Magyar minta

2023.11.07. 21:56

Meloni új köztársaságot alapítana

Nem kell több szakértői kormány, Giorgia Meloni magyar mintára alkotmánymódosítással erősítené meg a mindenkori olasz kormány helyzetét – írja a Mandiner.

MW

Meloni töretlenül hisz az elképzelés hasznosságában, miközben sokan Orbánhoz hasonlítják

Forrás: MTI

Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Botár Gergely

Az olasz minisztertanács elfogadta Giorgia Meloni alkotmánymódosító javaslatát, amelynek értelmében az alkotmány négy korábbi cikkelyét változtatnák meg. A javaslatot következő lépésben a parlament vizsgálja majd, és könnyen lehet, hogy egyetértés hiányában népszavazás dönt majd a kezdeményezés sorsáról. 

Meloni töretlenül hisz az elképzelés hasznosságában, miközben sokan Orbánhoz, Erdoganhoz és Netanjahuhoz hasonlítják, és a demokrácia vesztét látják az alkotmánymódosításban.

Mit akar Meloni? 

Bár a törvénytervezet szövege egyelőre nem nyilvános, a kormány egy sajtóközleményben összefoglalta annak tartalmát. Eszerint a módosítás szövege öt cikkelyből áll, amely az alkotmány négy, eddigi cikkelyének megváltoztatását írja elő.

A legfontosabb, és legtöbbet emlegetett változtatás, hogy a miniszterelnök, vagy ahogy Olaszországban nevezik,

a Minisztertanács elnökének személyéről közvetlen választás útján döntenének.

A módosítás értelmében a miniszterelnök mandátuma öt évig tartana, és az eddigiekkel ellentétben mindenképp a parlamenti képviselők közül kell kikerülnie. Emellett, hogy támogassák a kormány stabilitását, a miniszterelnököt adó párt vagy pártszövetség „jutalmul” megkapja a parlamenti székek 55 százalékát, hogy biztosan meglegyen az abszolút többség.

Mivel az elmúlt években sorra buktak meg egymás után a kormányok, Meloni szerint az állam működésének biztonsága érdekében erősebb vezetésre van szükség.

A 88-as cikkely megváltoztatásával elvennék a jogot az államfőtől, hogy csak a két kamara egyikét oszlassa fel. Vagyis ezentúl vagy mindkét kamarát egyszerre, vagy egyiket sem oszlathatja fel.

A reform azt is ellehetetlenítené, hogy a jövőben szakértői vagy más, nem demokratikus úton megválasztott kormányok alakuljanak.

Amennyiben a köztársasági elnök által felkért miniszterelnök-jelölt második alkalommal sem nyeri el a két kamara bizalmát, az államfő feloszlatja a parlamentet.

Ha a miniszterelnök lemond, vagy a képviselők bizalmatlansága akadályozza a munkáját, akkor vagy a korábbi kormányfőt, vagy az addig kormányzó párt valamely tagját kéri fel kormányzásra az elnök.

Végül pedig elvennék a köztársasági elnök azon hatáskörét, hogy új, életre szóló szenátori megbízásokat osszon ki. A már megbízott szenátorok nem veszítenék el a pozíciójukat. 

A cikk folytatását a Mandiner oldalán olvashatják el!

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában