksége 1989-ben - a rendszerváltozás 25. évfordulója címmel, amelyre Tőkés László EP-képviselő, az EMNT elnöke mellett Szűrös Mátyás volt köztársasági elnök és Pozsgay Imre volt államminiszter is meghívták.

Bár Romániára nem terjedt át forradalom, 1956 után itt is kegyetlen leszámolás következett. Tófalvi Zoltán erdélyi publicista, történész kutatásai szerint Romániában húsz embert végeztek ki az 56-os magyar forradalom eszméivel való azonosulásukért a kommunista hatóságok, a Magyarországon kivégzett több mint kétszáz mártír közül pedig nyolcan voltak erdélyi születésűek.

Az 1956-os forradalmat a román kommunista hatóságok ürügyként használták az erdélyi magyar értelmiség megfélemlítésére: a román hadbíróságok 826 embert, köztük 620 magyart ítéletek el mintegy 14 ezer évnyi börtönre, a politikai komisszárok pedig több mint ezer magyar hallgatót zártak ki az egyetemekről.

14:28 - Fodor Gábor: a liberálisok a szabadságot képviselik

[namelink name="Fodor Gábor"], a Magyar Liberális Párt (MLP) elnöke szerint a liberálisok a szabadságot képviselik a Kádár-rendszerrel és azzal a paternalizmussal szemben, amely ma újra megfigyelhető a magyar politikában.

A független országgyűlési képviselő csütörtökön az MLP október 23-ai ünnepi megemlékezésén Budapesten, a rákoskeresztúri Új köztemető 301-es parcellájánál azt mondta, 1956 számukra értékválasztás, történelmi orientáció, és a demokratikus ellenzék által az 1980-as évek végén megkezdett hagyományt folytatják azzal, hogy megemlékeznek 1956-ról a 301-es parcellánál.

[namelink name="Pomogáts Béla"] irodalomtörténész, 1956-os elítélt a megemlékezésen azt mondta, számot kell vetni azzal, hogy közös reményükből mennyi valósult meg. Hozzátette: 1989-ben a szabadság ünnepének tanúi voltak, de most ismét a csalódással, a szerepvesztés fájdalmával kell küzdeni.

"A közélet színtereit elárasztó hazugságok rendszere, a nemzetet és mindenekelőtt a magyar értelmiséget megosztó hatalmi téboly, a rendszerszintre emelkedett korrupció, amelynek nemcsak az utóbbi napok botrányos lelepleződései nyomán lehettünk megismerői, hanem folyamatosan érzékelhető események sodrában is, mintha elmosná mindazt a történelmi, politikai és erkölcsi örökséget, amit 1956. október 23-a hagyott ránk" - fogalmazott.

A beszédek után a megemlékezés résztvevői Nagy Imre néhai miniszterelnök és a névtelen áldozatok sírjánál elhelyezték az emlékezés virágait. A résztvevők között volt Demszky Gábor, Budapest korábbi főpolgármestere is.

13:11 - Schiffer: a legfélelmetesebb hatalommal is szembe lehet szállni

Az LMP szerint az 1956 októberében az ország szabadságáért harcolók bebizonyították, hogy a legreménytelenebb helyzetben is szembe lehet szállni a legfélelmetesebb hatalommal is.

[namelink name="Schiffer András"], az ellenzéki párt társelnöke és frakcióvezetője az LMP október 23-ai megemlékezésén a budapesti II. kerületi Mansfeld Péter téren úgy fogalmazott: a hatalom ma "kisstílű packázással" fenyíti az önszerveződéseket, ezért sokan egyéni menekülőutakat keresnek, és "úrrá lesz rajtuk az úgyis mindegy".

A pártelnök szerint a reményvesztettséget meg kell akadályozni, ezért kell mindig emlékezni azokra, akik a tankokkal szemben, az akasztófa árnyékában is megszerveződtek a szabadságuk védelmében. Az LMP-s politikus szerint az 1956-os tevékenysége miatt 18 éves korában kivégzett, majd huszonöt évvel ezelőtt méltóképpen újratemetett Mansfeld Péter példája arra tanít, hogy nincs örökkévaló és legyőzhetetlen hatalom, vagyis soha ne azonosuljunk "a beletörődés kultúrájával".

Schiffer András szólt arról is: ahogy 1956 után hiányzott annak a 176 ezer fiatalnak a tudása, aki elhagyta az országot, úgy most is figyelmeztetést jelentenek az "elvándoroltak százezrei", akik "hazájuk fojtogató légköre" elől menekültek el. "Gondolatainkban folyamatosan fel kell idéznünk nemcsak a hősök emlékét, hanem egy megújuló Magyarország álmát is ahhoz, hogy Magyarország ne egy reményvesztett, unokák nélküli ország legyen" - mondta az ellenzéki képviselő.

[namelink name="Hajdu Mária"], az LMP emlékezetpolitikai szakszóvivője szerint mindenkinek hálával és megbecsüléssel kell gondolnia Mansfeld Pétere és azokra, akik életüket adták szabadságunkért.

A szakszóvivő az 1941-ben született Mansfeld Péter életét ismertetve elmondta, ipari tanulóként 15 évesen küzdött az 1956-os forradalomban és szabadságharcban, amiért 1959-ben, tizennyolcadik életévének betöltése után kivégezték, majd a 301-es parcellában, arccal lefelé elföldelték.

Az LMP rendezvényén mintegy ötvenen vettek részt a szemerkélő esőben. A párt szimpatizánsai a beszédek után egy-egy szál virágot helyeztek el Masnfeld Péter emlékműve előtt.

12:42 - Együtt-PM: minden baj forrása a szabadság hiánya

Magyarország csak akkor lehet sikeres ország, ha felismeri, hogy minden baj forrása a szabadság hiánya - mondta Pataki Márton, az Együtt országos politikai tanácsának alelnöke csütörtökön az Együtt-PM budapesti, a Bem-szobornál tartott október 23-ai megemlékezésén.

Az esemény elején Szigetvári Viktor az Együtt-PM ügyvezető társelnöke azt közölte, hogy október 23-án országszerte nyolcvan-száz helyszínen koszorúznak önkormányzati képviselőik, független polgármesterként dolgozó párttagjaik. Bejelentette: a párt központi eseményén ifjúsági szervezetük fiataljai, Pataki Márton, az országos politikai tanács alelnöke és Barabás Richárd XI. kerületi önkormányzati képviselő mond beszédet.

Pataki Márton arról beszélt, hogy amelyik ország nem szabad, megállíthatatlanul halad a kudarc és az elszegényedés felé. Hozzátette: Magyarország még felemelheti önmagát, de csak akkor, ha kivívja saját szabadságát, ha nem engedi a mohó és igazságtalan hatalomnak, hogy milliók érvényesülését és életlehetőségét korlátozza.

A politikus úgy fogalmazott: a magyarok szeretik a szabadságot és ha kell, harcba is szállnak érte. Az elődök is így tettek, 1956. október 23-án összefogtak, hogy együtt szálljanak szembe az elnyomó kommunista hatalommal, megértették egymás problémáit és azok közös gyökerét, a szabadság hiányát - mondta.

1956 arra tanít, hogy bátran tartsunk ki az elveink mellett, amikor nehéz döntés előtt állunk, akkor ne a könnyű, hanem a helyes utat válasszuk - hangsúlyozta. Hozzátette: az igazságért harcolni általában nehéz és fájdalmas, de az '56-os ősök emléke mégis erre kötelez mindenkit, az igazi hősök az elnyomás idején születnek. Arra is tanít 1956, hogy eljött a cselekvés ideje, és cselekedni csak együtt, közösséget építve lehet. Az elnyomó rendszerek megszokták, hogy a félelem az emberekbe fojtja véleményüket, ezért rettegnek a szabadon gondolkodó, autonóm, erős közösségektől - mondta.

Barabás Richárd arról beszélt, hogy október 23. sokak számára "kötelező körré" vált, amelyet "le kell tudni". Az idei választások lezárulta viszont lehetővé teszi, hogy ne az "aktuális, ki kivel fog össze című bábjátékra összpontosítsunk", hanem arra, amiről az ünnep szól - állapította meg.

A rendszerváltozás óta soha nem volt még ennyire velünk élő október 23., mert még soha nem volt "annyira totális a gátlástalan hatalom, mint ma" - mondta. Úgy fogalmazott: huszonöt éve Orbán Viktor fiatal demokrataként eltemette '56 mártírját, Nagy Imrét, ma pedig "disznófejű nagyúrként" eltemeti mindazt, amiért '56 hősei küzdöttek. Eltemeti a szabadságot, rátelepszik az élet minden zugára, be akarja tömni az emberek száját, koporsóba fektetné az önkény elleni lázadást és még az internetet is lekapcsolná, ha tehetné. De nem teheti, mert még a kétharmad sem küzdhet meg '56 szellemével, a szabadság szellemével - jelentette ki.

Véleménye szerint október 23. a szembenézésről is szól. Nyíltan ki kell mondani - tette hozzá az önkormányzati képviselő -, hogy a baloldal ma válságban van, elvesztette az emberek bizalmát, nem mutat irányt, nem ad oltalmat. A baloldal történelmében egy korszak lezárult, a "régi baloldal elhasználódott, megalkuvó és hazug politikusai elbuktak, és soha nem fogják legyőzni Orbán Viktor rendszerét" - emelte ki.

Hangsúlyozta: aki ma az országot meg akarja menteni, nem lehet Kádár János örököse. Az lesz hiteles új baloldali, akinek a szolidaritás nem csak egy címke, aki hisz a modernitásban, de tiszteli a hagyományt, aki elkötelezett a fejlődés mellett, de látja, hogy a Föld erőforrásai nem végtelenek - sorolta.

Álláspontját úgy összegezte: az lesz hiteles új baloldali, aki képes a hazáját szívből szeretni, aki hisz a szelíd ellenállás erejében, nem kacérkodik a Jobbik rendpártiságával, nem nézi el a rasszizmust és akinél a mutyinak nincs pártállása. A mintegy ötven ember előtt elmondott beszédek alatt az Együtt-PM-nek a szónokok mögött álló tagjai két magyar és egy európai uniós zászlót tartottak. A megemlékezés befejezéseként a politikusok saját koszorújukat a Bem szobor már koszorúkkal borított talapzata elé helyezték.

10:43 - Selmeczi Gabriella, a Fidesz szóvivője a 301-es parcellában koszorúzott

Megkoszorúzta az 1956-os forradalom áldozatainak emlékhelyét csütörtökön Selmeczi Gabriella országgyűlési képviselő, a Fidesz szóvivője a rákoskeresztúri Új köztemető 301-es parcellájában.

A politikus a Fidesz országgyűlési képviselőcsoportja nevében Nagy Imre miniszterelnök és a névtelen áldozatok sírjánál, valamint a 298-as percellában felállított emlékhelynél is koszorút helyezett el.

10:17 - Varga Mihály: a magyarok mindig tudták, országukat nem tiporhatják el

[namelink name="Varga Mihály"] nemzetgazdasági miniszter szerint a magyarok mindig is tudták, hogy ha időről időre katonai túlerővel el is csendesíthették, terrorral elnémíthatták az országukat, végleg nem tiporhatták el.

Ha eljött az idő, a magyarok egyenes derékkal, büszkén álltak ki igazukért. Erre tanított 1956, erre bizonyíték 1848, Rákóczi és Thököly eszméje, és e szerint él és tesz a mai magyar kormány is - mondta a miniszter csütörtökön Budán, a Széna téri 1956-os emlékműnél tartott ünnepi megemlékezésen.

Varga Mihály hangsúlyozta: a magyaroknak az otthonuk, hazájuk függetlensége szent és sérthetetlen.

Közölte, a kommunizmus elleni felkelések történetében a magyarok 1956. októberi forradalma volt a legnagyobb hatású.

9:14 - Felvonták a nemzeti lobogót a Parlament előtti Kossuth Lajos téren

Katonai tiszteletadás mellett felvonták az ország nemzeti lobogóját az 1956-os forradalom és szabadságharc 58. évfordulóján, csütörtök reggel, Budapesten a Parlament előtti Kossuth Lajos téren.

A lobogót a Himnusz hangjaira a Magyar Honvédség díszegysége vonta fel. Az eseményen közreműködött a Központi Katonazenekar és a Nemzeti Lovas Díszegység.

Az ünnepi ceremónián jelen volt mások mellett Áder János köztársasági elnök, [namelink name="Kövér László"], az Országgyűlés elnöke, [namelink name="Pintér Sándor"] belügyminiszter, [namelink name="Bakondi György"] országos katasztrófavédelmi főigazgató, [namelink name="Papp Károly"] országos rendőrfőkapitány, [namelink name="Benkő Tibor"], a Magyar Honvédség vezérkari főnöke, valamint a diplomáciai testület képviselői.

A Honvédelmi Minisztérium Nemzeti Rendezvényszervező Hivatal (HM NRH) idén háromnapos programsorozatot szervezett az 1956-os forradalom emléknapja alkalmából.

A nemzeti ünnepen ingyenesen látogatható a Parlament és a Terror Háza Múzeum. A Magyar Rádió Bródy Sándor utcai épületében és a Széna téren a történelmi eseményekre emlékező kiállítással, a Corvin Moziban és a Tabán Kinotékában, valamint a Műegyetemen 56-os témájú játékfilmek vetítésével várják a látogatókat. A Műegyetem rakparton 17 órától Hobo-koncert, valamint fényfestés lesz. A programsorozat 19 órakor zártkörű díszelőadással zárul a Magyar Állami Operaházban, ahol beszédet mond Áder János.

8:35 - A 301-es parcellában koszorúzott Áder János államfő

Megkoszorúzta az 1956-os forradalom és szabadságharc áldozatainak emlékhelyét csütörtök reggel Áder János államfő a rákoskeresztúri új köztemető 301-es parcellájában.

A köztársasági elnök Nagy Imre néhai miniszterelnök és a névtelen áldozatok sírjánál, valamint a 298-as percellában felállított emlékhelynél is elhelyezte az emlékezés virágait.

Korábban írtuk:

A nemzeti lobogó ünnepélyes felvonásával folytatódik ma az 1956-os forradalom és szabadságharc emléknapja alkalmából szervezett programsorozat. Ezután táncház és parlamenti nyílt nap várja az érdeklődőket, továbbá egész nap ingyenesen látogatható a Terror Háza Múzeum. Emellett kiállítások, filmek, koncert és fényfestés színesíti az ünnepi programokat. Vidéken is számos településen tartanak megemlékezéseket az 1956-os forradalom 58. évfordulóján.

A Honvédelmi Minisztérium Nemzeti Rendezvényszervező Hivatal (HM NRH) idén háromnapos programsorozatot szervezett az 1956-os forradalom emléknapja alkalmából. Az emléknap programjaihoz kapcsolódóan több helyen forgalomkorlátozásokra, megállási tilalmakra kell számítani. A programokról és a forgalmi változásokról bővebb információk találhatók az oktober23.kormany.hu/ oldalon.

A központi megemlékezések kedd délelőtt a Műegyetem rakparti 1956-os emlékműnél kezdődtek, ahol beszédet mondott [namelink name="Balog Zoltán"], az emberi erőforrások minisztere és Boross Péter, a Szabadságharcosokért Közalapítvány elnöke, volt miniszterelnök. A viharos szél veszélye miatt elmaradt a szerda délelőttre a rákoskeresztúri Új Köztemető 301-es parcellájánál tervezett megemlékezés, amelyen Áder János államfő fővárosi és határon túli diákokkal helyezett volna el virágokat a mártírok sírjainál. A központi rendezvények szerda délután a Műegyetemen folytatódtak. Ott Gulyás Gergely, az Országgyűlés fideszes alelnöke és Péceli Gábor, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rektora mondott beszédet. Megkoszorúzták az egyetem hősi halottjainak emléktábláját, majd fáklyás menet indult a Bem József térre.

[namelink name="Áder János"] ma reggel 8 órakor a rákoskeresztúri Új köztemető 301-es parcellájánál elhelyezi az emlékezés virágait Nagy Imre sírjánál. A központi megemlékezések 9 órakor a Parlament előtt Magyarország lobogójának ünnepélyes felvonásával folytatódnak. Az eseményen részt vesz Áder János köztársasági elnök és Kövér László, az Országgyűlés elnöke. A ceremóniát a Magyar Honvédség díszzászlóalja végzi, közreműködik a Magyar Honvédség Központi Zenekara és a Nemzeti Lovas Díszegység.

A nemzeti ünnepen ingyenesen látogatható a Parlament és a Terror Háza Múzeum. A Magyar Rádió Bródy Sándor utcai épületében és a Széna téren a történelmi eseményekre emlékező kiállítással, a Corvin Moziban és a Tabán Kinotékában, valamint a Műegyetemen 56-os témájú játékfilmek vetítésével várják a látogatókat. A Műegyetem rakparton 17 órától Hobo-koncert, valamint fényfestés lesz. A programsorozat 19 órakor zártkörű díszelőadással zárul a Magyar Állami Operaházban, ahol beszédet mond Áder János.

[namelink name="Lázár János"] Miniszterelnökséget vezető miniszter részt vesz a hódmezővásárhelyi képviselő-testület alakuló ülésén, majd ünnepi beszédet mond.

[namelink name="Varga Mihály"] nemzetgazdasági miniszter és Fónagy János parlamenti államtitkár Budapesten, a Széna téri 1956-os emlékműnél tartandó megemlékezésen vesz részt.

[namelink name="Fazekas Sándor"] földművelésügyi miniszter Karcagon mond beszédet az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen.

A központi ünnepségek mellett országszerte tartanak helyi megemlékezéseket, többek között Debrecenben, Nagykanizsán, Győrben, Veszprémben, Nagykanizsán, Szegeden, Kaposváron, Nyíregyházán és Székesfehérváron.

Az elmúlt napokban több párt is megemlékezett az 1956-os forradalomról, de többen a mai emléknapon is tartanak rendezvényt a fővárosban.

Az Együtt-PM szövetség fél 12-kor a II. kerületi Bem József téren tart megemlékezést, amelyen ünnepi beszédet mond [namelink name="Juhász Péter"], a szövetség társelnöke, [namelink name="Pataki Márton"], az Együtt Országos Politikai Tanácsának alelnöke és [namelink name="Barabás Richárd"] önkormányzati képviselő.

Az LMP délben kezdődő rendezvényén, a II. kerületi Mansfeld parkban [namelink name="Schiffer András"], a párt társelnöke és [namelink name="Hajdu Mária"], az LMP emlékezetpolitikai szakszóvivője mond beszédet.

A Magyar Liberális Párt délután egy órakor a rákoskeresztúri Új köztemető 301-es parcellájánál tart megemlékezést, amelyen beszédet mond [namelink name="Pomogáts Béla"] irodalomtörténész, 56-os elítélt.

A Jobbik délután 4 órakor a Corvin közben tartja megemlékezését, amelyen [namelink name="Murányi Levente"] 56-os szabadságharcos, az 56-os Pesti Srácok Intézet igazgatója és [namelink name="Volner János"], a párt alelnöke mond beszédet. Onnan fáklyás felvonulás indul a Magyar Rádió korábbi, Bródy Sándor utcai székházához, ahol felszólal [namelink name="Farkas Gergely"], a párt ifjúsági tagozatának elnöke.